Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-09 / 41. szám
4 RÁKOS VIDÉKE 41. szám. tosabb, magasztos egyházi szertartásával erkölcsi tartalmat és komoly értéket adott a különben üres bucsumulatságba. Szépségesen szép, gyönyörűséges és szivet-lelket által ható volt az egyház ünnepe, melyet a templom uj főoltárának dicsőséges felszentelése is nagyban emelt és megbővitett. A czelebráns és ünnepi prédikátor maga Rra- tochwill József plébános volt, a ki a felszentelést és szent misét fényes segédlettel végezte. Diakónus volt Sárossy István nyugalmazott katonai lelkész és szubdiakonus Solymos Oszkár dr., a Regnum Marianum nevelő-intézet igazgatója. A czerimoniárius nehéz tisztét pedig a mi buzgó papunk Fehér János látta el. 0 vezette a segédszemélyzetet s az ünnepi díszruhában kivonult Regnum Marianum növendéket, kik ájtatosan asszisztáltak a szép szertartáson. A szent beszéd keretében felolvasta a plébános Csáky Károly gróf, váczi püspöknek a templom ügyében kelt leiratát, melyet nemrég szószerinti szövegében ösmertettünk. Az uj főoltár, melyet Fehér János szeretette tepes buzgalommal díszített fel, igen szép gót stilü műdarab. A laikus szemlélő előtt kissé magas nyúlánk s különösen alsóbbik részében keskeny, a mi egyébként a stilus következménye. Menzája 95 cm. magas, 240 cm. hosszú, 120 cm. széles. A dobogóra három 15—15 cm. magas lépcső vezet. Az oltár fenyőfából készült, szépen faragott és gazdagon megaranyozott részei pedig hársfából vannak. Az alap olajfestékkel színezett. A tabernákulum selyemmel bélelt. Az oltárt Jézus Szent Szive-szobor ékesíti. Minden izében magyar iparterméke: 1060 koronáért készítette Romárorny László rákospalotai aranyozó és oltárépitő mester. Itt említjük még meg, hogy a Röhl, Bitesek és Mellsők kisasszonyok fáradságot nem ismerő buzgalommal szerelték fel az uj oltárt remek kivitelű és költséges kézimunkákal, Kalina Istvánná hatvan korona értékű, gyönyörű gyertyacsokrot, Fladerer Fe- renczné pedig a tabernakulum elé két szárnyú igen szép csipkefüggönyt ajándékozott. Nem kell dicsérnünk áldozatrakész, nemes szivüket, sem a Regnum Marianumot, mely Szent- Mihályt olyan bensőleg halmozza el keresztény felebaráti szeretetének minden megható jelével. A rákos-szentmihályi egyházi gyászlobogóra újabban 21 korona adomány folyt be, a melylyel együtt a rendelkezésre álló összeg 148 korona 80 fillérre szaporodott. Az uj főoltárra a sekrestyébe utóbbi napokban a következő adományok gyűltek össze: Kodesch Mária 10.—, Breiner Józsefné 2.—, Fenyő János és neje 2.—, Rein Péterné 3.—, J. J. 1.—, V. M. 1.—, S. András 1.—, Ferencz József 2.—, Ballon And- rásné 20.—, L. 5.—, S. K. 2.—, M.-né 4.—, B.-né 2.—, N. N. gyertyákra 1.20, N. N. gyertyákra 4.—, O. A.-né 10.—, O. M. 2—, Bentsik A. gyűjtése 18,60, K. I. 2.—, Varga Sándor s neje 4.—, Sas Pál s családja 6.—, K. F. 2.40. Október 6. Ez a dátum minden magyar ember szivébe tőrdöfés. Az átnyilalló fájdalom minden keserűsége végig fut az idegeken ... a forróság láza kiszárítja a torkot . . . s a kínosan torzuló vonások beszélnek a hangtalan ajkak helyett. Ne nézzetek ezen a napon a dicsők, a nagyok képeire, mert fojtogatni kezd a fájdalom s a lüktető agyon őrüle- tes gondolatok forgataga czikázik keresztül. De nem; a fekete bánatot legyőzi a játszi reménység. A honszerelem csillogó sugarai bearanyozzák a sötét sírokat ... Az a vér nem hullott hiába, a nemes szív nem aludt ki czéltalanul, dicstelenül. A hóhér kötele a szabadság virága csokrát fűzte össze, hogy szerte ne hullhasson soha többé. Az a sir nem temető, hanem a magyar szabadság újjáéledésének bölcsője, a nemzeti szent kegyelet oltára. A tizenhárom mártír és a nagy tizennegyedik dicső emlékének megható módon hódolt a magyar társadalom. Nem volt talán testület vagy csak társaság, mely a vig pohárcsengés közepette ne talált volna időt és alkalmat, hogy leróhassa a kegyelet legszebb, mert szívből fakadó és őszinte adóját. — A Rákos vidékén vezérszerepet játszó csütörtöki társaságban Fehérváry József emlékezett meg igaz szónoki hévvel és készséggel előadott meleghangú beszédben a nagy nap jelentőségéről. A társaság , — voltak vagy huszonötén — könnyekig meghatva hallgatta. A „Rákosvidéki ifjúsági kör“ az aradi nagy gyásznap emlékére 9-én, vasárnap d. u. 4 órakor az elemi iskola tornacsarnokában nagy gyászünnepélyt rendez. E kegyeletes ünnepély után pedig megnyitja kézműipari kiállítását, a hol a kör mindkét nembeli tagjainak ez évben készült munkáit szemlélheti meg díjtalanul a megjelent közönség. A leánytagok által készített kézimunkák, magyaros minták után kivarrt díszes kötények, hímzett vállkendők, asztalfutpk, térítők, babakelengyék, egyik legszebb ékességei e kiállításnak ; melyekhez méltó módon sorakoznak az ifjak által készített igen szép rajzok, értékes festmények s egyéb kézműipari tárgyak is' Egyik másik tárgy különösen a kiállított szép festmények s egyéb igen jutányos árban meg is vehetők. E kiállítás is tényleges bizonyítéka annak, hogy a „Rákosvidéki ifj. kör“ működése hasznos és czél- irányos. Tagjait nemcsak szórakoztatja, kedélyöket nemesíti, testűket edzi; hanem minden izében magyaros kézműipari tárgyak készítése által oda törekszik, hogy ifjú, de különösen leánytagjai a magyaros és ízléses házi és kézműipari tárgyak készítését megtanulják és e tudásnak a jövőben anyagi hasznát is lássák. A kör igazgatójává Szétsy Mihály tanítót választotta meg, mely szerencsés választással szép reményekre jogosító jövendőjét még jobban megszilárdította. Az október 9-iki ünnep sorrendje: Hymnus. Emlékbeszéd. Stelly Géza. Tavasz elmúlt ... Karének. Az aradi vesztőhelyen. Pósától. Richtweiss G. szavalata. Október 6. Pósától. Hupka R. szavalata. Szomorúan ... Karének. Kossuth imája. Melodráma Szé- tsitől. Streuszler A. szavalata. Az aradi tizenhárom. Felekytől. Makay Ferencz szavalata. Kossuth Lajos azt üzente ... Karének. Zárószó. Belépődíj nincs.
