Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-21 / 8. szám
2 RÁKOS VIDÉKÉ 8. szám. E dicséretes lépést szeretnők megtoldani még egygyel. A budapesti villamos vasúti kocsik „Keleti pályaudvar“ jelzésének alkalmas módon való megváltoztatását óhajtanok mielőbb kérész- | tülvinni. E kocsik azelőtt „Cinkotai helyiérdekű vasút“ jelzéssel közlekedtek s csak néhány évvel ezelőtt változtatták meg a feliratukat ,,Keleti pályaudvarira. Hogy miért? Ki tudná azt megmondani ! Ez a megnevezés ugyanis sem nem teljes, sem nem helyes, sem nem világos. A keleti pályaudvarhoz közlekedik valamennyi csömör-úti kocsi és nem ez. a melyik csak az érkező oldalt érinti. Ezenfelül pedig végtelen sok zavart és kellemetlenséget okoz azzal, hogy minden idegent, a ki csak a keleti pályaudvar induló oldalára igyekezik szűk falai közé csábit. így telik meg a kocsi csomagokkal, táskákkal jól felszerelt utasokkal, a kik a vicinális utasai elől elfoglalják a helyet és maguk is jó sort boszan- kodnak, mikor leszálláskor a keleti pályaudvart gyalogszerrel kénytelenek megkerülni. ügy tudjuk, volt már valami sikertelen mozgalom néhány évvel ezelőtt a kocsijelzés megváltoztatása érdekében; de hogy miért nem járt eredménynyel, el nem képzelhetjük, ügy hiszszük csak egy kis akarat kellene hozzá és könnyűszerrel rendbe lehetne hozni most egy csapásra mind a két dolgot. Az állomás berendezése a vasúttársaságnak is terve, a mit eléggé bizonyít, hogy a szükséges épület már régen készen áll. A teherszállításhoz szükséges kitérő hatósági engedélyezését várják, hogy ez a kívánság is teljesithető legyen. Reméljük azonban, hogy a község mostani kezdeményezése következtében vagy sikerül ezen a módon hamarosan rendbehozni a dolgokat, vagy pedig találnak legalább valami ideiglenes megoldást, a mi a teherszállítást addig is lehetővé tegye. Az állomás berendezésének pedig nem lehet már most sem akadálya. Igen okos Pálfi Jánosnak az az indítványa is, hogy a társaságot kérjék fel: mondja ki hogy a most használatos füzetjegyek nem csak a Budapest— Rákosszentmihály állomások között, hanem Rákosszentmihály—Cinkota között és viszont is érvényesek legyenek. Ezzel a viteldij lényegesen olcsóbbá válik a nélkül, hogy a társaság nagyobb áldozatot hozna és zóna rendszerén csorba esnék. A közönségnek kis kényelméről és előnyéről van szó, kívánatos tehát, hogy méltányos elbírálásra találjon. A kedvező elintézés itt a Cinkota, Mátyásföld—Rákosszentmihály között a forgalom élénkítését is hathatósan előmozdítaná. Közállapotaink egyik komoly baja, hogy Rákosszentmihály on és környékén a betörések igen gyakoriak. Nagyobb szerencsétlenség hál’ Istennek ugyan nem igen fordul elő, — a kár is ritkán jelentős, — de közbiztosságunk érdekében s a közönség megnyugtatására e baj ellen is kellett már hathatós orvoslást találni. Kreneciits Sándor községi jegyző lelkiismeretességét és ügyességét dicséri, hogy e dolgot szóvá tette s az orvoslás módját is megjelölte. A képviselő-testület pedig sietett ezt az indítványt magáévá tenni. A megoldás igen egyszerű s abból a tapasztalatból indult ki, hogy a kisszámú csendőrség és a községi rendőrség a nagy kiterjedésű község felügyeletére nem elegendő. Pótlásukra tehát október 1-től április 1-éig, — a mig sok háztulajdonos a fővárosban tartózkodik tiz éjjeli őrt alkalmaznak, a kik permanens szolgálatot fognak az ügyeletes községi rendőrök ellenőrzése alatt teljesíteni. A felmerülő költségeket a ház- tulajdonosokra róják, a kik körülbelül igy fejenként legfeljebb 2 koronát lesznek kénytelenek fizetni. Nem kétséges, hogy mindenki szívesen viseli azt a csekély terhet, mikor ennek fejében nyugalmát és vagyona biztosságát kapja. Nyáron (április 1-étől október 1-éig) az éjjeli őrökre nincs szükség, pusztán a külső környék védelmére alkalmaznak két mezőőrt, a kiknek a költségét a György-, Anna-, Árpád-telep és Kis-Szentmihály közönsége viseli. A közönség, elsősorban pedig az üzletemberek érdekét szolgálja az a határozat is, melyet a vendéglősök kérelmére a fogyasztási-adó alá kerülő borkészlet hatósági zár alól való feloldása érdekében hoztak. Ugyanis, mint több héttel ezelőtt már hirt adtunk róla — a borfogyasztási-adó kivetésénél eddig azt az eljárást követték, hogy a leltározott borkészletet hivatalos pecséttel zár alá vették s mindig csak annyit bocsáj- tottak a tulajdonos szabad rendelkezésére, a mennyi után a fogyasztási-adót lerótta. A vendéglősök ezt az eljárást több érthető okból sérelmesnek találták s arra kérték az elöljáróságot, hogy a lepecsételést egyáltalán mellőzze, mert a borkészlet mennyiségének hatósági megállapítása után a fogyasztási adó meghatározható s annak lerovását a község egyéb módon biztosíthatja és szorgalmazhatja. A képviselő-testület a méltányos kérelmet teljesítette. Ezután tehát nem pecsételik le a boroshordókat. Mindezt, mint a község és a közönség érdekét lelkiismeretes figyelemben részesítő intézkedéseket örömmel regisztráljuk e helyen és könyveljük el az elöljáróság és képviselő-testület kötelességtudása javára. A Buda pest-Rákosi Közművelődési és Jótékony-Egyesület választmányának jelentése az egyesület 1903. évi működéséről. Tisztelt Közgyűlés! Egyesületünk már tíz év óta küzd a Rákosmezőn a magyar nép legszentebb érdekeiért: a magyar nyelvért, a magyar kultúráért és az emberszeretet magas eszméiért. V Ez a parányi egyesület, melynek a lefolyt 1903. évben 158 rendes, 78 alapitó és 297 pártoló tagja volt, sok szép feladatát, melyeknek megoldásáért lelkese
