Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-03 / 27. szám

6 RÁKOS VIDÉKE 27. szaru. Nyílt köszönet-nyilvánítás. A következő sorok közlésére kérettünk fel: Ama rák összentmi- h á 1 y i szülők, kiknek leányaik a helybeli polgári is­kolába jártak, ezúttal hálás köszönetüket fejezik nagy­ságos Trösztéi' Mária igazgató-tulajdonosnőnek és a tanárkarnak odaadó fáradságokért; de különösen az intézet tulajdonosnőjének amaz ideális buzgalmáért hogy leánynevelésünk érdekében intézetét anyagi áldozatok árán is föntartja. — Az ég bőséges áldása kísérje Őt és intézetét ! Tánctanitók mozgalma. A fővárosban a nem­zetközi tánctanitók magyarországi egyesülete címen egyesület van alakulóban, a melynek célja a tánc­tanitók és családjuk helyzetének s jövőjének javítása s a táncoktatás fejlesztése. A mozgalom élén Mazzantini Lajos, Szentmihály régi közismert lakosa, és a tánctanitói kar kiválóbbjai állanak. Az egye­sület augusztus 19-én tartja alakuló közgyűlését. A szervező-bizottság felkéri az összes hazai tánc- tanitókat és az érdeklődőket, hogy tartózkodási he­lyüket az egyesület helyisegében, VII. kér., Erzsébet- körut 27. I. emelet bejelenteni szíveskedjenek. KÖZGAZDASÁG. Az iparosok és munkások nyugdíj-ügye. Nap­jainkban a társadalomnak minden rétege arra törek­szik. hogy az egyesülésben rejlő hatalmas erő föl- használásával gondoskodjék arról, hogy létfentartása kellően biztosítva legyen az öregség és munkaképte­lenség napjaiban is. E védekezés régi törekvése az iparos és munkás-osztály jobbjainak. Ez* e törekvés hozta létre 1893 március 5-ikén Budapesten a M a - gyarországi munkások rokkant és nyugdíj-egyletét. Az alapítók csoportja nem kisebb föladatot tűzött ki maga elé, mint azt, hogy fölszabadítsa az iparosokat és munkásokat a bizonytalan jövő rémképeitől. Az egyletnek a belügyminisztérium által jóvá­hagyott alapszabályai a lehető legszabadelvübb ren­delkezéseket tartalmazzák. Tagja lehet az egyletnek minden munkás, iparos, kereskedő, tisztviselő, vagy bármely más rendes foglalkozással biró férfi és nő, egyaránt korkülönbség nélkül és orvosi vizsgálat mellőzésével. Iparostanoncok is beiratkozhatnak. A beiratási dij személyenkint 1 korona 20 fillér. A tagok 20, 24, vagy 30 fillér heti illetéket fizetnek. Ennek pontos fizetése fejében a tag, ha tíz évi tag­ság betöltése után a saját keresetforrásul szolgáló foglalkozásában valamely baleset, testi vagy szel­lemi elgyengülés, vagy aggkori gyöngeség következ­tében munkaképtelenné válik : 8*40, 9'80, illetve 11 ko­rona 90 fill, rokkantsegélyt kap hetenkint, élete végéig. Annál kedvezőbb a tagra nézve, minél később válik munkaképtelenné, mert a tagsági év arányában a segély is emelkedik. Negyven évi tagság után 12, 14, illetve 17 korona nyugdijat kap a tag élete végéig, tekintet nélkül munkaképességére. De segíti még ezenkívül az egylet a segélyre jogosult tag el­halálozása esetén a hátramaradt özvegyet és árvákat is. Az özvegy végkielégítést, az árvák pedig nevel­tetési járulékot kapnak, még pedig a fiuk 13, a leá­nyok 14 éves életkorukig. Mint az egylet kimutatásaiból látjuk, az 1903. március havában megkezdődött segélyezési időtől a jogosult tagok közül eddig 30 munkás vált m unkaképtelenné, akik a föntebbi alapsza­bályszerű rokkant-segélyt