Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-21 / 8. szám
4 RÁKOS VIDÉKÉ 8. szám így a jótékonyság gyakorlására szolgáló alapul, hálás tiszteletünk megörökítésére is Prückler Mária és dr. Prokopp Józsefné nevére két 100 koronás jótékony alapítványt tettünk. Bálint Sándorné és Natter Ferenczné nevére pedig az általok adományozott 100 és 200 koronából a magyar nemzeti zászló kultuszára szolgáló alapítványt létesítettünk. A Rákóczy ünnepély tiszta jövedelmét Rákóczy- alap czímen tőkésítettük és Rákóczy hamvainak haza- szállítására fogjuk fordítani. Javasoljuk a T. Közgyűlésnek, hogy a pénztári maradványból a Szabó Károly jótékony alaphoz 24.41 koronát, a dr Biró Géza alaphoz pedig 24 koronát csatoljon a közgyűlés. Választmányunk fontos megbízást nyert az 1903. máj. 22-iki közgyűléstől : ez újabb intézményei folytán szélesebb alapokra fektetett egyesületi működésünknek uj alapszabálya, melyet a működés minden ágára kiterjedő részletes szabályzattal teljessé téve, a magas kormány elé terjesztettünk s arra a jóváhagyást meg is nyertük. Ezen uj alapszabályok rendelkezése szerint működött választmányunk a múlt évben s egyesületünk minden intézményében tehetségéhez képest czélt érni törekedett. Működésére most a T. Közgyűlés jóváhagyását kéri. Végre választmányunk javasolja: intézzen a T. Közgyűlés üdvözlő föliratot magas védnökünk Vaszary Kolos Herczegprimáshoz; fejezze ki hálás köszönetét Budapest székesfőváros hatósága, nagys. dr. Bárczy István és nagys. Horváth János tanácsnok uraknak ; nagys. Verédy Károly kir. tanfelügyelő úrnak, az „Orsz. Magy. Iskolaegyesület“ Felügyelő Bizottságának és az Egyes. Bpesti Főv. Takarékpénztár Igazgatóságának az élvezett erkölcsi és anyagi támogatásért; a Budapesti Légszeszgyár r.-t. Igazgatóságának, a Rákosi Polgári Körnek és rákosi iskolaszéknek; a Karácsonyfa-bizottságnak, Rákosszentmihály, Mátyásföld és Kőbánya intelligens közönségének ; nagys. Hock János, Rózsavölgyi Gyula, Lányi Ernő, Móra István uraknak, a Bellovics művészpárnak, a magyar festőművészeknek az erkölcsi és művészi pártolásért; a „Rákos Vidéke“ nagyérdemű szerkesztőjének az egyesület ügyeinek széleskörű terjesztése és hathatós támogatásáért ; az egyesület minden tisztviselőjének és alkalmazottjainak a sikeres munkáért s végre egyesületünk minden tagjának a becses támogatásért. Stelly Géza elnök. Schwartz, a Lujza-malom tisztviselője ugyanis, a ki az első szerepet játszotta részükről, az ismeretes malomválságra hivatkozva, további közreműködéséről lemondott s elmaradt a már szóbelileg biztosítva volt többi fővárosi támogatás is. Egyéb más helyi körülmények növelték még ezenfelül azt a nehézséget, a melyet az általában alkalmatlan jelenlegi időpont is okozott. Ezek szerint az alapítás kérdése ezúttal megokoltnak nem tekinthető. Javaslattételre felkéri dr. Csillag Szilárd ügyvédet. Dr. Csillag a Pálfi János előadása alapján sajnálattal konstatálja a vállalkozás ez idő szerinti sikertelenségét. Az időt ők maguk sem tartották alkalmasnak, de a budapesti konzorcium ösztökélte az alapítókat a fellépésre. Ők most, látva a budapestiek visszavonulását, megköszönik a beléjük helyezett bizalmat, de a megkezdett alapokon a további munkálkodást céltalannak látják s szintén kénytelenek ezúttal visszalépni. A munka és költség kizárólag az alapítókat terheli, az aláírásokat semmiseknek nyilvánítják, az esetleg teljesített fizetéseket hiány nélkül visszatérítik s a vállalkozásról ezúttal lemondanak. Az eszmét — a mely kétségtelenül üdvös s megvalósításra érdemes — olyan időre kívánják eltenni, a mikor a pénzviszonyok javulásával impozánsabb erőkifejtésre lesz kész maga a közönség is. Melcsuk, Wintermantel és Szombathy hozzájárulása után a gyűlés dr. Csillag előterjesztését tudomásul vette. Pálfi János záró szavaiban hangsúlyozta, hogy az életképes terv nem halt meg, csak alszik s várja, hogy alkalmasabb időben, más alapokon, a saját képességünkre támaszkodva uj életre keljen. Az értekezlet ezzel véget ért. Szép temetés volt, de csúnya a tanulsága. Járjunk a magunk lábán s ne üljünk fel idegen kufároknak, kik üzletet kötni jönnek álcázott jótékonyságukkal hozzánk s mikor látják, hogy nem fenékig tejfel a pohár — megugranak. Jóhiszemű és nagy akaratú férfiak járták meg a sajnálatos dologban. Ám ez nem a végső szó. A mi közönségünk tudatára ébred közvetlenebbül is, hogy a takarékpénztár eszméje nem üres, csengő jelszó s akkor ez a mostani tanulság hasznos szolgálatunkra lesz s a most hirdetett ige mint ismerős, a vérbe átment fogalom fog százszoros visszhangra találni. Jól van, pihenjünk hát egy kissé, de ott legyünk az ébredésnél is ujult erővel és megsokasodva valamennyien! HÍREK. Az ipartársulat március 15-iki ünnepélye. A rákosszentmihályi ipartársulat március 15-iki ünnepélyére nagyban folynak az előkészületek. A társulat kiküldött előkészítő-bizottságának értekezlete elhatározta, hogy az Engelbrecht-ié\e vendéglő helyiségében tartják meg az ünnepélyt, melyen küiön belépő-dijat nem szednek. A társasvacsora részvételi jegye 1 kor. 20 fillér lesz. Az ipartársulat most alkalmi énekkar ösázeállitásán fáradozik, a melyet Gaál Pál zenetanár szívességből fog betanítani és vezényelni. Az énekkarban való részvételre jelentkezni lehet az ipartársulat vezetőségénél. Ugyanott szívesen látják, ha ügyesen szavaló fiatalemberek bejelentik a közreműködésre való készségüket. T akarékpénztár. A Rákosszentmihályon tervezett takarékpénztár alapitói múlt vasárnapra Rákosszentmihályra, az Engel- brech\.-\é\z vendéglőbe nyilvános értekezletet hívtak össze, melyen szép számmal gyűlt össze igen válogatott közönség. Az értekezletet Pálfi János elnök nyitotta meg s a takarékpénztár ügyének sajnálatos fordulatáról számolt be. Az alapítókat ugyanis egy budapesti konzorcium biztosította volt, hogy a kijelölt alaptőke 75°/o-át fővárosi tőkepénzzel fedezi. A hátralevő 25°/o-ra Rákosszentmihályon megkezdett aláírás gyűjtés elég szép eredménynyel is járt, bár a gazdagabb lakosok nem tanúsították azt az áldozatkészséget, a melyet saját érdekükben is méltán lehetett elvárni tőlük — azonban a budapesti vállalkozók cserben hagyták az alapítókat.
