Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-15 / 11. szám
11 . szám. RÁKOS VIDÉKE csak az újfajta „amerikai“ pezsgő-árverés vetett gátat, mely tényleg karácsonyi idea volt (nagy K.-val) Karácsony Lajos úr evvel a pompás ötlettel nemcsak általános mulatságot szerzett, hanem igaz hálára kötelezte a Sporttelep sokat megtépázott kasszáját is, mely egyesek különös megterhelése nélkül vidáman aratott csengő babért. A társasig a legvidámabban mulatozott egészen a hajnali vonat kürtöléséig. Emitt az elnöki asztal, mely ezúttal Fischer Gyözöné elnöklete alatt hódolt, kinek szeretetreméltóságával nem tudott betelni a társaság. Fischer Győző mellett nem hiába volt csupa Bayer, tudta s mondta, hogy ma még baj ér ; el is érte végzete egy dikció alakjában. Az asztal különben zarándok helye lön a táncos fiatalságnak bájos hölgytársasága révén is. Amott a közszeretetben álló Otte bácsi, alig nézte, hogy ott-e már az az üveg pezsgő, a mit a tombolán nyert, már is újról kellett gondoskodni. Bugyi Ferenc Józsefből csak úgy bugyigott a jókedv, ő úri bandát is rögtönzött a hölgyek mulattatására. Egy másik úr salamoni Ítéletet alkotott magának arról, hogy a sporttelep mulatságai vidámak. Amott egy szépbajszú úr percig sem csalódott, hanem az árverésen győztesen került ki a kalapács alól. Mellette ült egy úr, a ki legjogosabban nevezheti magát szent Mihályffynak s a szentmihályéji álmot dúdolta. A Krajcsovics-család terebélyes fája a nemdohányzóknak fentartott külön helyiségben ütötte fel sátorát, a mi egyébként valóságos rózsaliget volt, mert három bájos leányka körül alakult ki az udvar : Krajcsovics Bözsike és a Melczer nővérek után vetette magát a táncra kész ifjúság, a melynek tömött sorában egy csoportban három deli ifjú lehelt. Szomszédjukban egy szokatlanul jókedvű úr triszkált, akarom mondani trüszkölt, s a sarkon pedig a Sporttelep pénztárosa, Hauser János gondterhelt homlokán simultak el sorra a redők a bevétel dagadó árja nyomán. Virradóra a gondos elnök figyelméből korhelyleves köré csoportosult a társaság, melyből ekkor már éppen olyan erősen érezhetően kezdett hiányozni a Klimkó Laci lágyan zengő baritonja, mint az est folyamán három embernek adott dolgot a Klimkó Pista gondos kezének hiánya. Hogy pedig a tavalyihoz méltóan fejezhessük be ezt a kis referádát, záradékul ideiktatjuk azoknak a bájos hölgyeknek a névsorát, a kik a Sporttelep ez első estélyéről azzal váltak el egymástól, hogy „viszontlátásra legközelebb a másodikon I“: Bayer Józsefné, Bugyi Ferenc Jó- zsefné, Fischer Győzőné, Karácsonyi Lajosné, Kesztler Árpádné, Klimó Ottilia, Krajcsovics Ignácné, Krajcsovits Rezsőné, Krajcsovics Böske, Melczer Ilonka, Melczer Ir- muska, Mihály ffy Edéné,*Both Antalné, Both Paula, Salamon Károly né, Weil Gyuláné. eV?cA^ cA^ cAo eV?eA? tA?eV?eV?(J?eV?cA^ cA?eA^eV?<0% SZÍNHÁZ. Nemzeti színház. Hétfőn két szinházban rendezett klasszikus előadást a Nemzeti. Otthon Medeát adták — a melynek inkább csak a formája klasszikus — az Operában a Szentivánéji álmot harmadszor. Ennyire csökkent -— úgy látszik — a nagy hangon hirdetett operai klasszikus előadások sorozata. De akkor miért hirdette az igazgatóság ? Operaház. A dalmű-színházban a múlt héten magyar énekesnő szerepelt: Révy Aurélia. Aránylag kicsiny hangjával igen jól tud bánni és van színjátszó képessége és érdekessége. Ha külföldi lett volna, lapjaink mindezt elös- merik, de mert magyar, kétségbevonják a vendégszereplés jogosult voltát. Vígszínház. A Beöthy László bohósága került először színre kedden a Vígszínházban, Kovácsné cím alatt és ez alkalmat adott a , részrehajlatlan“ sajtónak arra, hogy a szerzőt minden erejével üsse. Hogy a darab alakjai telivér budapestiek, hogy a darab maga mulatságos, a megszerkesztése magyar szerzőnél szinte. szokatlanul biztos: mit törődnek azzal a kritikus urak. Nekik a szerzője a darabnak kellemetlen, hát ütik őt és így írnak elfogulatlan bírálatot. Hogy ebbe a közönségnek is volna beleszólása, a mely elfogulatlan bírálatát várja a darabnak, mit törődnek ők azzal olyankor, a mikor — emberre vadászhatnak. Népszínház. Bob herceg az egész héten: ez a Népszínház története. Magyar színház. A Magyar színház példát adott a Népszínháznak abban, hogy mi a kötelessége közönségével szemben. Pálmay Ilka ugyanis megbetegedett és szerepét azonnal átvette Szelestey Elza. Nem volt pár napos szünet, kapkodás és herce-hurca, mint a Fedák—Ledovszky eset után a Népben. A minthogy ilyennek nem is volna szabad előfordulnia olyan szinházban, a melynek van igazgatója. A hét végére, a márciusi alkalmi darab, Mérei „Gotterhalte “-ja van kitűzve előadásra, a melyet (a címe miatt) sokan izgatottan várnak. Márciusi dal. Márciusnak idusára : Felragyog a nap sugára; Ruhát öltnek a fák, gallyak: Bimbót, rügyet fakasztanak. Megjött már a gólya, fecske A kéményre, az ereszre; Madár dalol, nyíl a virág, Megújult az egész világ, Minden örül, minden éled. . . De szememben könnyek égnek: — Csak e nemzet szabadsága Támadna fel valaháral Tuba Károly, HÍREK. Március tizenötödike. A márciusi nagy napok emlékének megünneplésére a mi vidékünkön is készülnek. Legnagyobb szabásúnak — a mint azt már megszokni kezdjük, a rákosfalvi ünnep Ígérkezik, a melyet a Rákosi Közművelődési és Jótékony Egyesület és a Rákosi Polgári Kör egyesült erővel rendez és a mely ismét külön meglepetésekben részesíti a megjelenőket. Rákosszentmihályon is ünnepre készülnek, a melyet az Engelbrecht-féle helyiségben tartanak meg, de ünnepelni fognák a többi, környező helyeken is.
