Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-22 / 8. szám

8. szám. RÁKOS VIDÉKE 3 Jótékony ünnep Rákosfalván. ii. Ma két hete vezércikkben foglalkoztunk a Budapest X. kér. Rákosi Közművelődési és Jótékony Egyesület s a Budapest-Rákosi Polgári Kör „állandó Karácsonyfa-Bizott­sága“ által Éákosfalván „az éhező iskolás - qy er méhek ebédje és napközi otthona11 javára rendezett fényes sikerű mulat­sággal. Már akkor kifejezést adtunk abbeli meggyőződé­sünknek, hogy a tagadhatlanul nagy és teljes erkölcsi si­kerhez kétségtelenül méltó lesz ennek a jótékonycélű mu­latságnak anyagi eredménye -— a tiszta jövedelem is. Örömmel konstatáljuk, hogy ebben a feltevésünkben nem csalódtunk. Mint illetékes helyről értesültünk, a tiszta jö­vedelem, a mi feltétlenül és kizárólag a rákosfalvi községi elemi iskolába, s a községi és egyesületi óvodába járó szegény gyermekek ebédje és napközi otthona javára fog fordittatni, már is meghaladja az ezerháromszáz (1300) ko­ronát és még tekintélyes összegre számít a rendezőség a kilátásba helyezett, de eddig be nem érkezett adomá­nyokból. A hála és az elismerés ezért — a mai viszonyok között kétségtelenül nagy és fényes anyagi eredményért éppen úgy, mint a mulatság erkölcsi sikeréért is, első sor­ban azokat a nagy- és nemeslelkű, szép asszonyokat illeti meg, a kik áldozatot és fáradságot nem kiméivé, saját költségükön szerelték fel a legfinomabb hideg ételekkel és italokkal jól megrakott sátraikat, a melyeknek a leg­nagyobb Ínyencek várakozását is felülmúló, dús tartalmánál csak az a szeretetreméltó kiszolgálás lehetett meglepőbb és kellemesebb, a mivel árúikat nemcsak kínálták, de a szó szoros értelmében fel is szolgálták. Rákosvidéke szép asszonyai és szép leányai ezúttal igazán remekeltek és hódítottak s ír ég azt sem lehet meg­állapítani, hogy a konyhai művészetben, vagy a szeretetre méltó háziasszony szerepében voltak nagyobb sikereik. Bizonyos azonban, hogy a sokkal kisebb, teljesen zártkörű mulatságoknak is díszére váló fesztelen, házias jellegét és kedélyességét a mulatságnak kétségtelenül az Ö szeretetre­méltó fellépésük és előzékenységük biztosította, valamint az anyagi eredmény legnagyobb részét is, a mennyiben az egyes sátorok, és pedig : I. Cukrászda. (Biró Gézáné dr.-né és Prückler Irma) 135 K. 82 f. 2 Kávéház. (Chnalla Imréné és Yogi Jenőné) 100 K. 3. Pezsgő. (Baranyay Margit és Zeuner Mártha) 92 K. 4. Teaház. (Fehérváry Józsefné, Friedländer Manóné dr.-né és Pilászy Muci) 66 K. 78 f. 5. Hentesáruk I. (Jankovits Ferencné, Kletzl Pálné, Konvicny Józsefné, Pollák Gyuláné, Pollák Istvánné, Schmidt Jánosné és Szaráts Istvánné) 65 K. 40 f. 6 Hidegsült és pástétom (Bugyi Ferenc Józsefné, Füredi Károlynó és Hazslinszkv Istvánné) 61 K. 80 f. 7. Hentesárúk II. (Tóth Károlyné, Veress Alajosné és Világhy Károlyné dr.