Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-09 / 41. szám

2 RÁKOS VIDÉKE 41. szám. tagtársaimat, először is hálatelt szivből szálljon fel fohászunk a jó Istenhez, a ki ma e helyre és ünnepi alkalomra összehozta a sziveket, egyesítette érzel­meinket, hogy községünk javára, társadalmi életünk fellendülésére ez egyesületet megalapíthattuk. Mert igen tisztelt Uraim, csak nagy fáradtság és munka árán lehetett az élőnkbe toluló akadályok legyőzésével e mai nap sikerét elérnünk. Nemcsak a közönyösség zátonyáról kellett sokszor megfeneklett hajónkat a legnagyobb erőmegfeszitéssel levonszol­nunk, hanem a mi sajátságos viszonyainkban rejlett társadalmi egyesülésünk legnagyobb nehézsége. Mi legtöbben ugyanis hivatásunknál, kenyér­kereseti foglalkozásunknál fogva a napnak legna­gyobb részét a székesfővárosban vagyunk kénytele­nek tölteni; s mikor fáradtan haza térünk, pihenésre van szükségünk, másrészt pedig fenmaradt időnket legszívesebben szenteljük családunknak, gyermekeink­nek, a kiknek kedvéért lakunk mi itt künn a szabad természet éltető levegőjében. Mindazonáltal, hogy helyi társadalmunban min­denkor élénken nyilvánult az egyesülés óhaja, tanús­kodnak arról azok a buzgó, de sajnos, eréeménytelen kísérletek, a melyek kaszinó vagy polgári kör alakí­tására irányultak. Most azonban, midőn már községünk keretei kitágultak és szép vidékünk nagy kiterjedésű telepei önálló községgé alakultak, elérkezett a kedvező al­kalom, hogy ledőlve az egyes telepek érdekellen­tétei által emelt választófalak, a felszaporodott és intelligencziájában megerősödött községünk társadal­milag is egységessé váljék és az ezen egységből szár­mazó erő a közjó javára értékesüljön. Mert csakis ez a közjó lebegett szemeik előtt azoknak, a kik a társadalmi egyesülés e hivatott faktorának, a kaszinónak létesítésére vállalkoztak. Igaz ugyan, hogy a kaszinónak természetes ren­deltetése az is, hogy tagjainak szórakoztatását és kulturális képzését is czélozza, — mi e czélt szintén zászlónkra irtuk és meg is fogunk tenni ez irány­ban minden lehetőt; főczélunk azonban nem ez lesz, hanem az, a mit kormányhatósági jóváhagyást nyert alapszabályaink 2-ik §-a következőkben szabatosan és pontosan igy ir elő számunkra: „ . . . hogy a kaszinó hazai és helyi társadalmi viszonyok, valamint a közügyek és községi ügyek iránt érdeklődést keltsen, azt ébren tartsa és fokozza, a polgárságnak egymásközti érintkezését megköny- nyitse, illetőleg lehetővé tegye, általában a társulást és a közművelődést előmozdítsa . . .“ Ez a mi kaszinónk czélja; e jelben egyesültünk mi, ennek a czélnak szolgálatára szenteljük mi hiva­talos elfoglaltságunkból és családi ügyeink gondo­zásából fenmaradt időnket és erőnket. Az érdeklődés immár felkeltődött, tanúsítja ezt azoknak nagy száma, a kik ezen az első alakuló köz­gyűlésünkön megjelentek és azoknak szives csatla­kozása, a kik akadályoztatásuk miatt meg nem je­lenhettek ugyan ma itt, de szivvel-lélekkel velünk éreznek. Elmondhatjuk tehát, hogy kaszinónk képviseli Rákossszentmihály közönségének minden árnyalatát: s igy kötelességünk is lesz az egész közönségnek jól felfogott közös érdekeit hiven és becsületesen szolgálni, a közérdekért fáradni, dolgozni. Ez lesz a jelszó, a melyet követni fognak: hisz- szük és reméljük, hogy kibontott zászlónkat minden rákosszentmihályi polgár, a kinek szeretett községünk java és jövője a szivén fekszik, önzetlen lelkesedés­sel fogja követni. S ha ez igy lesz, a min kételkednünk nem lehet, munkánkat kisérni fogja a jó Isten áldása, min­den jók buzdító elismerése és utódaink hálája. Ez érzelmekkel nyitom meg immár végleg meg­alakult kaszinónk első rendes közgyűlését, és teljes bizodalommal kérem szeretett tagtársaimat, hogy az elénk szabott kötelességérzettel fogjunk hozzá a becsületes és igaz munkához. Az éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Acsay, a kaszinó titkára tartotta meg beszámolóját a kö­vetkezőkben : Tisztelt Közgyűlés! Mielőtt az ideiglenes tisztikar és választmány működéséről és általában a kaszinó életműködéséről beszámolnék, feladatomnak tekintem, hogy a kaszinó történetéről illetve létrejövetele körülményeiről em­lítést tegyek. Annyi bizonyos, hogy már előző években is szó esett arról és meg volt a szükségérzete annak, hogy Rákosszentmihály községét társadalmilag is szervezni kellene, de úgy látszik, hogy azok, kik erre magukat jogosultaknak tartották, még nem lát­ták elérkezettnek és megérettnek az időt arra, hogy oly szervezetet létesítsenek, melynek szálai az egész közönséget áthálóznák és megadná a lehetőséget minden egyesnek, ki a közjó előmozdításának mun­kájából a maga részét is ki akarná venni. Végre a f. év tavaszán talán a tavaszi levegő jótékony hatása által is tüzelve az újabban letele­pedettek vagyis a fiatalabb szentmihályi lakosok közöl, a mi éppen a legnagyobb visszatetszést szült némelyeknél, igen helyesen azon álláspontra helyez­kedtek, hogy társadalmi téren az alkotás joga azt illeti meg, a ki képes alkotni és oly mértékben illeti, a mely mérvben alkotásra képes, elhatározták, hogy egy oly kaszinó megalakítása iránt indítanak moz­galmat és keltik fel az érdeklődést, a melynek az a czélja, hogy komoly munkával a község lakosainak közös érdekét szolgálja, szellemi s anyagi boldogu­lását előmozdítsa, nem pedig az, hogy kizárólag az élvezetek nyugalmas fészke legyen. A mint ezt elhatározták, nyomban előkészítő bizottsággá alakultak és megkezdték működésüket. Eldobták a kerékkötőt és csodák-csodája a kocsi megindult a rögös utón és haladt tova néhány utasá­val a nélkül, hogy megfeneklett volna. És hogy meg nem feneklett annak oka az volt, hogy az ut, melyen haladt, a közérdek útja volt és az utasok a közérdek a közjó igazi önzetlen szolgái. Midőn az első megállóhoz ért a kocsi, ott már számosán öröm­mel fogadták és beálltak utitársaknak. Az első megállóhely, Igen tisztelt közgyűlés f. évi junius hó 4-én tartott alakuló közgyűlés volt. Az alakuló közgyűlésen 35-en jelentek meg, kiknek

Next

/
Thumbnails
Contents