Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-10 / 28. szám

28. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 véletlen eshetőségen kívül arra lehet belőle követ­keztetni, hogy a vasárnap délutáni határidő — külö­nösen most, nyáridején — nem alkalmas az ülése­zésre. E körülmény az ipartársulat vezetőségét arra az elhatározásra bírta, hogy az ülések rendszeres határnapját megváltoztatva, ezentúl a rendszeres havi üléseket minden hónap első hétfőjének estéjére hívja össze, a mikor a szükséges külön helyiség is nagyobb áldozat nélkül rendelkezésére áll. Az uj renddel az első kísérletet augusztus hónap első hétfőjén teszik meg, a meddig ülést nem fognak tartani. — Erre az augusztusi ülésre külön meghívókat is bocsájtanak ki. — Egyébként az ipartársulat kebelében a tagok g}rüjtése szakadatlan buzgalommal folyik s igy remél­hető, hogy augusztusra a helybeli érdekeltek már teljes számban az ipartársulat kötelékébe fognak tartozni. Egyházi hangverseny. A julius 23-iki rákos- szentmihályi egyházi hangversenyre lázas előkészü­let foly ik a buzgó főrendező, Zsolnay Károly vezér­lete alatt. Az eddigi közléseink kiegészítéséül örömmel adjuk hírül a valóban ritka műélvezettel kecsegtető egyházi hangverseny részletes műsorát, mely a vég­leges megállapodások szerint a következő: Műsor: 1. Thome, Andante religioso, hegedűn előadja Fischer Károly ur, magy. kir. operaházi tag, orgonán kiséri Vágó Weintraub Lipót ur, világhírű karmester. 2. Niels W. Gate, Templom-ária, énekli Kram- mer Teréz úrnő, m. kir. operaházi művésznő. 3. Schubert Ferencz, „Ave Mária“, hegedűn és harmóniumon előadják Fischer Károly ur magy. kir. operaházi tag és Vágó Wein­traub L. ur. 4. J. S. Bach, Arie : „Mattheus passion“, énekli Krammer Teréz úrnő. 5. Praeludium, orgonán előadja Vágó Wein­traub L. ur. 6. Bach. Gounod. Meditation, énekli Krammer Teréz úrnő, orgonán és gordonkán kisérik Vágó Weintraub Lipót ur és Schultz Gyula m. kir. operaházi tag. Kezdete fél 6 órakor. Ülőhely 3 korona. Álló­hely 2 korona. Nem kell valami különös zenei szakértőnek lenni, hogy az ember elragadtatással szemlélhesse ezt a rendkívüli müizléssel és a magasabb ének és zene­művészet rajongó szeretetével összeállított műsort, mely kétségtelenül egész népvándorlást indit meg a fővárosból is Szentml/iályra, a ritka gyönyörűség élvezetére. V Krammer Teréz úrnő valóban nem fukarkodott, midőn ilyen önfeláldozással vállalt el és jelölt ki a maga számára ekkora gazdag műsort. — Julius 23-ika emlékezetes nap lesz Szentmihály vál­tozatos történetében. A Budapest-Rákosi Polgári Kör tisztikara és választmány^ az 1904. évben a következőképpen alakult meg : Elnök Veress Alajos. Alelnök dr. Bíró Géza, Stelly Géza. Titkár Szétsy Mihály. Jegyző Sze­nes Simon, Zeuner Gyula. Pénztárnok Dömény Ist­ván. Ellenőr Fröhlich Gyula, Jankovics Ferencz. Gazda dr. Friedländer Manó. Könyvtárnok Hittig Gyula. Ügyész dr. Kaszelik Gyula. Választmányi tagok Albert András, Blemensütz János, Bognár Gyula, Bartolffy János, Drechsler Ignácz, Földváry Imre, Göbel Antal, dr. Göbel József, Konvicsny Jó­zsef, ifj. Kletzl János, Kletzl Pál, Maderspach Fe­rencz, Máriássy Gyula, Niederkirchner Ferencz, Pollák Gyula, Pollák István, dr. Procopp Jenő, Rada János, Siposs Imre, Schmidt János, Töpler János, Petrányi Pál, dr. Világhy Károly és Volf Péter. Számvizsgáló bizottság. Elnök Kriszt Sándor. Tagok Singer Mór és Tertsch József. A Hornyánszky-nyomda mulatsága. A Hor- nyánszky-nyomda személyzete junius 28-án Rákos- szenjnihályon tartotta nyári mulatságát, mely minden tekintetben fényesen sikerült. A reggeli órákban megindult makacs esőzés a kedélyeket némileg lehan­golta, s félelemmel tekintett a rendezőség fáradsá­gos munkájának esetleges rossz sikere elé. Déltájt azonban az ég derülni kezdett, s a szép nyári nap derülten lövelte sugarait a mulatni vágyó közön­ségre, melyet a félóránkint közlekedő viczinális vasút szüntelenül hordott a helyszínére. Hat óra tájban érkezett özv. Hornyánszky Viktorné, a nyomda meg­alapítójának özvegye, úgyszintén a nyomda két fő­nöke : Hornyánszky Viktor és Ernő, továbbá Hor­nyánszky Ilona férj. Gellériné, Hornyánszky Aladár és Hornyánszky Ágoston. A mulatság jól összeállí­tott műsorból, tekeversenyből és tombolából állt, a melynek végeztével a fiatalság tánczra perdült és a fesztelen mulatságnak Péter Pál ünnepiének délelőtti óráiban lett csak vége, s úgy a meghívott vendé­gek, mint a személyzet valóban emlékezetes, vidám nappal vett búcsút Rákosszentmihálytól. Nem szabad elfelednünk, hogy a pompás mulatság érdekében leg­többet a nyomda kitűnő művezetője Fazekas Alajos főrendező fáradozott, ki e téren is rendkívüli sikerrel és tapintattal buzgólkodott. 0 a szentmihályi társaság egyik ösmert tagja s mint ilyen ajánlotta fel a mulatság szinteréül Szentmihályt, a mi az álta­lános hangulatból Ítélve szerencsés ideának bizonyult. E mulatságnak egyébként külön meg kell becsülni azt a mélyebb erkölcsi tartalmát, mely különösen becsessé teszi. Egy magánvállalat rendezte, az ország- egyik legelső nyomdai műintézete, s a czég főnökei egész családjukkal egyetemben együtt szórakoztak az alkalmazottaikkal, kiknek örömét tetemes áldoza­tok árán is elősegítették. Ilyen szép viszonynak pár­ját nehéz találni egész Magyarországon s ha mint különös érdemet feljegyezzük, egyúttal önkéntele­nül bizonyos tanulságokra jutunk s kezdjük érteni az egyik titkát a Hornyánszky vállalat elösmert színvona­lának és sikereinek. Felemelő látvány a mai sivár világban ez a kölcsönös megbecsülés és őszinte jóindulat, — melynek gyümölcse csak áldásos lehet. Nemes adakozás. Rákosszentmihály évek óta rendes nyaraló-birtokosa, a Linhart család 200 koro­nát adományozott a rákosszentmihályi templom nagy­harang alapja javára. A nemesindulatu adomány érté­két növeli, hogy a bőkezű és nagy szivü család feje

Next

/
Thumbnails
Contents