Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-13 / 11. szám
11. szám RÁKOS VIDÉKE 3 mutatnunk. Az őszinte barátság kötelékei fűzik össze gyászoló sziveinket. Farkas Ignácz régebben gyengélkedett, de állapotának válságos voltára nem lehetett következtetni. Az utolsó év túlfeszített munkássága és izgalmai láthatólag megviselték. Rajongott családjáért s ennek javára igen sok uj vállalatba bocsájtkozott, a melyek sorsán határtalan lelkiismeretességével egész lénye csüngött. Hiába igyekeztek hozzátartozói visszatartani, utazott, számolt, gondolkozott, fáradott, izgult szüntelenül, mígnem baja akuttabbá kezdett válni. Mindinkább kiderült, hogy asztmatikus baja szervi szivbántalommal van összefüggésben s ekkor orvosai minden munkától eltiltották. Üdülni San-Remoba utazott, honnan orvosa több ízben küldött megnyugtató értesítéseket. Ez alapon cáfoltuk meg nem is három hete az állapota komolyságáról szállongó híreket. A kimerített gépezet azonban hirtelen felmondotta a szolgálatot, Farkas Ignácz nagy szive törékeny hüvelyéből kivágyakozott. Hirtelen összeroskadt. A múlt héten doktor fia utána ment s hazahozta Akkor már tudták, hogy mindennek vége. Péntektől hétfőig szenvedett csendesen, kedden hajnalban szépen elszenderült zokogó családja karjaiban. Temetése teljes gyászpompával történt szerdán délután. Óriási gyászoló közönség gyülekezett a József-utcai gyászházban. A Vili. kerületi elöljáróság és választmány Hanvai Sándor elöljáróval élén, Rákosszentmihály község képviselőtestülete és elöljárósága, a rákosszentmihályi iskolagondnokság, pusztaszeri t- mihályi közúti vasút részvény-társaság, az építőmesterek ipar- testülete, a Rákosszentmihályi sporttelep és számos más testület küldöttségileg vett részt a temetésen. A koszorúk garmadával érkeztek; Rákosszentmihály közönségéből alig hiányzott valaki. A gyászszertartást Kanovits Béla Mór, józsefvárosi plébános végezte, ki a temetőben is külön beszentelte a szeretett halottat. A kerepesi temetőben Bugyi Ferencz József, a pusztaszent- mihályi közúti vasút részvény-társaság részéről — mely a gyászos esetről külön gyászjelentést is bocsátott ki — a következő beszéddel búcsúztatta el a pótolhatatlan elnököt: „Kedves halottunk Farkas Ignácz ! Mielőtt örök pihenőre térnél, állj meg, csak egy szóra és engedd meg, hogy Tőled néhány igaz szóval búcsút vehessünk. Mert búcsúzni jöttünk s bár a fájdalom, mit hirtelen elköltözésed által hozzátartozóidnak okoztál, igén nagy, szinte rettenetes, de a ini bánatunk sem kisebb ennél, a mienk, a kik osztályostársaid voltunk. Az a vállalat, a melynek Te megteremtője voltál, a puszta- szentmihályi közúti vasút, a Te kis lóvasútad, a Te becézgetett kedvenced, a melyre mindig csak szeretettel gondoltál, a Te büszkeséged, a reménységed, a melynek Te lelke, egyszóval mindene voltál, most fájdalmas szívvel kesereg, hogy ilyen korán árvaságra jutott! Eljöttünk, hogy őszinte elismerésünknek és igaz hálánknak kifejezést adjunk. Fogadd el tehát tőlünk — osztályos társaidtól — kegye- letes megemlékezésképen és hálánknak jeléül e szerény koszorút, melynek minden levele a mi igaz szeretetünkkel van tele és ezt vidd el magaddal jövendő hazádba — ott a csillagokon túl — örök emlékül. És most menj, menj utolsó utadra, kedves jó barátunk! Munkás lelkednek adjon örök üdvösséget az Ég, fáradt testednek pedig békés . . . csendes . . . nyugodalmas pihenőt az édes anyaföld. Isten veled ! . . . A viszontlátásra!