pontosan meg is kapják, amiről bárkinek is alkalma van meggyőződni. Segít az egylet ezenkívül két jogosult tag után hát­ramaradt három árvát, és segítséget nyújtott már eddig is számos özvegynek. Az egylet által az eddigi 15 hónapi segélyezési idő alatt kifizetett rok­kantsegélyek összege a tízezer koronát, az árvasegélyek összege a 300 koronát, az özvegyeknek nyújtott segítség az 500 koronát jóval fölülhaladja. A rendes heti segítségben részesülők életkora 31—74 év közt váltakozik. Az egylet az egész országban el van terjedve. Budapesten a központi egyleten (József-körút 68.) kívül négy befizetőhelye van, azonkívül szerte az országban 96 fiókpénztára van, úgy, hogy ez a leg­elterjedtebb intézmény hazánkban. A tagok száma az idén már eddig több mint négyezerrel növekedett s a taglétszám jelenleg a harminc ezret meg­haladta. A vagyon ugyancsak az idén több mint száz­ezer koronával növekedett, s jelenleg az egy millió koronát jóval meghaladja, mely összeg teljesen biztos alapokon van elhetyezve értékpapírokban, a József-utca 23. sz. fővárosi házingatlanban és kész­pénzben a jóhirü Hazai Bankban. Az egylet pénzke­zelésének nyilvántartása és ellenőrzése céljából havonkint megjelenő Hivatal os Közlönyt ád ki, ezenkívül az özvegyek fokozottabb segélyezése céljából Segitség-gyujtót hozott forgalomba. Az egyletet a keresk. Miniszter 19,815/97. számú leiratával az érdekeltek figyelmébe ajánlotta. Az érdeklődők forduljanak felvilágosításért az egylet József-körút 68. szám alatt levő központi irodájához, vagy bármelyik fiókpénztár vezetőségéhez. A tojások eltartása. Egy koppenhágai keres­kedő a tojásnak hosszabb időre való eltartását célzó eljárásra szabadalmat kért. Az eljárás abban áll, hogy a tisztára mosott tojásokat oldott zselatinba mártja, azután ha a zselatin a tojáshéjon megszáradt, azok felületét zománclakkal vonja be, ami meggátolja, hogy nedvesség, illetve levegő juthasson a tojáshoz. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Ií. G.—a. Nagyon köszönjük. A minél gyakoribb viszont­látásig ! A titoktarté leplet nem lehetne egy kicsit felbillen­teni ? Csak úgy szintén titokban. — T.—a. K.—ly. Komá- r o m-A ranyos. Miért e bosszú hallgatás ? Vagy talán hűtlen lett? Nem hisszük, Üdv. — Y.—Y. R.-S zentmihály. A fogadást elvesztette, mert a volát sikerült o vagy elvesztése semmi összefüggésben sincs az alsósban magának a játéknak a sorsával. Ha a játékos a kimondott volátot elveszti, fizeti kü­lön, akár az ultimot, ám a játékot azértha megnyerte, ő Írja fel ; a voláttal nem dőlt meg a játék. — Többeknek. T. olvasóin­kat felkérjük, hogy esetleges cimváltozásaikat velünk közölni szíveskedjenek, valamint kérjük szives értesítésüket a kézbe­sítés körül netalán előfordulható hiányosságról is, mert kiadó- hivatalunk rendkívüli gonddal végzi az expediálást s ha mégis — rajtunk kiviil álló okból — a kézbesítés olykor nem tör­ténnék toljos pontossággal, a mulasztás eredetét csak úgy nyomozhatjuk ki, ha arról értesülünk. — X. M. — Magán­dolog. Tántoríthatatlan olviink, hogy még ártatlan formában sem engedjük festék alá. Az ilyen szonzáció nem a mi kenye­rünk. Ebben a szélsőségig kényesek vagyunk, ha bizonyos nemű érdeklődést kiaknázatlanul keli is hagynunk.

Next

/
Thumbnails
Contents