Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-15 / 7. szám
4 RÁKOS VIDÉKE 7. szám. Római katholikus hitközség-alakulás Rákosszentmihály on. A Rákosszentmihályon megalakítandó római katholikus hitközség előkészítésével a múlt esztendő őszén egy nagy bizottságot bíztak meg, a mely — mint a meghívó szövege mondja „Az egyházi képviselet tárgyában megválasztott nagy bizottság“ — folyó évi február hó 22-én, délután 3 órakor az Engelbrecht-féle vendéglő helyiségeiben ülést tart. Ezen az ülésen fontosnál-fontosabb ügyek kerülnek döntésre, a miknek illusztrálásául itt közöljük a gyűlés tárgysorozatát 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Az egyházi képviselet megalakulása. 3. A káplán kongruájá- nak megállapítása. 4. Az egyházi adó összegének megállapítása. 5. Az egyházi adóköteles híveknek összeírása és az egyházi adónak kivetése. 6. A plébános stólájának megállapítása. 7. Sziikebbkörű bizottság megválasztása. 8. Esetleges indítványok. 9. Elnöki zárószó. A mint látható a fontos tárgyaknak egész halmazata van tárgyalásra kitűzve. Az ülésről annak idején részletes tudósítást fogunk hozni. A nagy vihar. Nem hiába volt péntek és 13-ika, de ugyancsak kellemetlen nap is volt. Az a vihar, a mely oly rút pusztítást vitt véghez Budapesten, a mi vidékünkön is pusztított. A szél belekapott a fákba, a kerítésekbe meg a házakba és rombolt, roncsolt mindent, a mi csak az útjába akadt. Szóval, olyan idő volt, a mikor önkéntelenül mindenkinek eszébe jut a Petőfi mondása, hogy „Megölte magát valaki, attól van olyan csúf idő“. A kerítések utcahosszat megdőltek, különösen a József főhercegtelepen, a hol már a legrégibb ideje állanak. Különben a pap nélkül maradt szentmihálgi templomnak a tetejét is csaknem elvitte a vihar. Cserepeit részben leszedte és a tetőzetet is ugyancsak megemelgette. Mátyásföldön a szálló- épületen okozott nagyobb, de azért pótolható károkat a vihar, Rákoson egy ház tetejét szedte le mindenestül, Cin- Icotán pedig egy tűzfalat döntött be. Az idő különben pénteken este hidegre fordult és a hó is elkezdett szállingózni. Szóval a tavaszi idő után — úgy látszik — újabb télre van kilátásunk. is ki, mert az kártyaadósság, ez pedig az életembe kerülhetne ? Jolán. (Idegesen.) De édes Imre, téged nem lehet pénzzel győzni, te még tönkrejuttatsz mindnyájunkat! Vigyázz, Bence bátyád nagyon el van keseredve a viselkedésed miatt: Nézd csak . . . 17. szín. Bence. (Az ablakból.) Imre, Imre, már megint nyakig vagy a sárban? Hová lett a büszke Kopja-jellem belőled? Otthon anyád szemében sír, anyád ajkán zokog a megtépett családi becsület . . . Szégyeld magad, nyomorult, annyira aljasodtál, hogy szüleid padlásánál egy akkora kötelet sem érdemelsz már meg, a mekkorával fölakaszthatnád állati testedet! Jolán. (Az ablakból kérlelve.) De édes Bence, kíméld a szerencsétlent, mégis csak — véred! Imre. (A mint Bencét meghallja, a mészárszék sarkáig támolyog s nekitámaszkodva, karjait keresztbe rakja.) Nézze, urambá- tyám, milyen jó pápista vagyok, keresztbe tett karokkal hallgatom a papolását s mégis ilyen rémségesen fuj rám! Bizonyosan ballábbal kelt föl ma reggel! Jobb, ha megembereli magát és ád legalább is kétszáz forintot, hogy az adósságaimat kifizethessem, mert másként bizony isten A szentmihályi gallyazás ügye. Sok esztendős ügy került most újabb stádiumba. A szentmihályi utak fáinak gallyazásáról van szó. A szentmihályi birtokos-egylet (közbirtokosság) megalakulásakor — körülbelül 30 évvel ezelőtt — a szentmihályi utak mentén fákat ültetett, azokat gondozta és pótolta. Az utakat, melyeket szintén a birtokos egyesület hasított ki, mint közterületeket telekkönyvi- leg leírták. Vagy 4—5 esztendővel ezelőtt a fákat Csömör községe gallyaztatta. A birtokos egyesület Csömör községének eme cselekedete ellen reklamációval élt, mert a gallyazás jövedelmét addig ő élvezte. A birtokos egyesülettel szemben a járási főszolgabíró Csömör községének adott igazat. Pest vármegye közigazgatási bizottsága most a főszolgabíró ítéletét föloldotta és új vizsgálatot, illetve a megejtett vizsgálat kiegészítését rendelte el. A mátyásföldi tervpályázat jegyzőkönyve. A mátyásföldi római katholikus templom tervpályázatáról szóló bíráló bizottsági jegyzőkönyv e hó 13-án készült el és ugyanezen e napon a bizottság egyik tagja, Podhradszky Olivér a Magyar Mérnök- és Építész Egyesületben be is mutatta. A jegyzőkönyvet jövő számunkban fogjuk közölni. Köszönetnyilvánítás. Ujváry Ignác úrtól, Rákosszentmihály érdemes orvosától a következő sorokat kaptuk : Tekintetes szerkesztő úr! Születésem 70. évfordulója alkalmából barátaim és ismerőseim köréből sokan tiszteltek meg szerencsekivána- taikkal. Fogadják ez úton mindnyájan együttvéve hálásszivű köszönetemet azzal az igazlelkű ígéretemmel, hogy úgy hivatásos, mint társadalmi kötelességeimet ezután is legjobb tudásom és szándékom szerint fogom teljesíteni. Rákos-Szent-Mihályon, 1903. február 10-én. Mr. Ujváry Ignác orvos és fürdőtulajdonos. nyakát töröm annak a családi becsületnek, ha még kétszáz forintot sem ér meg! Bence. (Iróniával.) 0 nem tartalak én tégedet még elég boldogtalannak arra, hogy a magad kezével tépd el azt a köteléket, a mely állati testedet a sártekéhez fűzi! Sokkal jobban szereted te a szenvedelmeidet, semhogy egy érvágással véröket mernéd venni, vagy a bőrüket egy golyóval át mernéd lyukasztani. Te még élni kívánsz egy és más szenvedelmedért és ha nem fog telni reá a magad vagyonából, majd hozzányúlsz a máséhoz s talán csak akkor tudnád széttépni áldatlan életed fonalát, ha már egyáltalában nem lenne mihez fognod! Még a börtöntől sem fogsz visszariadni, mert ott is lehet bizonyos mértékben érzéki életet élni! Jolán. (Esdekelve.) De édes jó Bence, kíméld a szerencsétlent, hiszen egyetmást ilyen állapotban is megérez lélekmetsző szavaidból. Imre. (Kacag.) Hogy is van az? „Minden Demosthe- nesnél szebben beszél a tett!“ Jobban teszi urambátyám, ha kétszáz forintot ad, hogy a családi becsületen szégyenfolt ne essék, mert a Koboz Béla, meg a Cviki Puszi . . . Bence. (A fejét csóválja.) Hát az a Cviki Puszi kicsoda ? (Folytatjuk.)
