Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-17 / 3. szám
IV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1904. vasárnap, január 17. 3. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIYATALOS LAPJA. A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP ÉS A POLGÁRI DALKÖR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Sashalom-utca 3 sz. Fiók-kiadóhivatal és budapesti szerkesztőségi iroda: Budapest, Vili., Losonci-utca 22. szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Kiadótulajdonos : FARKAS FFRK. Előfizetési ár: Egész évre ..................8.— korona Fé l évre ...... 4.— „ Negyed évre .... 2.— „ Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetéseket fölvesz akiadóhivata Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. Lecke. Kemény leckét kaptunk. A vármegyei törvényhatóság Rákosszentmihály községének nagy örömünneppel fogadott leszállított költség- vetését nem hagyta jóvá, hanem rajta különböző lényeges módosításokat tett, a melyek következtében most már a költségvetés szerint esedékes községi pótadó az állami adónak 78 77 %-a lesz. Tehát sem nem 58 °/o, setp nem 93 °/o, hanem az arany középút. A vármegye rendelkezése nem döbbent meg; sőt bizonyos kis elégtételül szolgál, hogy az a mi állításunk, hogy a legszoritott költségvetés nem reális, ime ilyen előkelő és megbízható módon erősittetett meg. Hogy a mit mi lehetetlenségnek, ábrándnak mondottunk, csakugyan lehetetlenségnek bizonyul és ezt a legilletékesebb fórumon mondják ki komoly számvetés, higgadt megfontolás után. Való igaz az is, hogy az eredetileg tervezett pótadó kulcs magasságát a vármegye számítása nem érte el, — ennek azonban mindenki méltán örvendhet s szintén csak azt bizonyítja, hogy kívánatos az eredeti százalék mérséklő leszállítása. Viszont azonban másrészről nem jelenti azt, hogy ez a kulcsa a községi adónak csakugyan elegendő is lesz a község kiadásainak fedezésére s nem kerül majd sor pótköltségvetés készítésére s újabb községi adó kivetésére, a mi nagy visszahatást tenne majd és sokszorta nagyobb keserűséget okozna, mint maga a horribilis százalék nagyságú eredeti tervezet. De nem ez az mind, a mi figyelmünket a legjobban leköti. Nem, hanem felszólalásra kényszerit az a kemény lecke, a mit a vármegye a törekvő ifjú község szamára olyan kéretlenül és tartózkodás nélkül folyósít, hogy szinte bámulatra ragadtat vele. Mintha bizony ennek a községnek a képviselőtestülete könnyelmű, vagy rosszakaratú egyénekből állana, a kik nem tudják mit cselekesznek. Komoly intő példa ez a leirat; komoly intelem, hogy meg kell szüntetnünk a torzsalkodást és erőszakos politikát minden oldalról s egyesitett figyelemmel össze kell tartanunk, vagy különben lejáratjuk magunkat, mielőtt még valamit produkálhattunk volna. A dolog érdekességénél és nevezetességénei fogva, e helyen ismertetjük a leirat részletes tartalmát, a beható megjegyzéseket fen- tartva az adódó alkalom számára. A vármegye Bitskey Gyula volt h. jegyző, felebbezésének egész terjedelmében helyt adva, természetesen legelőször is törli a költségvetés bevételi részébe felvett s Csömör községtől követelt 6000 koronát. Azt mondja, hogy bevételbe csak kétségtelenül előre latható jövedelmeket lehet felvenni, ez pedig nem lehet olyan. Ki tudja, hogy a csömöri leszámolás mikor történik meg s akkor is kap-e Rákosszentmihály köz» ség valamit? Vagy kap-e egyáltalán valamit ? Az idén valószínűleg semmit. Nem lehet tehát helyes a bevételbe helyezés, sőt az egyenesen törvény- ellenes is, mert az 1886 : XXII. törvénycikk (községi törvény) értelmében a községi törzs- vagyont mindenkor csorbítatlanul fenn kell tartani s rendes körülmények között jövedelemként csak a kamatát lehetne felhasználni. Elidegenítésnek azonban csak kivételes, rendkívüli ese
