Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-17 / 3. szám

6 RÁKOS VIDÉKÉ 3. szám. lyében. — A betörők az egész környéket elárasztották lopott holmival, a mik közül még Nagykátán is sok­félére akadtak, s melyek a Kaiser-, Ruzicska- és Szvitács-ié\e. betörésből származtak. A községházán levő tárgyak nagy részének még nem ismeretes a kár­vallott gazdája, azért jó lesz, ha különösen a Szent- mihályon kívül lakó tulajdonosok számon veszik, nem hiányzik-e házuk tájékáról valami; mert a csendőrség munkáját megkönnyítik s a maguk érdekét is védik vele. Ritka kocsikázás. A rákosszentmihályi lóvasut- társaságnak van egy szívbajos lova, mely gyakran okoz bajt gazdáinak. Megesik ugyanis, hogy a szegény pára minden bevezetés nélkül leszédűl a lábáról s görcsös állapotában gyakran egy fél óráig is tehetetlenül fekszik a pályatesten. Nem tudjuk micsoda kegyelet tartja még a boldogtalan állatot az aktiv szolgálatban, annyi azon­ban bizonyos, hogy az utóbbi héten kétszer akadt fenn miatta a közlekedés. De nem ez a nevezetes esemény, melyet az utókor számára meg akarunk örökíteni. A vasutigazgatóság remélhetőleg csakhamar segít e kis bajon ; az emlékezetre érdemes eseménynek a jámbor jószág szomorú állapota csak az oknyomozó történelem szempontjából fontos háttere. A mi históriánk ott kezdődik, hogy a minap a vicinális állomáson — midőn a beteg állat felmondta a szolgálatot — egy teli kocsi szép asszony, meg kis leány ott rekedt a hideg lóvasúti kocsiban s nem volt más igavonó, mely bevontatta volna őket a községbe. Az idő már estére hajolt, — otthon a vacsora kérdése igen is akuttá vált s tehetetlenül kellett mégis vesz­tegelni. A síkos, fagyos országúton a kicsike czipellők ugyancsak megfáztak volna, volt tehát busulás és szomorkodás az akaratlan késedelemnek miatta. — De im egyszerre csak megindult a teli kocsi, mint valami ördöngős automobil, ló nélkül, kocsis nélkül. S haladt szép csendesen végig a hosszú határuton, be egész a Biróné vendéglőig, a hol már találkozott a segítségére siető üres kocsival. Három derék, markos fiatalember tette meg a lovagias tréfát, hogy betolta a lovatlan kocsit az első kitérőig s megmentette egy sereg úri dáma és zsörtölődő férj pontos vacsoráját. •Ide jegyezzük a nevüket a sikerült tréfa kemény mun­kájának dicséretéül: Chorus Ernő (helyesebben Pipa), Ottlik Árpád és Zsuffa Kálmán. Derék volt a móka. Fajbaromtenyésztő előadások. A Rákosszent­mihályi fajbaromfi tenyésztők egyesületében Vedrödi Viktor alelnök húsznál nagyobb számú hallgatóság előtt tartotta meg nagyérdekü előadását a baromfitenyésztés alapelveiről. Vedrödi előadásán örvendetesen tapasztalta az egyesület, hogy a tagokon kívül az előadáson érdeklődő vendégek is jelentek meg, kiknek soraiban Kuna Aladárné, Szabó Józsefné és Szandovics Jakabné urhölgyeket is ott láttuk. A hallgatóság sorában volt Predmerszky, a költőgép hires feltalálója is, ki Ígéretet tett, hogy az előadások sorozatába maga is belép leg­közelebb tartandó szakszerű felolvasásával, mely iránt már is élénk érdeklődés nyilvánul. Az előadást leg­közelebb lapunk gazdasági rovatában ismertetjük. A következő előadás január 21-én, délután 5 óra­kor lesz a Bürgermeister-féle vendéglő kistermében. Ez alkalommal Vedrödi folytatja felolvasását, melynek tárgyát a következő fejezetek alkotják: A tenyésztés elvei. A tenyésztés czélja. Törzskönyv. A tenyésztés eljárásai. Az előadáson