Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-09 / 41. szám
2 RÁKOS VIDÉKE 41. szám. tagtársaimat, először is hálatelt szivből szálljon fel fohászunk a jó Istenhez, a ki ma e helyre és ünnepi alkalomra összehozta a sziveket, egyesítette érzelmeinket, hogy községünk javára, társadalmi életünk fellendülésére ez egyesületet megalapíthattuk. Mert igen tisztelt Uraim, csak nagy fáradtság és munka árán lehetett az élőnkbe toluló akadályok legyőzésével e mai nap sikerét elérnünk. Nemcsak a közönyösség zátonyáról kellett sokszor megfeneklett hajónkat a legnagyobb erőmegfeszitéssel levonszolnunk, hanem a mi sajátságos viszonyainkban rejlett társadalmi egyesülésünk legnagyobb nehézsége. Mi legtöbben ugyanis hivatásunknál, kenyérkereseti foglalkozásunknál fogva a napnak legnagyobb részét a székesfővárosban vagyunk kénytelenek tölteni; s mikor fáradtan haza térünk, pihenésre van szükségünk, másrészt pedig fenmaradt időnket legszívesebben szenteljük családunknak, gyermekeinknek, a kiknek kedvéért lakunk mi itt künn a szabad természet éltető levegőjében. Mindazonáltal, hogy helyi társadalmunban mindenkor élénken nyilvánult az egyesülés óhaja, tanúskodnak arról azok a buzgó, de sajnos, eréeménytelen kísérletek, a melyek kaszinó vagy polgári kör alakítására irányultak. Most azonban, midőn már községünk keretei kitágultak és szép vidékünk nagy kiterjedésű telepei önálló községgé alakultak, elérkezett a kedvező alkalom, hogy ledőlve az egyes telepek érdekellentétei által emelt választófalak, a felszaporodott és intelligencziájában megerősödött községünk társadalmilag is egységessé váljék és az ezen egységből származó erő a közjó javára értékesüljön. Mert csakis ez a közjó lebegett szemeik előtt azoknak, a kik a társadalmi egyesülés e hivatott faktorának, a kaszinónak létesítésére vállalkoztak. Igaz ugyan, hogy a kaszinónak természetes rendeltetése az is, hogy tagjainak szórakoztatását és kulturális képzését is czélozza, — mi e czélt szintén zászlónkra irtuk és meg is fogunk tenni ez irányban minden lehetőt; főczélunk azonban nem ez lesz, hanem az, a mit kormányhatósági jóváhagyást nyert alapszabályaink 2-ik §-a következőkben szabatosan és pontosan igy ir elő számunkra: „ . . . hogy a kaszinó hazai és helyi társadalmi viszonyok, valamint a közügyek és községi ügyek iránt érdeklődést keltsen, azt ébren tartsa és fokozza, a polgárságnak egymásközti érintkezését megköny- nyitse, illetőleg lehetővé tegye, általában a társulást és a közművelődést előmozdítsa . . .“ Ez a mi kaszinónk czélja; e jelben egyesültünk mi, ennek a czélnak szolgálatára szenteljük mi hivatalos elfoglaltságunkból és családi ügyeink gondozásából fenmaradt időnket és erőnket. Az érdeklődés immár felkeltődött, tanúsítja ezt azoknak nagy száma, a kik ezen az első alakuló közgyűlésünkön megjelentek és azoknak szives csatlakozása, a kik akadályoztatásuk miatt meg nem jelenhettek ugyan ma itt, de szivvel-lélekkel velünk éreznek. Elmondhatjuk tehát, hogy kaszinónk képviseli Rákossszentmihály közönségének minden árnyalatát: s igy kötelességünk is lesz az egész közönségnek jól felfogott közös érdekeit hiven és becsületesen szolgálni, a közérdekért fáradni, dolgozni. Ez lesz a jelszó, a melyet követni fognak: hisz- szük és reméljük, hogy kibontott zászlónkat minden rákosszentmihályi polgár, a kinek szeretett községünk java és jövője a szivén fekszik, önzetlen lelkesedéssel fogja követni. S ha ez igy lesz, a min kételkednünk nem lehet, munkánkat kisérni fogja a jó Isten áldása, minden jók buzdító elismerése és utódaink hálája. Ez érzelmekkel nyitom meg immár végleg megalakult kaszinónk első rendes közgyűlését, és teljes bizodalommal kérem szeretett tagtársaimat, hogy az elénk szabott kötelességérzettel fogjunk hozzá a becsületes és igaz munkához. Az éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Acsay, a kaszinó titkára tartotta meg beszámolóját a következőkben : Tisztelt Közgyűlés! Mielőtt az ideiglenes tisztikar és választmány működéséről és általában a kaszinó életműködéséről beszámolnék, feladatomnak tekintem, hogy a kaszinó történetéről illetve létrejövetele körülményeiről említést tegyek. Annyi bizonyos, hogy már előző években is szó esett arról és meg volt a szükségérzete annak, hogy Rákosszentmihály községét társadalmilag is szervezni kellene, de úgy látszik, hogy azok, kik erre magukat jogosultaknak tartották, még nem látták elérkezettnek és megérettnek az időt arra, hogy oly szervezetet létesítsenek, melynek szálai az egész közönséget áthálóznák és megadná a lehetőséget minden egyesnek, ki a közjó előmozdításának munkájából a maga részét is ki akarná venni. Végre a f. év tavaszán talán a tavaszi levegő jótékony hatása által is tüzelve az újabban letelepedettek vagyis a fiatalabb szentmihályi lakosok közöl, a mi éppen a legnagyobb visszatetszést szült némelyeknél, igen helyesen azon álláspontra helyezkedtek, hogy társadalmi téren az alkotás joga azt illeti meg, a ki képes alkotni és oly mértékben illeti, a mely mérvben alkotásra képes, elhatározták, hogy egy oly kaszinó megalakítása iránt indítanak mozgalmat és keltik fel az érdeklődést, a melynek az a czélja, hogy komoly munkával a község lakosainak közös érdekét szolgálja, szellemi s anyagi boldogulását előmozdítsa, nem pedig az, hogy kizárólag az élvezetek nyugalmas fészke legyen. A mint ezt elhatározták, nyomban előkészítő bizottsággá alakultak és megkezdték működésüket. Eldobták a kerékkötőt és csodák-csodája a kocsi megindult a rögös utón és haladt tova néhány utasával a nélkül, hogy megfeneklett volna. És hogy meg nem feneklett annak oka az volt, hogy az ut, melyen haladt, a közérdek útja volt és az utasok a közérdek a közjó igazi önzetlen szolgái. Midőn az első megállóhoz ért a kocsi, ott már számosán örömmel fogadták és beálltak utitársaknak. Az első megállóhely, Igen tisztelt közgyűlés f. évi junius hó 4-én tartott alakuló közgyűlés volt. Az alakuló közgyűlésen 35-en jelentek meg, kiknek
