Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-29 / 22. szám
4 beadványát, ki tudatja, hogy dr. Farkas Márton, volt fürdőorvostól a mátyásföldi gyógyfürdő társ- tulajdonosságát átvette s kéri a választmány és az egész telep jóindulatát és pártfogását. A választmány kérelmének eleget tett s dr. Friedländert egyesületi orvossá választotta meg. Örvendetesen vette tudomásul a választmány a titkárnak ama jelentését, a mely szerint az egyesületi házban az összes vendégszoba kiadatott s hogy ennélfogva az 1904. évre e címen előirányzott összegnél már idáig is óriási bevételi többlet várható, a mely kétségtelenné teszi a vezetőség reális alapon folytatott gazdálkodását és az aggodalmaskodókat a legnagyobb mértékben megnyugtathatja. Végül a számlák kiutalványozásának tudomásul vétele és a „Stift testvérek“ szerződésének tárgyalása következett, a melyre nézve azonban végleg meg nem állapodhattak; de megbízták a gazdasági bizottságot, hogy a szerződés kifogásolt pontjai tekintetében lépjen a S t i f t-t e s t v é r e k- kel érintkezésbe és igyekezzék az ellentéteket kiegyenlíteni és a kölcsönös aggodalmakra szolgáló pontok tekintetében megállapodásra jutni, hogy a választmány munkája megkönnyittessék és a szerződés végleges megkötésének útjába akadály ne álljon. A midőn még megállapittatott a tagokhoz intézendő szokásos tavaszi „Körlevél“ végleges szövege, az ülés 4 és fél órai tanácskozás után fél 9 órakor véget ért. hírek. Iskolagondnokság. A r á k o s s z e n t m i h á 1 y i állami iskolagondnokság újonnan kinevezett tagjainak névsorából sajnálatos nyomdahiba következtében kimaradt Lehel Pál székesfővárosi tanító és rákos- szentmihályi birtokos, a helybeli társaságnak általárettegés között éjjelt nappallá téve, hogy a becsület utján haladva, becsületesen, tisztességben megélhessünk ... Csak érezni lehet, mily szörnyűség igy élni, midőn semmi remény, semmi biztató sugár nem ragyog felém, ne csiig;'<?d/£&/Delehet-enem csüggedni,lehet-e nem a kétségbeesés örvényébe zuhanni,ha napról napra csak hordozom az élet nehéz igáját, küzdők, fáradok, hullatom a gyöngyöző verejtéket, mely jól megszolgált falatunkat megsózza— és hiába, hasztalan: nincs fáradságomnak méltó gyümölcse, mit egyik kezével megad a jó Isten, elveszi a másikkal. Oh, mi lehet a bűnöm, mi lehet vétkem, hogy úgy rám zudul az ég haragja !“ A toll kihullott kezéből, leborult az asztalra és keservesen zokogott. A kis Jani is felébredt, fölült az ágyon aztán elkezdett szepegni. Talán valami furcsát álmodott. Az anyja odaült az ágy szélere és súgva mesélt neki tündérekről, királyfiról meg az aranyhaju herceg- lányról. És szépen elaludt, elszenderitette anyja szivhez szóló meséje. Úgy mosolygott, úgy nevetett. Az asszony letörülte könnyeit és újra az asztalhoz ült, összeszedte gondolatait és irt tovább : „Nincs, senki sincs, a ki letörülné szemeimnek titkon hullatott könnyeit, a ki egy-egy biztató szóval 22. szám. nosan kedvelt tagja. Igaz örömmel pótoljuk a mulasztást s amaz erős'hitünknek adunk kifejezést, hogy személyében a gondnokság kiváló szakértelemmel rendelkező, tapasztalt és lelkiismeretes tagot nyert, kinek működéséhez a legszebb reményeket fűzhetjük. — A gondnokság uj tagjai szombaton tették le Pál fi János elnök kezébe a törvényszerű esküt, mely után a gondnoki testület fogadta el Pál fi Jánostól, mint uj elnöktől az esküt. Ezenkívül az ülésen, melyről legközelebb részletesen beszámolunk, a gondnokság ez évi költségvetését állapították meg. Rákosszentmihály!* ipartársulat. A rákosszent- mihályi ipartársulat elöljáró választmánya vasárnap, junius 5-én délután 5 órakor, az Engelbrecht-féle vendéglő külön helyiségében ülést tart. Búcsú Csömörön. Vasárnap Csömörön nagy vigasság lészen. Akkor lészen ugyanis a búcsú napja, melyre egész éven át készülődnek a pirosképü lányok meg a vig legények. Akkor lészen nagy keletje a mézesbáboknak, cifra sziveknek, mézeskalács olvasóknak. hólyagsipoknak s egyél) más jóféle holmiknak, a miket bucsufiaképen adogatnak egymásnak a fiatalok, a miből nem egyszer az következik, hogy a mézeskalács-szívért cserébe odafelejti a nyalka legénynél a saját vajódi és hűségesen dobogó szivét a szemérmes leányzó. Szóval, hires-nevezetes napja a búcsú Csömör községének, a hol nag}T sokadalom támad ilyenkor, a szomszéd helységekből még a kaputo emberek is csak úgy rajzanak oda, mert hát az istenes bucsujáráson, meg a sok, sok szép látni valón kivül fránya jó csömöri bort mér ám a jó S t o f f e r szomszéd a Gnedtné szépasszony korcsmájában; abból aztán ihatik akár maga a váci püspök fullajtárja is. Ergo, ott leszünk vasárnap Csömörön valamennyien. Balesetek. Sajnálatos balesetek szomoritották meg a héten környékünket. — Kazy András, a helyiérdekű vasút kalauza, F e h é r u t n á 1 le akart öntene belém erőt, bátorságot, kitartást, hogy bátrabban járhatnám a reménytelenség csillagtalan éjszakáját . . . Oly egyedül állok, mint borongós éjszakában a vihartépte tölgy, melyre szilárdan kapaszkodik a gyönge folyondár: —- gyermekeim ! Oh, ha eszembe jut boldogult férjem, a ki évek hosszú során nyomta a kórágyat nehéz betegségében, a kire ráköltöttem utolsó filléremet is, hogy csak megmenthessem drága életét övéinek. És haszontalan volt minden fáradságom. Itthagyott minket kétségbeesetten, e cudar, önző világ, a csalárd élet tátongó örvényének zugó hullámaiban. A rám hárult sok adósságot még ma is fizetem a hogy tudom: koronánként, fillérenként a hogyan lehet, a hogyan a körülmények engedik. Napról-napra ujabbnál-ujabb anyagi gondok zúdulnak reám. Meg kell szakadnom ... el kell pusztulnom. Még az sincs a kitől csak jó tanácsot kérhetnék ; — de ha volna is! vájjon kinek higyjek én, a ki annyiszor csalódtam az emberekben; kiben bizhatom, mikor annyi a rossz ember, hogy mindenkitől rettegek, félek, mert azt hiszem, hogy mindenki az én romlásomnak örül, az én vergődésemnek örvend . . . KÁKOS VIDÉKE
