Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-07 / 6. szám
IV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1904. vasárnap, február 7. 6. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP ÉS A POLGÁRI DALKÖR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Rákosszentmihály, Sashaiom-utca 3. sz. Fiók-kiadóhivatal és budapesti szerkesztőségi iroda : Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Kiadótulajdonos : Budapest, Vili., Losonci utca 22. szám. FARKAS KLEK,. Előfizetési ár: Egész évre .....................8.— korona Fé l évre......................4.— n Negy ed évre .... 2.— „ Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetéseket fölvesz akiadóhivatal Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. Lóvasút. Rákosszentmihály nagyközség megalkotásának egyik lényeges tényezője a lóvasút volt. Ez a kis, ókori, tökéletlen, rozoga bárka, mely keskeny sinein szürke egyformaságban siklik tova a maga egyhangú pályáján napról-napra s tül- kös híradójával, éles csengetésevei felveri a békésén nyugvó helység zavartalan csendjét. A kis, félszeg lóvasút, mely nyüzsgő., életet közvetít a vicinalis és a kissé félreeső község között, szabad, eléggé gyors és biztos forgalmat létesit az eladdig világtól elzárt, az élet minden mozgalmas izgalmától ment telepek és a hatalmas anyaváros között. Mert hogy Csömört anyaközségnek nevezték évtizedeken át, csak formai, külső, élettelen meghatározás. A mi anyaközségünk a főváros zajgó forgataga, onnan származott ki merész szecessziókent az uj község lakosságának — úgy látszik — legnagyobb, legtekintélyesebb és legjelentőségesebb része. A mi lóvasutunk becsét, értékét tehát nem kell nagyobb fejtöréssel kutatgatni, őszintén mérlegelheti azt minden józan agyvelő. Ezért nem egyéb félszeg agyrémnél az a bolond ötlet, hogy a mi közönségünk esküdt ellensége lenne a lóvasutnak, melyet a maga tökéletlenségében Isten csapásának bélyegez. De tovább megyünk. Nem csak ezt az általános becsét erezi e vállalatnak, mindenki, a kinek csak valami köze van hozzá, hanem tudja es érzi azt is, hogy ez a vállalat nem rideg nyerészségre alakult közkereseti társaság, hanem csaknem áldozattal fentartott és önzetlenül, a , , , \ közio erdekeben megalkotott intézmény, mely igazi hasznát közvetett utón, a község felvirágoztatásával találja meg csupán. Mindezt lojálisán elismerjük, valamint nyugodt lelkiismerettel nyugtázhatjuk a jóindulat és törekvés ama mértékét is, melylyel a társaság a közönség jogos igényeit kielégítem igyekezik. Más kérdés, hogy ez igyekezetnek mekkora az eredménye? — Kétségtelen, hogy elégséges forgalmi tőke és törzsvagyon hiányában a társaság eszközei mérsékeltek. Az igazgatóság és vezetőség egyaránt tetemes nehézséggel kénytelen megküzdeni. A sok kitérő, a kocsi és lóállomány egy részének rozoga és tökéletlen minő- I sége, a különválasztott remiz és istálló, a gyengén javadalmazott forgalmi személyzet gyakori változása, feltétlen függés a helyiérdekű vasutak- tól és a többi elengedő ok és körülmény arra, hogy a forgalom rendes és sima lebonyolitását megnehezitsék. Viszont a közönség: fővárosi publikum, a nagy város minden modern kényelmével elkényeztetett közönség, mely a maga filléreiérthajthatatlanul megköveteli a magajussát. Legfőbb és lényeges tekintetekben különösebb panasz mind e mellett nem igen merül fel. Ha azonban közelebbről, a mindennapi tapasztalat éles szemüvegén keresztül vesszük vizsgálat alá a mi lóvasutunk dolgát, néhány szempont előtérbe tolul s önkéntelen szükséggé válik, hogy most, a midőn a társaság a közeljövőben ismét egy üzleti évét zárja le s beszámol sáfárkodásáról, mindkét rész javára néhány megjegyzést ne hallgassunk el. Eleget teszünk ezzel egy sereg közérdekű felszólalásnak, mely