-né) 41 K. 44 f. 8 Halpaprikás. (Janda Ágostonná) 40 K. 9. Delikatesz. (Dausz Ferencné, Hittig Gyuláné, Stelly Gézáné és Szétsy Mihályné) 32 K. 10. Csemegeárúk. (Frölich Gyuláné) 23 K. 66 f. II. Virágüzlet. (Dömény Erzsiké) 22. K. 86 f. 12. Kucséber. (llajnos Erzsiké) 20 K. 13 Bormérés. (Pollák Gyuláné) 18 K. 14. Déligyümölcsök. (Singer Mórné és Streiszler Adolfné) 14 K. 50 f. 15. Bormérés. (Pollák Isvánné) 13 K. 16 Sörház (Werner Józsefné) 9 K.-val járultak a fen- nebb jelzett tiszta jövedelemhez. 17. A kőbányai polgári serfőzde által ajándékozott 50 üveg sör 20 K.-t jövedelmezett, míg a Dömény Istvánné Jolán. (A mint Imrét fojtogattatni látja, rémülten kiabál.) Nagy Isten! . . . Bence, nézd! . . . Megfojtja az Imrét! Bence. (A mint Imrét fojtogattatni látja, zavarában féllábá­val az ablakpárkányára lép, később, Jolán kiabálására magáról meg­feledkezve, kiugrik az ablakon és Bandit erősen vállon ragadja.) Ki rendelt ki bírónak ezek közé?! ... Ki parancsolta, hogy igazságot tégy ezek között?! . . Hogy merted ennyire elkapatni, ennyire elragadtatni magadat!? Mi?! Bandi. (Alázatosan, de határozottan.) A szerelem és a becsület parancsolta, főuram! Szeretem ezt a leányt és szerelemből meg akartam boszulni a becsületét, mert ez a gonosztévő ártatlanul hurcolta meg! Szatyor. (Kacag.) Csak azt hidd, boldogtalan, csak azt hidd! Jól jársz, szerencsétlen, jól jársz ! Bandi. Megszédül.) Ki az? . . . Mit mond? (Körülnéz.) Linka. (Megsemmisülve.) Még a Zsuzsa néni is! . . . Még Ő is ! (A papháznak dűlve, sír.) Bence. (Kínos meglepődéssel.) Mit! hát bordélytanyává vált az egész község, hogy ily szabadon beszéltek, szemé­rem és kímélet nélkül? (Ingerülten.) Vak voltam én, vagy bűnös játékból most kápráztatjátok szemeimet, hogy kénye­tek és kedvetek szerint önthessétek ki egymásra piszkos mérgeteket?! De majd a végére járok én a ti ármányos dolgotoknak! (Bandihoz.) Eredj azonnal le a Borkutihoz, mondd meg neki, hogy a bérlet felől beszélni akarok vele mise után keressen föl a hivatalomban ! . . . Értetted ? Bandi. (Katonásan.) Igenis, fő uram ! (El jobbra. Mentében részvéttel néz Linkára s midőn a papház sarkára ér, megfordul s megfenyegeti Imrét, azután elsiet.) Linka. ;Kínos vergődéssel titokban Bandihoz.) Bandi, ne higyje ! Az égre kérem, ne higvje ! (Kezeit tördelve — sír.) Bence. (Unkához.) Te meg menj a dolgod után ! Majd megtudok én mindent, azután meghallod a mondanivalómat! Linka. (Kezet csókofBenczének.) Esküszöm, hogy ártatlan vagyok, főuram ! i Kezeit a feje fölött összekulcsolva, el a korcs­mába. ' Mentében megvető pillantást vet Imrére, Szatyort meg meg­fenyegeti.) Szatyor. (Visszafenyeget.) Fenyegethetsz, jóvirág . . . Ismerlek, jóvirág! 20. szín. Bence. (Ingerülten Szatyorhoz.) Mit morogsz ott?! ....... Ide g yere! A templom küszöbén a helyed! . . . Majd veled is számolok! Torkig vagyok már veletek ! (Szatyor félénken előre sompolyog, Bence háta mögött a templomhoz kerül s szónélkül a lépcsőre ül.) Bence (Jolánhoz. Szelíden.) Vonulj vissza, édes Jolón! Miről jó ez a leselkedés? Látod, kénytelen-kelletlen ilyen szcénáknak teszed ki magadat. Mit szólna a Lajos, ha meg­hallaná, hogy főbiróné létedre ilyen piszkos dolgokba elegyedd!

Next

/
Thumbnails
Contents