Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1905-04-23 / 17. szám
17. szám. KÁKOS VIDÉKE 3 Az ünnepi miséket Fehér János lelkészünk mondja, ki szentbeszédet is tart. A főispán távozása. Beniczky Ferencz, Pestvármegye főispánja nyugalomba vonult s ritka meleg- ségü tisztelgés keretében vett búcsút volt tisztikarától, melyet Beniczky Lajos alispán vezetett elébe a vármegye dísztermében. — Beniczky Ferenczczel kiváló intelligencziáju, finomlelkü és végtelen jóindulatú vezérét vesztette el a vármegye, melyre nézve a főispán visszavonulása rendkívüli veszteséget jelent. A nagyközönség meleg szimpátiája s a tisztviselők igaz nagyrabecsülése kiséri a jól megérdemelt nyugalomba. Egyházi hírek a környékről. Pruzsinszky József dr. nyugalomba vonult apátplebános helyére gödöllői plébánossá Podhorányi János kosdi plébános neveztetett ki. — A máriabesenyői kapuczinus rend uj gvar- diánja Dombay Kajetán páter, ki huszonöt évvel ezelőtt lépett a zárda kötelékébe. — Újpest helyettes plébánosává Csáky gróf püspök Léska József káplánt nevezte ki. Fogyasztási szövetkezet. A rákosszentmihályi fogyasztási szövetkezet részjegyeire a befizetések serényen folynak Fehér János kezéhez. A szövetkezet igazgatósága — mint már említettük — május közepére meg akarja nyitni a szövetkezeti üzletet. Ehhez azonban megfelelő alaptőke szükséges, miért is felkérik azokat a tagokat, kik részjegyeiket aláírásuk utján biztosították, hogy a közgyűlésen meghatározott tizennégy napi határidőn belül a részjegyek árát, valamint az alapszabályszerü s részjegyenként 40 fillérben megállapított beiratási dijat befizetni szíveskedjenek. Befizetések teljesíthetők f. hó 25-étől kezdve a Menár- tovits-féle kávéház (József-u.) külön helyiségében naponkint d. u. 5—6 óra között s ugyanott újonnan jelentkező tagokat is felvesznek. Házasság. Márffy Oszkár dr. budapesti állami főgimnáziumi tanár f. hó 25-én kedden délelőtt 11 órakor esküszik örök hűséget Ockzr Terus urhölgynek, a rákosszentmihályi uritársaság kiválóan kedvelt tagjának. A menyasszony a Rákosszentmihályi Sporttelepnek régi lelkes tagja, a ki úgy a sport ügyes kultiválásában, mint jeles zenetehetsége révén sokszor szerzett tagtársainak örömet. Az egyházi szertartást az erzsébetvárosi plébánia templomban Prohászka Ottokár dr. egyetemi tanár végzi s utána az ifjú pár Olaszországba utazik. Az esküvő idejéről, minthogy a család külön meghívót nem bocsát ki, a Rákosszentmihályi Sporttelep vezetősége ezen az utón értesíti tagjait és az érdeklődő közönséget. — Röhl Gizellát, Röhl Károly ösmert rákosszentmihályi polgár kedves és bájos leányát, eljegyezte Gorecky József budapesti bőrönd gyáros és szíjgyártó mester. A boldog mátkapár, értesülésünk szerint, még május végén megüli lakodalmát. Községi hírek. Lapunk hivatalos hirdetéseinek rovatában négy figyelemreméltó hirdetményt talál ezúttal a szives olvasó. Érdekességüknél fogva és a nagyobb figyelemre méltatás okából röviden megemlítjük e helyen is, hogy a borfogyasztási adó tekintetében átalány-összeget fel nem ajánlott magánfelek kötelesek a község területére behozott mindennemű borszállitmányt bejelenteni, mert különben szigorú büntetés alá eső jövedéki kihágást követnek el. Az első negyedévi adóhátralékokat április 27-től kezdődőleg végrehajtás utján szedik be, a költséget a hátralékosok viselik. — A kisdedóvó- és iskola- köteles gyermekeket összeírják a községben. Az összeírással Radomszky Mihály tanítót bízták meg. — A Weinwurm János telkét, melyet a község temető czéljaira szándékozik megvenni, nyilvános árverésen bérbeadják. Az árverést 26-án d. e. 10 órakor tartják meg a szentmihályi községházán. lásson semmit, mert úgy rémlett előtte, mintha az arra menők mind felnéznének reá gúnyosan mosolygó tekintetükkel reá, melyből szinte kiolvasni vélte: Kire gondolsz, ki jutott eszedbe? A gyáva?! * Félhomály dereng a szobában, melyben egy asszony jár fel s alá izgatottan. Hát elment: nem látja többé ; le kell róla mondania, mielőtt az övé lett volna. Oh, hogy gyűlölte bátyját, aki tönkre tette azt az embert, a ki őt úgy szerette s a kit ő úgy szeretett. Még addig sem jutottak, hogy ezt a szót elmondhatták volna egymásnak: Szeretem! csak lázas tekintete, mely mindig az övét kereste, árulta el azt az érzelmet, melyet ajkaik egymásnak sohasem suttogtak. S talán e tekintet lett árulójuk, talán egy hosz- szabb kézszoritás volt bizonyítéka, hogy nem két jó ismerős, hanem két szerelmes áll szemben egymással. Most vége! vége az idillnek, mielőtt megkezdődött volna, vége szakadt. Elment, maga után hagyva e néhány búcsú sort, hadd legyen mégis bizonyítéka, hogy nem puszta képzelődés volt részéről, mikor azt hitte, hogy az az ember őt szerette. Még pedig mily nagyon! Miután sejtette, hogy ha párbajra kerülne a sor, ő mindent megtenne, hogy azt megakadályozza. Elfeledné férjét, gyermekét és a társaságot, hírbe hozná magát; tehát inkább visszavonult, eltűrte hogy gyávának nevezzék, hogy száműzzék a társaságból, csak annak ne történjék semmi kellemetlensége, a kit ő szeret, Oh ha itt lenne ! „Asszonyom — irta a levélben — megsértettek, hogy miért, azt csak mi tudjuk. Kérem ne feledjen ! A hányszor szó lesz rólam a társaságban, s a hányszor e szót hallja rólam: A gyáva! Legyen az én szerelmi vallomásom; ez beszéljen Önnek az én önzetlen szerelmemről mig egyszer élő szóval elmondhatom, mert hisz nekünk ez életben még találkoznunk kell . . .“ Lassan az ablakhoz ment. Forró homlokát a hideg ablaküveghez nyomta. Feje zúgott. Szemeit — melyekből könnyek folytak végig a belső láztól és izgatottságtól kipirult arczára — behunyta, hogy ne lásson semmit, mert úgy rémlett neki, hogy az arra menők mind felnéznek hozzá s haragos fenyegető arczokat látna, melyekből szinte kiolvasni vélte: Te vagy oka, hogy azt az embert körünkből elveszítettük; te vagy az oka, hogy az az ember: gyáva ! M. B.
