Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-10 / 28. szám
28. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 véletlen eshetőségen kívül arra lehet belőle következtetni, hogy a vasárnap délutáni határidő — különösen most, nyáridején — nem alkalmas az ülésezésre. E körülmény az ipartársulat vezetőségét arra az elhatározásra bírta, hogy az ülések rendszeres határnapját megváltoztatva, ezentúl a rendszeres havi üléseket minden hónap első hétfőjének estéjére hívja össze, a mikor a szükséges külön helyiség is nagyobb áldozat nélkül rendelkezésére áll. Az uj renddel az első kísérletet augusztus hónap első hétfőjén teszik meg, a meddig ülést nem fognak tartani. — Erre az augusztusi ülésre külön meghívókat is bocsájtanak ki. — Egyébként az ipartársulat kebelében a tagok g}rüjtése szakadatlan buzgalommal folyik s igy remélhető, hogy augusztusra a helybeli érdekeltek már teljes számban az ipartársulat kötelékébe fognak tartozni. Egyházi hangverseny. A julius 23-iki rákos- szentmihályi egyházi hangversenyre lázas előkészület foly ik a buzgó főrendező, Zsolnay Károly vezérlete alatt. Az eddigi közléseink kiegészítéséül örömmel adjuk hírül a valóban ritka műélvezettel kecsegtető egyházi hangverseny részletes műsorát, mely a végleges megállapodások szerint a következő: Műsor: 1. Thome, Andante religioso, hegedűn előadja Fischer Károly ur, magy. kir. operaházi tag, orgonán kiséri Vágó Weintraub Lipót ur, világhírű karmester. 2. Niels W. Gate, Templom-ária, énekli Kram- mer Teréz úrnő, m. kir. operaházi művésznő. 3. Schubert Ferencz, „Ave Mária“, hegedűn és harmóniumon előadják Fischer Károly ur magy. kir. operaházi tag és Vágó Weintraub L. ur. 4. J. S. Bach, Arie : „Mattheus passion“, énekli Krammer Teréz úrnő. 5. Praeludium, orgonán előadja Vágó Weintraub L. ur. 6. Bach. Gounod. Meditation, énekli Krammer Teréz úrnő, orgonán és gordonkán kisérik Vágó Weintraub Lipót ur és Schultz Gyula m. kir. operaházi tag. Kezdete fél 6 órakor. Ülőhely 3 korona. Állóhely 2 korona. Nem kell valami különös zenei szakértőnek lenni, hogy az ember elragadtatással szemlélhesse ezt a rendkívüli müizléssel és a magasabb ének és zeneművészet rajongó szeretetével összeállított műsort, mely kétségtelenül egész népvándorlást indit meg a fővárosból is Szentml/iályra, a ritka gyönyörűség élvezetére. V Krammer Teréz úrnő valóban nem fukarkodott, midőn ilyen önfeláldozással vállalt el és jelölt ki a maga számára ekkora gazdag műsort. — Julius 23-ika emlékezetes nap lesz Szentmihály változatos történetében. A Budapest-Rákosi Polgári Kör tisztikara és választmány^ az 1904. évben a következőképpen alakult meg : Elnök Veress Alajos. Alelnök dr. Bíró Géza, Stelly Géza. Titkár Szétsy Mihály. Jegyző Szenes Simon, Zeuner Gyula. Pénztárnok Dömény István. Ellenőr Fröhlich Gyula, Jankovics Ferencz. Gazda dr. Friedländer Manó. Könyvtárnok Hittig Gyula. Ügyész dr. Kaszelik Gyula. Választmányi tagok Albert András, Blemensütz János, Bognár Gyula, Bartolffy János, Drechsler Ignácz, Földváry Imre, Göbel Antal, dr. Göbel József, Konvicsny József, ifj. Kletzl János, Kletzl Pál, Maderspach Ferencz, Máriássy Gyula, Niederkirchner Ferencz, Pollák Gyula, Pollák István, dr. Procopp Jenő, Rada János, Siposs Imre, Schmidt János, Töpler János, Petrányi Pál, dr. Világhy Károly és Volf Péter. Számvizsgáló bizottság. Elnök Kriszt Sándor. Tagok Singer Mór és Tertsch József. A Hornyánszky-nyomda mulatsága. A Hor- nyánszky-nyomda személyzete junius 28-án Rákos- szenjnihályon tartotta nyári mulatságát, mely minden tekintetben fényesen sikerült. A reggeli órákban megindult makacs esőzés a kedélyeket némileg lehangolta, s félelemmel tekintett a rendezőség fáradságos munkájának esetleges rossz sikere elé. Déltájt azonban az ég derülni kezdett, s a szép nyári nap derülten lövelte sugarait a mulatni vágyó közönségre, melyet a félóránkint közlekedő viczinális vasút szüntelenül hordott a helyszínére. Hat óra tájban érkezett özv. Hornyánszky Viktorné, a nyomda megalapítójának özvegye, úgyszintén a nyomda két főnöke : Hornyánszky Viktor és Ernő, továbbá Hornyánszky Ilona férj. Gellériné, Hornyánszky Aladár és Hornyánszky Ágoston. A mulatság jól összeállított műsorból, tekeversenyből és tombolából állt, a melynek végeztével a fiatalság tánczra perdült és a fesztelen mulatságnak Péter Pál ünnepiének délelőtti óráiban lett csak vége, s úgy a meghívott vendégek, mint a személyzet valóban emlékezetes, vidám nappal vett búcsút Rákosszentmihálytól. Nem szabad elfelednünk, hogy a pompás mulatság érdekében legtöbbet a nyomda kitűnő művezetője Fazekas Alajos főrendező fáradozott, ki e téren is rendkívüli sikerrel és tapintattal buzgólkodott. 0 a szentmihályi társaság egyik ösmert tagja s mint ilyen ajánlotta fel a mulatság szinteréül Szentmihályt, a mi az általános hangulatból Ítélve szerencsés ideának bizonyult. E mulatságnak egyébként külön meg kell becsülni azt a mélyebb erkölcsi tartalmát, mely különösen becsessé teszi. Egy magánvállalat rendezte, az ország- egyik legelső nyomdai műintézete, s a czég főnökei egész családjukkal egyetemben együtt szórakoztak az alkalmazottaikkal, kiknek örömét tetemes áldozatok árán is elősegítették. Ilyen szép viszonynak párját nehéz találni egész Magyarországon s ha mint különös érdemet feljegyezzük, egyúttal önkéntelenül bizonyos tanulságokra jutunk s kezdjük érteni az egyik titkát a Hornyánszky vállalat elösmert színvonalának és sikereinek. Felemelő látvány a mai sivár világban ez a kölcsönös megbecsülés és őszinte jóindulat, — melynek gyümölcse csak áldásos lehet. Nemes adakozás. Rákosszentmihály évek óta rendes nyaraló-birtokosa, a Linhart család 200 koronát adományozott a rákosszentmihályi templom nagyharang alapja javára. A nemesindulatu adomány értékét növeli, hogy a bőkezű és nagy szivü család feje