Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-22 / 21. szám
4 RÁKOS VIDÉKE 21. szám. plom alapja javára. Mint újabban értesülünk, az estély valóban a legnagyobb érdeklődésre érdemes. Eötvös Károly országgyűlési képviselő, az ösmert ró, kötelező Ígéretet tett, hogy felolvasással közreműködik s e körülmény már egymagában biztosítja az előadás sikerét. A műsor egyébként is csupa elsőrangú, válogatott számból áll s olyan dús, hogy e tekintetben csaknem versenyen kívül áll. A rendező bizottság a belépő-jegyek árusítását már megkezdette. A sporttelep megnyitása. A R á k o s szent- m i h á 1 y i Sporttelep junius 1-én este fél 8. órára kitűzött közgyűlésére vonatkozó meghívókat már szétküldötte a Sporttelep titkári hivatala. A tennisz-pályákat is szépen helyreállították s pünkösd vasárnapján átadják rendeltetésüknek. — A mindenfelől megnyilvánuló érdeklődés kétségtelenné teszi, hogy a Sporttelep kitűnő évadnak tekint elébe. Eddig kinyomozhatatlan forrásból S z e n t mill ály tói távollevő körökben, olyan féle hírek keltek szárnyra, mintha a Sporttelep maga elé tűzött fontos feladatához hűtlenül — kevesebb ambícióval látna hozzá ez évi munkásságához. Ezt a kétségtelenül szándékosan elszórt otromba valótlanságot felesleges megcáfolgatnunk, csak mint igen érdekes jelenséget említjük meg, hogy öt-hat éve nincs tavasz, a mikor ez a híresztelés meg ne eredne s a Sporttelep sok szimpatikusán érdeklődő tagját fel ne ültetné. Jó lenne egyszer már kitudni: honnan fuj a szél ? Ámbár ez nem is olyan nagyon érdekes kérdés, mert az ilyen forrás körül mindenesetre igen klasszikus dán világ lehet. Rákosszentmihályi hitelszövetkezet. A Rákos- szén tmihályi h itelszövet kezet igazgatósága a héten tartott ülésén akarta a szövetkezeti pénztáros tisztét választás utján betölteni. Az ülés határozatképes is volt ugyan, de több igazgatósági nak, habár az életét mentette meg; de ő megalázva érezte magát általa a lány szemében is, a kit vad szenvedélyességgel szeretett. — Nem is volt maradása a helységben. A sorozás után önként berukkolt, ahogy már említettem is. Idefenn a kompániánál folyt azután a harc. De Gruics Svetyi, a ki csak azért zuppált be, hogy a „szkinye magyarónt“, a „kutya magyart“, a hogy ő Pistát nevezte, vérig alázza, — nagyba’ felsült. Pista olyan derék katona volt, úgy viselte magát, hogy — habár egy kompániánál szolgáltak is Gruics- csal, de vele soha összeütközésbe nem jött. Mint regruta, csendes béketüréssel viszonozta annak durvaságait. Rend és pontosság tekintetében minden más társát fölülmúlta ; a kapitány ur Ullanicki kegyét meg úgy megnyerte, hogy az már karácsonyra frájtert csinált belőle, husvétra meg felvarhatta a második csillagot is. Ez még jobban felforralta a „nagy rác“ vérét; a kit most meg már az bosszantott, hogy miért is nem ment haza ; otthon legalább azóta talán vigasztalója lehetett volna a szép Mile- vának, — ha másképen nem, hát erőszakkal is. — Hát még a mikor piros pünkösdre feljött a Mileva látogatóba a káplár órácskájához, azután együtt inentag elmaradása következtében, tekintve a kiválóan fontos személyi kérdést, úgy határoztak, hogy a választást újabban összehívandó igazgatósági ülésre halasztják, a mikor valamennyi igazgatósági tag részt vehet a választásban. Adomány a nagyharangra A nemes példa hatását bizonyítja ez a hirecske, melyet az önérzet és lelkesedés hangján adunk át a nagy nyilvánosságnak. Büszkék vagyunk polgárságunkra s gyönyörűséggel látjuk erényét, szive jóságát, áldozatra készségét. — Ma L e s z i k Károly szentm i h á 1 y i háztulajdonoson a sor. Az a buzgó törekvés, melylyel jobbjaink a templomunk nagy harangjának megszerzésén még máig is fáradoznak, arra ösztönözte, hogy a templom javára tett 20 koronás adományát újabb 180 korona adományozásával 200 koronára egészítse ki. Áldja meg a jóságos Isten adakozó kezét! — Az a nagyharang nemsokára sok szép regét fog nekünk elmesélni mélabus hangján, istenfélő, jámbor, becsületes polgár erényeki ől; édes zene lesz az: imádság. Harangmulatság. A szentmihályi harangmulatság művészi műsorát már csaknem egész terjedelmében véglegesen megállapította a fáradhatatlan rendező, Zsolnay Károly. A műsor, mint értesülünk, valóban igen magas színvonalon fog állani s mindenben arra törekszik, hogy a Zsolnay estélyek régi hírnevét öregbítse. Újabb számai a gazdag hangverseny műsornak a kiváló hegedűművész, Fischer Károly fellépte. F i s c h e r t szülővárosa, Pozsony tanácsa képeztette ki a saját költségén, mivel már gyermekkorában általánosan feltűnt a ritka tehetsége. Fischer bár még fiatal ember, igen magas képzettségű művész, kinek gyönyörű játéka már számos, kényes igényű közönség körében aratott zajos sikert. — Mihályffy Irén kedvelt ösmerőse közönségünknek s így általános örömet okozunk a híradással, hogy ő is engedett a megnyilvánult közóhajtásnak s tek ki a kapitány ur kétnapos erlaubnisz-sájnjá- val a városba mulatozni. A „nagy rácot“ majd hogy szét nem vetette a nagy düh ! Bosszút is esküdött! Kutyák nyalják fel a vérét a Cseresznyés Pistának. — Igazán piros pünkösdöt csinál ő még ma a szépséges Milevának. Abban az időben Budára a Tabánba jártak tamburica-szó mellett elmulatni az Airoldi-bakák. Ott volt egy rác korcsma, a hol csuját meg ürmöst lehetett kapni, jót. Pünkösd vasárnapján délután Pista is odavitte el Milevát; hogy egy kis tambura-szót halljon. Ritkaság volt ez még akkor Pest városában. Egy pár Coronini- meg 23-as baka állott össze bandába ; azok pöngették a hogy tudták ! Jól mulattak; táncra is pördültek a bakák; kiki a maga párjával, babájával, többnyire bácskai, bánáti lányokkal. — Pista is megroppta a csárdást Milevával, a kit több baka is tisztességtudón megforgatott. A „nagy rác“ is ott volt ! Megsejditette, hogy Pistáék eljönnek a földiek közé, ha rövid időre is. Ott volt egy sarokban már egész délután. A mikor az ürmös hevülete kiült a két orcájára sötét piros-
