Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-18 / 38. szám
2 RÁKOS VIDÉKE 38. szám. József testületi tagokat, a kik mindkét árnyalatot egyenlő számban képviselik. Községi Kisdedóvó. A helybeli kisdedóvó államosítása iránti kérelem kedvező elintézését a miniszter attól tette függővé, hogy a község hajlandó-e a kisdedóvó czél- jára ingyen megfelelő épületet átengedni. A testület kimondotta, hogy e kívánságnak vagyon hiányában eleget nem tehet, de készséggel átengedi a kisdedóvó czéljára a törvény értelmében kötelező 3% községi pótadót, a mely jövedelem, illetve támogatás számításba vételével az intézet tulajdonosa kezdhet a kultuszminisztériummal újabb tárgyalásokat. H birtokos egyesület vagyona. A szentmihályi birtokos egyesület feloszolván, minden vagyonát tudvalevőleg Rákosszentmihály községnek ajánlotta fel. A közgyűlés az ajánlatot elfogadta s a kavicsbányát, iskolaépületet és köztemetőt formaszerint átveszik a birtokos egyesület felszámolóitól. A vonatkozó ajándékozási szerződést a község nevében elfogadják. Ez ügyben, mint vagyonszerzés kérdésében törvény szerint névszerinti szavazást tartottak, mely azonban egyhangú határozatot eredményezett. A határozat felsőbb jóváhagyást igényel. fiz idei költségvetés. Az 1904. évi költségvetés sokat hányatott ügye is e napon nyert végleges befejezést. A felebbezések, mint ezt annak idején hírül adtuk, hiábavalóknak bizonyultak, a mennyiben a belügyminiszter 'a vármegye határozatát jóváhagyta. A képviselőtestület minden megjegyzés nélkül tudomásul vette a jogerős határozatot. Közkutak. A közkutak berendezése tárgyában beadott indítvány következtében Hauser Gyula bíró az ut- bizottság tagjaival helyszíni vizsgálatokat tartott. A biró most beszámolt az eljárások eredményéről. Megvizsgálták a főfasorban, Szent György telepen és a rákost utón levő közkutakat. Ezek közül a szomorú emlékezetű rákosi-uti kút ezúttal is fertőzöttnek bizonyult, miért is ezúttal végleg betöm ették. A másik kettőt helyreállítják és a közhasználatra berendezik,- a József főherczeg telepi rész használatára pedig a Rákosi-ut és Kossuth Lajos-utczci sarkán, Otte Albert telke mellett ásatnak uj kutat. Megkérik továbbá a róm. kath. hitközséget, hogy a templom melletti kutat engedje át közkutnak s átveszi a község az Anna-ielep meglevő kútját is. Egyhangú megállapodással vált határozattá. Költségvetés. Szémétlérakóhély. Bugyi Ferencz József indítványát, mely községi szemétlerakóhely beszerzését kívánja, egyhangúlag elfogadták annyival is inkább, mert a kérdéssel már az utbizottság is hasonló irányban foglalkozott. Megbízták az elöljáróságot, hogy alkalmas területet a Dittrich-ié\e felhagyott bányák közül szemeljen ki, a megvétel iránt indítson tárgyalásokat a tulajdonossal s az eredményről számoljon be. i^nna- és Árpád-tékpi postakézbesiíés. Érdekes vitát keltett az Anna- és Árpád-telepek postai kézbesítésének ügye. Eddig ugyanis a posta a két telepre czimzett küldeményeket Czinkotára kézbesítette s innen jutottak hozzá tulajdonosaik. A két telep elnöksége azzal a kérelemmel fordult a postaigazgatósághoz, hogy ezentúl a postai küldeményeket Rákosszentmihályra irányítsa, mert a telepek közigazgatásilag is ide tartoznak. A postaigazgatóság most arról értesíti a községet, hogy a kérelemnek eleget tett. Rákosszentmihály elöljárósága erre felhívta a két telep elnökségét, hogy postai kézbesítőt alkalmazzon s a küldeményeket naponkint vele hordássá ki. A felszólítás azonban eredményre nem vezetett, mert az Anna-telep elnöksége a küldöncz alkalmazását egyenesen megtagadta s erre való készségét az Árpád-telep vezetősége sem jelentette be. A képviselőtestület most kimondotta, hogy a község ezentúl eleget fog tenni törvényes kötelezettségének s a telepek postaküldeményeit minden három napban egyszer a kültelki rendőrrel kézbesitteti. Ennél többre nem kötelezhető és nem hajlandó. Nem tudjuk, mit szól majd ehhez az érdekelt telepek közönsége, mely saját vezetősége részéről ilyen elbánást valóban nem érdemel. A fejlődő telepek joggal megkövetelhetik, hogy legalább naponként egyszer kézhez kapja lakosa leveleit s egyéb küldeményeit, erről azonban az elnökségnek kell gondoskodnia. Reméljük, hogy a kérdés hamarosan kielégítő megoldást nyer. Az 1905. évi községi költségvetés ösmertetett tervezetét minden változtatás nélkül elfogadták, s megállapították, hogy 7községi pótadót nek ki. A harmadik községi segédjegyzői állás szervezése ellen Bentsik József dr. szólalt fel. Pálfi János alapos tanulmányozásra valló referádában bizonyította az állás szervezésének feltétlen szükségességét, úgy, hogy egyhangúlag elhatározta a testület, hogy harmadik segédjegyzőt alkalmaz, az előirányzatban megállapított javadalmazással, azonban az állást ideiglenes jellegűnek tekinti főképen abból a czélból, hogy a végleges szervezés következtében ne kellessék a község szervezeti szabályrendeletét módosítani. A gazdasági ismétlő iskolák tételét Bentsik József dr. törültetni kívánja. Heves vita tör ki, mely után Wayand Károly igazgató felvilágosításai alapján a tételt három szó ellen megszavazzák. Kiss Lajos indítványára pedig elhatározzák, hogy a község fen- tartotta iskola működését ellenőrzik s a gyakorlati ellenőrzés faganatositásával Neszt Jánost, Kiss Lajost és Kecskeméthy Vinczét bízzák meg. A kiadások többi tételét, valamint a bevételek valamennyi tételét egyhangúlag elfogadják. Uj építési szabályrendelet. A póttárgysorozat egyik legfontosabb pontja volt az az előljárósági előterjesztés, hogy a fejlődés előrehaladott fokán álló Rákosszentmihály, Csömörtől örökölt, elavult és falusias jellegű építési és szépészeti szabályrendeletét alapos revízió alá vegyék s megfelelően átalakítsák. A képviselőtestület a kiváló fontosságú uj tervezet elkészítésére Hauser Gyula biró, Knenedits Sándor jegyző, Bentsik József dr. Berghoffer József és Pálfi János tagokból és Szabó József építész, szakértőből álló szükebb bizottságot küldött ki. A QS^ndőrlé szám szaporítása. Krenedits Sándor jegyző előterjesztést tett a képviselőtestületnek, hogy forduljon kérelemmel a belügyminiszterhez a rákosszentmihályi csendőrőrs létszámának felemelése tárgyában. A község területe igen nagy, a nyomor, különösen a közelgő télen