“ Népszámlálás. Március 15-től 31-ig uj, részleges népszámlálás lesz Magyarországon. A húsz éves és ennél idősebb férfiakat írják össze s a statisztikai lapokon mindenféle személyes adatokat gyűjtenek egybe. Ez a népszámlálás Tisza István miniszterelnök rendeletére történik, a ki tudvalevőleg a választói jogosultság kiterjesztését felvette programmjába. A czél és törekvés tehát derék, a közönség hazafias érdeke ennélfogva, hogy az adatgyűjtést maga is hathatósan megkönnyítse s azt ne értse félre, vagy titkos ellenséges célzattal ne gyanúsítsa. Magán a számlálólapon hasznos tudnivalók láthatók, a melyek a közönség felvilágosítására és a járatlanabb elemek megnyugtatására alkalmasak. A közcél érdekében e megjegyzésekből kiemeljük a következőket: Az adatok kizárólag a képviselő választói jogosultság uj törvényes szabályozása és a választókerületek uj kikerekitése céljából gyüjtetnek, ennélfogva sem adóztatási célokra, sem bármi más célra fel nem használhatók s egyénenkint közzé sem tehetők, sem illetéktelen egyéneknek ki nem szolgáltathatók. Az adatszolgáltatók érdekeinek e részben való biztosítását foglalja magában az 1897-ki XXXV. törv.-cikk 15. §-a, mely a központi statisztikai hivatalnak azt az alkalmazottját, valamint az adatgyűjtéssel vagy feldolgozással megbízott más közeget, a ki a statisztikai adatokkal bármi módon visszaél, két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel rendeli büntetni. A ki tudva hamis vagy valótlan statisztikai adatokat vall be, vagy az adatok beszolgáltatását megtagadja, az 1897: XXXV. t.-c. 13. §-a értelmében kihágást követ el s annyiszor-amennyiszer 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Statisztikai lapot minden 20 évnél idősebb (1883- ban vagy előbb született) magyar honos helybeli férfi lakosról kell kitölteni, a tényleges szolgálatban álló katonák (honvédek és csendőrök) kivételével. A fegyvergyakorlatra vagy ideiglenes szolgálatra behívott tartalékosok és póttartalékosok az összeírás szempontjából póttartalékosoknak tekintendők s róluk ki kell állítani a statisztikai lapot, természetesen abban a községben, a mely tulajdonképeni rendes lakóhelyüket képezi. A községben bár csak rövid idő óta tartózkodó, de a községben alkalmazott vagy munkát kereső egyének, valamint a községből csak ideiglenesen távollevők helybelieknek veendők; róluk tehát statisztikai lap állítandó ki. Viszont a községben csak ideiglenesen vagy vendégképen tartózkodó egyénekről, szállodabeli, vendégfogadói utasokról, a községen átvonuló egyénekről (pl. vándorcigányokról) statisztikai lapot kiállítani nem kell. Magyar honos az, a ki született, esetleg vissza- honositott magyar állampolgár, vagy bár idegen származású, de a magyar állampolgárságot szabályszerű módon megszerezte (honosítás vagy törvényesités által). Az a körülmény, hogy valaki egyenes állami adót nem fizet, a statisztikai lap kitöltésénél akadályul nem szolgálhat, mert a statisztikai lapnak többi rovatait azokról is ki kell tölteni, a kik egyenes állami adókötelezettség alá nem esnek. Anyanyelv gyanánt, minden befolyásolástól tartózkodva, azt a nyelvet kell bejegyezni, a melyet az illető egyén magáénak vall s a melyet legjobban és legszívesebben beszél. Az adóösszegek bejegyzésénél a félkoronánál kisebb részek mellőzendők, félkoronát meghaladó tételek ellenben egész koronának veendők. (Pl. 1 korona 18 fillér 1 koronának, 2 korona 51 fillér 3 koronának jegyzendő be a kimutatásba.) Ugyanígy kell eljárni a föld-