vendégeket is szívesen látnak. A vicinális ellen. Az Ehmann és Huszka-ie\epi lakosság a héten Tolnay Károly elnöklete alatt népes gyűlést tartott a Biróné-ié\e vendéglőben. A gyűlés a helyiérdekű vasúttársaság ama rendelkezése ellen foglalt állást, hogy a vicinális bérletjegyeket csak a lóvasúti bérlettel egyetemben szolgáltatják ki. A gyülekezők lakása közel van a vasútállomáshoz s igy ők nem óhajtanak a lóvasutra is bérletjegyet váltani s ezért ok nélkül fizetik a lóvasúti 2—3 kor részesedést. Érdekeik megvédésére bizottságot küldtek ki, melynek kedden kellett volna Jellinek Henrik igazgatónál tisztelegni, a bizottság tagjai azonban a gyülekező helyen nem jelentek meg s igy a deputáció ezúttal elmaradt. Nem ismerjük még e kérdésben a helyiérdekű vas­utak igazgatóságának álláspontját, tudomásunk szerint azonban a szentmihályi lóvasut nem kifogásolja a külön bérletjegyek kiadását. Egy bökkenő azonban van a dologban. A bérletjegyek kedvező árát ugyanis az a szerződés állapítja meg, melyet Borhy János annak idején a helyiérdekű vasút igazgatóságával kötött s az igazgatóság a mostani árakon csak a szerződés kény­szere következtében vállalkozik a szállításra. A mint tehát a bérletjegyet valaki a lóvasut nélkül kívánja, a szerződésen kívüli helyzet következik el, a társaság magasabb tarifája nyer alkalmazást, a mely szerint a vasúti bérlet ára körülbelül megfelelne a mostani, lóvasuttal közös áraknak. Rákosfalva utasai ilyen tarifa szerint fizetik a bérletjegyeket s ha az Ehmann—Huszka- \ telepiek kérelme teljesül, ők ugyanolyan áron, vagyis még olcsóbban utaznának a vicinálison. Az ügy további fejleményeit általános érdeklődéssel várják minden oldalról SZÍNHÁZ. Jóslatunk betelt. A Rabszolgákat szép csendesen elhantolták. Mig a Nemzeti újabb attrakczióra készült, — az Egyenlőségről jövő számunkban adunk hírt, — addig a többi színházunk többé-kevésbé egy-egy nagyobb sikerrel lódított szekerén A Vígszínházban fényesen bevált Molnár Ferenc pajkos bohózata a Józsi, mely alaposan megkacagtatja estéről-estére közönségét. A Magyar színház szintén jó operetthez jutott végre a Sherry-ben, mely a divatos zsáner egyik sikerült alkotása Kedves zenéje különösen élvezetessé teszi az estét, melyet a néző reá áldoz. A Király színházban a Lizisztrata jobban bevált, mint első tekintetre hinni lehetett. Lincke Budapesten népszerű, az előadás pergő, a kiállítás csinos, mindez elég vonzó erő addig, mig a legújabb /éo/z/Z-operett színre kerülhet..Ebben remélik a „nagy slagért“. A pre­miert méltán is lehet türelmetlenül várni, mert a szín­háznak még nincs csak két darabja, azok közül is az Aranyvirágon már se arany, se virág. A Népszínházban igen közepes sikerrel járt csupán az Ezüst papucs, a mitől pedig sokat, sőt mindent vártak. Az egész bizony gyenge dolog; Küry sem megy vele semmire. A színházról aggasztó hírek szállonganak. Annyi bizonyos, hogy az állapot nem egészséges, ez a csapás pedig szinte elviselhetetlen. A gyenge sikernek különben nagyrészt a színház maga is oka; a távol­ságokban némi határt mégis csak kellene tartani, meg a Romulus és Remus = Weiner és Grünbaum-ié\e Ízet­lenségektől tartózkodni. Szirmainak ezenkívül is van egy mondása, mely egy bakakáplárt is zavarba hozna. Kovács és Kápolnay egy elég csinos tánczkettöst járnak; Rédei Szidi igen kedves s valóban nem szolgált rá a bemutatón szenvedett balesetre.

Next

/
Thumbnails
Contents