Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-10 / 2. szám

2. szám. RÁKOS VIDÉKE 3 mely gyakran vendéglői gyűlésezéssel van egybekötve. A magam részéről ezt is csak legfeljebb a nagy szünidőben tartom helyesnek s nem pártoltam a mi ifjúságunk — értve alatta a középiskolai tanulókat — egy részének az elmúlt nyáron megindított azt a mozgalmát sem, hogy sportügyekben — az idősebbektől különválva — maguk határozzanak és „egyletesdit“ játszanak akkor, midőn e dolgok megbeszélésére egyedül a vendéglő ajtaja állott előttük nyitva! Még rosszabb szemmel néztem a zsenge korban feltétlen káros hatású dohány élvezését az egész kis­diákoknál. Alig hinné az ember, hogy vannak a helybeli áll. ell. iskola tanulói között olyanok, akik a főtéren cigarettafüst mellett játszanak „fogócskát“ Az iskolák fegyelmi szabályai tiltják a dohányzást, azonban iskoláink igazán buzgó tanítóinak alig lehet feladatuk az is, hogy előadáson kívüli idejüket az utcákon, növendékeik megfigyelésével töltsék. Ezt, valamint a korcsmák szabad látogatását másképen kell korlátozni. Bár a napilapokban olvastam nem egyszer, hogy akadt község, amelyik korcsmárosainak pénzbüntetés mellett megtiltotta, hogy bizonyos életkoron aluli ifjaknak italt adjanak nagyobb mértékben, mégis szívesebben üdvözlöm azt a módszert, melyet ez a most alakuló, önképzéssel foglalkozó ifj. kör írt a zászlójára, mert hiszen a dohányzást úgy se lehet erős kézzel korlátozni s a szép példa többet ér a legszigorúbb tilalomnál. Hiszem, hogy ez az uj kör gyökeresen megváltoz­tat mindent s az a meggyőződésem, hogy a fiatalkori virtuskodás, mely egyeseknél eddig időelőtti dohány­zásban vagy ivásban nyilvánult, szinte önkéntelenül átmegy arra a térre, mely testére lelkére egyiránt üdvö- sebb s rövid időn belül az lesz a törekvés, hogy szel­lemi formában versenyezzen társával s ifjúsági könyvek olvasásában találja meg lelke gyönyörűségét. Vezetőkar hiányzott eddig, most ezt is megtalálta az ifjúság, akitől nemes példákat fog hallani s aki ki­egészíti sőt némelyiknél pótolja azt a hiányt, a mit az iskola a házi nevelésnek, a szülői gondosságnak szánt. Záró soraimat az ifjúsághoz s az áldozatkészségé­ről jól ismert szentmihályi polgártársaimhoz intézem egyaránt, főként pedig ezen község első embereihez, a kiknek bizonyára kedves kötelességük az erkölcsi, helyesebben a közegészségi állapotok ellenőrzése; a családapákhoz, a kik gyermekeik testi egészsége érde­kében jöttek ki lakni ily távol a hivataluktól, az üzle­tüktől, kenyeretadó foglalkozásuktól; az édesanyákhoz, a kik elfoglaltságuk mellett is belátják a lelki szükség­letek kielégítésének fontosságát; a testvérekhez, a kik­ben még forr a visszaemlékezés a kedves napokra ; a család nélküli polgárokhoz, a kik bizonyára felismerik e cél nagy kulturális jelentőségét, — kérem mindnyá­jukat, nyújtsunk segítőkezet, kiki saját erejéhez mérten, mert a mit egy-egy anyagi gondokkal küzdő családapa nem juttathat gyermekeinek, lelke épülésére szolgáló nemes és hazafias irányú olvasókönyveket, megszerzi azt az egyetértés, a kölcsönös támogatás. Könyvtárt szeretnének felállítani a fiatalok és e célra én is szívesen ajánlom fel a magam obulusát, kérem e lapok olvasóit is, a kik bizonyára szintén meleg rokonszenvvel fogad­ják az eszmét, legalább a kezdet kezdetén, a míg az ifjú egylet kissé megemberesedik, adják bizonyságát kegyes érdeklődésüknek: — az ifjúságot pedig nagyon kérem, fogadja meg vezetője jótanácsait, igyekezzék az igazi nagy hazafiaktól tanulni hazaszeretetei, a nemes és igaz szeretetét, s ha a tapasztaltak támogatják azok lelkes törekvéseit, a Mindenható segélyével a jó löldbe vetett mag kikéi s a nemzet büszke lessz az ő fiaira! O.J. HÍREK. Az állami tanítók községi választói jogosult­sága. Az állami tanítókra nézve nagyfontosságu hatá­rozatot hozott legutóbb a közigazgatási bíróság. R. M. rákosszentmihályi tanítót ugyanis nem vették fel az akkor még csömöri községi választók névjegyzékébe, mert a fizetése után járó kereseti adón kívül egyéb adót nem fizet. A közigazgatási bíróság az érdekelt tanító felebbezését most elutasította s ezzel kimondotta, hogy az állami tanító pusztán állásánál fogva a köz­ségi választói jogosultságra igényt nem tarthat. A nagy- érdekű ítélet egész terjedelmében a következő: 2965. szám 1903 K. Ő felsége a király nevében a magyar királyi közigazgatási bíróság a csömöri 1903 évi községi választók névjegyzéke tárgyában Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun vármegye közigazgatási bizottsága által 1903. évi március hó 12-ik napján 489. sz. a. hozott határozat ellen R. M. által beadott panaszt 1903. évi október hó 21-ik napján tartott nyilvános ülésben tár­gyalás alá vevén következőleg ítélt: A m. kir. közigaz­gatási bizottság a panaszt elutasítja. Indokok : Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun vármegye közigazgatási bizottsága panaszló R. M. állami tanítónak a csömöri 1903. évi községi választók névjegyzékébe való felvételét az 1886. évi XXII. t.-cz. 37. §-ának e) pontja alapján abból az okból tagadta meg, hogy a panaszló a fizetése után járó kereseti adón kívül más adót nem fizet. A panaszló a közigazgatási bizottság határozatát megtámadva, azt vitatja, hogy a törvény idézett pontja az állami tanítókra nem vonatkozik. A panasz azonban alaptalan. Ugyanis abból, hogy az 1893. évi IV. t.-cz. 15. §-ában az állami tisztviselőkre nézve a községi pótadó tekintetében megállapított azt a kedvezményt, hogy a fizetésükre kivetett állami adó után községi adó nem vethető ki, az 1900. évi VII. t.-cz. az állami tanítókra is kiterjesz­tette, szükségképen következik, hogy az a megszorítás amelyet az 1886. évi XXII. t.-cz. 37. §-ának e) pontja az állami tisztviselőkre nézve felállít az állami tanítókra is vonatkozik, mert a községi teherviseléstől mentes lévén a községi teherviselési kötelezettségből eredő jogokban sem részesülhetnek. A bíróság e határozat két példányát Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye főispán­jának mint a közigazgatási bizottság elnökének 1903. évi augusztus hó 11-ik napján 3176. sz. a. kelt jelen­tése mellékleteinek együtt megfelelő eljárás illetőleg a panaszló részére az egyik példánynak az 1896. XXVI. t.-cz. 138. §-a és a 21973/M. 91896. sz. végrehajtási rendelet 24. pontja szerint eszközlendő kézbesítése végett kiadja. Czinkotai takarékpénztár. A rákosszentmihályi példa csakhamar buzgó követőkre talál. A jó eszme

Next

/
Thumbnails
Contents