Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-24 / 30. szám

30. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 ről a Templom-térre helyezzék át. Magunk is ismé­telten sürgettük ez intézkedés haladéktalan foga­natosítását, mert a piacz a mostani helyén, szűk utcza részen, sem közrendészeti, sem pedig köztisz­tasági és közegészségi szempontból meg nem tűr­hető. Szentmihály áruforgalma ás a közönség érdeke egyaránt megköveteli a piacz megfelelő helyen, még pedig a középponti és e czélra alkalmas területen való elhelyezését. A mostani szűk, bűzös, zsúfolt és távoleső hely piacz czéljára teljességgel alkalmatlan és alkalmatlan arra is, hogy maga körül üzleti éle­tet, kereskedelmi forgalmat teremtsen. Bugyi Ferencz József községi képviselő tehát fontos közérdek szolgá­latában járt el, midőn a községi képviselőtestülethez e héten a következő indítványt adta be : „Sürgős indítvány a piacz áthelyezése tárgyában. Tekintettel ama körülményre, hogy a rákos- szentmihályi piacz jelenlegi helyén úgy czélszerüségi f okokból, valamint a rákosszentmihályi fogyasztó­közönség jogos igényeinek könnyebb kielégítése szempontjából sem a közszükségletnek sem a köz­óhajnak többé meg nem felel: indítványozom: „Határozza el a közgyűlés, hogy a piaczot mos­tani helyéről (József- és Béla-utcza sarkáról) hala­déktalanul áthelyezi a római katholikus templom és a megépítendő községháza telke között levő s köz­tudomás szerint úgyis piacz-térnek szánt területre.“ Rákosszentmihályon, 1904. julius 20-án. beterjeszti Bugyi Ferencz József, s. k. községi képviselő." Az elöljáróság természetesen meleg pártolással terjeszti az indítványt a testület elé, úgy, hogy a piacz áthelyezése a legrövidebb idő alatt megtörténik. Tennisz-verseny. A Rákosszentmihályi Sport­telep e héten szombaton tartotta meg egyik hagyo­mányos sikerű nevezetes mulatságát, a zártkörű, házi tenniszversenyt. A versenyt csendben és hirtelen megállapodás alapján készítették elő szinte várat­lanul e napra s igy a megszokott nagyszámú idegen vendégeket ezúttal nélkülözni kellett. Annál nagyobb volt azonban a tagok érdeklődése, kik nagy tömeg­ben lepték el a teljes kényelemmel felszerelt játék­teret. A jó szivü hölgytagok ezúttal is bőkezűen gondoskodtak a földi javakról, a rögtönzött buffet- asztal csak úgy görnyedt a sok jóféle holmi alatt. A nyalánkságok egy része el sem fogyott s nem utolsó látványosság volt, midőn a maradékot a kö­zeibe sereglő szegény gyermekek között kiosztották a jószivü mulatozók. A versenyzőket három csoportba osztották s három első dijat adtak ki. Győztesek lettek: Eger- zeiger Gizi és Csendes István, Regele Dusi és Lehel Ist­ván, továbbá Ujváry Róza és Schwarzl Ferencz ellen; Spannraft Elza és Klimkó László, Wittenberger Mar­git és Kalina István valamint Szabados Vilma és Molnár Gyula ellen ; végre Szabados Paula és ifj. Klimkó István, Wittenberger Jolán és Szabó Fe­rencz, továbbá Spannraft Paula és Déry Béla ellen. A játék igen szépen folyt le s a versenyző párok figyelemreméltó ügyességről tettek tanúbizony­ságot a nézőközönség nagy gyönyörűségére. Verseny után az Ujváry-féle kioszk hűvös helyi­ségében jól sikerült társasvacsora volt, nyolczvannál több terítékkel. Vacsora után természetesen tánczra perdült a társaság s csak a csípős hajnali szellő űzte haza a mulatozókat. A Sporttelep vezetősége most azzal a tervvel foglalkozik, hogy az augusztus 6-iki mulatság után a versenyben ezúttal győzelmet nem aratott játéko­soknak vigaszversenyt rendez, valamint a dijak kiosz­tását is ünnepségek keretében tartja meg. Uj levélgyűjtő szekrények Szentmihályon. Maácz János, tisztelt jó barátunk, a rákosszentmihályi postahivatal derék vezetője különös előszeretettel viseltetik úgy a rákosszentmihályi állandó lakosság, valamint a nyaraló közönség folyton fokozódó igé­nyeinek egész az aprólékosságig menő kielégítése iránt. Tudjuk, hogy ez időszerint naponkint kétszer kézbesitteti a postaküldeményeket, most pedig, mint értesülünk azon fáradozik, hogy a főposta és távirda- igazgatósághoz intézett felterjesztésében engedélyt eszközöljön ki Rákosszentmihály több pontján újabb levélgyűjtő-szekrények elhelyezésére, amivel Rákos­szentmihály közönségének egyik régi vágya fog ki­elégítést nyerni. Mi a magunk részéről e derék törekvésért teljes elismeréssel adózunk. Házasemberek csütörtöké. Szentmihály leg­régibb társasága köztudomásúlag a szombat esti kompánia, mely az Engelbrecht vendéglőben évek hosszú sora óta rendszeresen gyülekezik és talán a legtöbb közhasznú mozgalomnak volt hosszú idő óta kiinduló pontja. A társaság tagjai a nyár folya­mára azt határozták, hogy a hét bizonyos napján ezentúl családjaikkal együtt jelennek meg az össze­jövetelen, hogy a szombat-estéken árván maradt hölgyek e vidám estéken némi kárpótlást nyerjenek és viszont a megcsontosodott agglegényeket is kár­pótolja a szombati önző férjek és szigorú apák serege. A kedves társaság igen okosan és kelleme­sen vándorrendszerrel szervezkedett s hétről-hétre másutt tartja összejövetelét, melynek idejét egyelőre a csütörtöki napban állapították meg. Az első három csütörtök este igen szépen sikerült. Legutóbb, e hé­ten, az Annatelepre rándultak ki, hol PeteLövcax bácsi nevenapjának ünneplése különös fényt és melegséget kölcsönzött a mulatozásnak. A társaság megalakulása természetesen igen örvendetes jelensége a helyi társadalmi élet szép fellendülésének s csak egy óhajtás érvényesülése lenne kívánatos. Pusztán óhajtás, mondjuk, mert magántársaságról lévén szó, a dolgaiba senkinek beleszólása távolról sem lehet. Az az óhajtás, hogy ne tartsa összejöveteleit éppen csütörtökön. Elvégre nem túlságosan jelentős dolog, de a régi — hely­közi — csütörtöki társaság iránt tanúsítandó némi figyelem teszi kívánatossá, hogy e másik társaság a tagokat amonnan ne vonja el. A csütörtöki társa­ságra mi nagy súlyt fektetünk, mert szilárd fenn­

Next

/
Thumbnails
Contents