Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-27 / 13. szám

IV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1904. vasárnap, márczius 27. 13. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIYATALOS LAPJA. A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP ÉS A POLGÁRI DALKÖR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Sashalom-utca 3. sz. Fiók-kiadóhivatal és budapesti szerkesztőségi iroda: Budapest, Vili., Losonci utca 22. szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Kiadótulajdonos : FARKAS ELEK. Előfizetési ár: Egész évre .................8. — korona Fé l évre..........................4.— , Negyed évre .... 2.— „ Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetéseket fölvesz akiadóhivatal Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. Rendkívül érdekes s a mi szempontunkból kiválóan jellemző és tanulságos adatokkal szá­molt be a statisztikai hivatal egyik legújabb köz­leményében, mely a budapesti üres lakásokról szolgáltat kimutatást, a múlt év harmadik bér­negyedéből : A kimutatás szerint az üres lakások száma, hat évi állandó emelkedés után most egy­szerre és rohamosan apad. A lakosság számá­nak az emelkedését mutatja ez s ha még egy-két esztendeig nem építenek, akkor megint lakás­szükség lesz Budapesten. Az 1900. év harmadik évnegyedében 5248 üres lakás volt, most pedig 1893. Legnagyobb mértékben az Erzsébetváros­ban csökkent az üres lakások száma. Három év alatt az Erzsébetvárosban 1173-ról 193-ra, a Terézvárosban 1006-ról 273-ra, a Józsefvárosban 938-ról 243-ra, a Ferencvárosban 618-ról 249-re csökkent az üres lakások száma. Az üres boltok száma is jelentékenyen csökkent. Az összes bér­veszteség 1900. harmadik bérnegyedében 1,261 33 korona volt, most pedig 616 579 korona. Ez adatok szerint az üres lakások száma az előző évbelieknek immár csupán csak egy ötöd része lett — egy cseppel sem több tehát, mint a mennyi okvetlenül szükséges. Világos és kegyetlenül érezhető következ­ménye ennek a körülménynek, hogy a háztulaj­donosok ismét megkezdették a lakásbérek emelé­sét, mely már is túl kezd hágni a tűrhető ha­táron. Ismeretes a budai háztulajdonosok megálla­podása, kik az államtisztviselők lakásbérét közös megegyezéssel felemelték azért, mert a nemrég kiutalványozott fizetési pótlék nagyobb teher­bírásra teszik — szerintük — képessé boldog- i tálán bérlőiket. A lakáshiány és mértéktelen*lakásbéremel- kedés egyetlen észszerű és gyakorlati értékű ellenmérge a külterjes fejlődés előmozdítása, melylyel a főváros épen ellenkező politikát követ. E kérdéssel legközelebb bővebben foglalkozunk majd, ezúttal csak azt a nyilvánvaló tanulságot óhajtjuk levonni a fővárosi lakásviszonyok jelen­legi állapotából, hogy a külső vidékek fellendü­lésére döntő hatásúnak Ígérkezvén, annak alkal­mát fel kell használni élelmes okossággal min­denkinek. Jöjjenek az elszaporodó fővárosiak, meg­zaklatott tisztviselők és más egyéb háziurakat hizlaló proletárok a közeli vidékekre, melyek kies, jó levegőjű, egészséges, tágas és tiszta otthonnal kecsegtetnek. A családnak nem lehet nagyobb áldása, mintha a nagy város ölő for­gatagából a szabad levegőre juthat, szerény, de kedves és pótolhatatlan otthonra talál. Élvezi a vidék minden gyönyörét és még sem szűnik meg fővárosi ember maradni s az alkalmas közleke­dés és közelfekvés következtében nem szakad el a nagy város kellemességeitől és hasznától sem. Ritka szerencsés helyzet igy élni fővárosi életet a falu és vidék minden jó oldalának teljes él­vezetével. Ajtóink nyitva, telkünk, házunk, üres laká­sunk mindenfelé töméntelen; jöjjenek, szabadul­janak meg a fojtó nyűgtől, itt tárt karokkal vár­juk és fogadjuk becsületes önzéssel szélesbedő körünkbe. Te nagy, hatalmas főváros, vesd ki Lakáshiány a fővárosban.

Next

/
Thumbnails
Contents