Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-15 / 7. szám
RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET ÉS A RÁKOSSZENT MIHÁLYI SPORTTELEP HIVATALOS LAPJA III. évfolyam. Budapest, 1903. vasárnap, február 15. 7. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-utca 72. — Telefon: 57—64. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szerkesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadó- hivatal címére küldendők. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: FARKAS ELEK Előfizetési ár: Egész évre ............... 8 — korona Fé l évre ............... 4‘— .» Neg yed évre ........... 2-— » Eg yes szám ára 16 fillér. Hirdetéseket fölvesz akiadóhivatal Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. A sovinizmus. Eddig’ megjelent cikkelyeinkben többször említettük és lapunk tartalmából olvasóink különben is tapasztalhatták, hogy a magyar sovinizmusnak, másként kifejezve az erősen magyaros hazafias iránynak vagyunk igaz barátai. Tudtuk és tudjuk azt, hogy egészen egyedülálló politikai viszonyaink közepette az is megtörténik, hogy itt, minálunk Magyarországban akadnak magyar emberek, a kik hajlandóak ezt bolondos túlzásnak venni. Különösen azóta van ez így, a mióta a sovinizmus ellenzői kitalálták azt az okoskodást, hogy Magyarországnak először gazdaságilag kell megerősödnie és csak azután igyekezhetik azon, hogy igazán magyar ország legyen belőle. Az a része a — szintén hazafias érzelmű — magyaroknak még most is szinte rossz néven veszi azt, ha valaki magáról kijelenti, hogy ő soviniszta. Mi pedig kijelentettük, mert szükségesnek tartottuk, hogy ezt tudják rólunk. Igenis, mi kivánjuk, hogy minden magyar ember a számára kínálkozó működési téren — legyen az gazdasági, ipari vagy társadalmi — első sorban és mindenek fölött magyar legyen, mert csak ilyenformán tudjuk elképzelni Magyarország megerősödését. És a működések, az emberi hivatások kiilön- féleségéről szólva első sorban természetesen a társadalmi téren kifejthető működésre gondoltunk, mert itt ez az irány akadálytalanul keresztülvihető. Mi ugyanis megfordítjuk a „csöndes hazafiak“ elméletét és azt állítjuk, hogy Magyarország gazdaságilag .csak úgy erősödhetik meg, ha lehetőleg minden téren igyekszik magyar voltát magyar érzését érvényre juttatni. Gazdasági életünk a mai körülmények között azért nem erősödik meg, meid nagyon is közömbösek vagyunk nemzeti érdekeinkkel szemben úgy gazdasági, mint minden egyéb téren. Másként hogy volna lehetséges, hogy cukorgyártmányunknak igen nagy része külföldön fogy el és mi osztrák vagy német cukrot fogyasztunk, mert nem veszünk magunknak annyi fáradságot, hogy megnézzük, hovávaló gyártmány. Tennénk-e azt, hogy külföldi gyártmányokkal árasztjuk el földeinket azalatt, a míg a Magyar államvasutak gépgyárának gazdasági gépeit külföldön szívesen vásárolják? Lehetséges volna-e, hogy lakásaink tele legyenek külföldi gyártmányú szőnyegekkel és hazai, kitűnő szőnyeggyárunkat bukni engedjük ? Tömérdek ilyen példára hivatkozhatnánk, a mik mind azt bizonyítják, hogy gazdasági elmaradottságunknak éppen az az oka, mert nem vagyunk eléggé nemzeties gondolkozásúak, mert közönbösek vagyunk. Ilyen gondolkodás mellett tehát gazdaságilag meg nem erősödhetünk. Hogy nem merjük magunkat büszkén soviniszta magyaroknak vallani, élhetetlenségünknek, gyávaságunknak a következménye. Ellenségeink elterjesztették rólunk az erőszakos magyarosítás hírét és mi azóta nem merünk igazán magyarán nyilatkozni, hogy a külföld minket meg ne rójjon. Pedig ugyan nem soviniszta-e a francia a végletekig és nem koszorúzza-e állandóan ennek jeléül Straszburg városának szobrát a Place de la Con- corde-on? Most, a búr háború idején nem volt-e alkalmunk napról-napra erős nyilvánulásait látni a britt sovinizmusnak. A porosz nép vájjon nem a ki- állhatatlanságig soviniszta-e és nem azóta nagy-e Németország, a mióta népe letéve a közömbös langyosságról szélső sovinisztává lett ? Azt mondhatnák erre, hogy a franciák, az angolok, a németek nagy nemzetek fiai, a kiknek joFERENQZ JÓZSEF KESER(ÍVIZ az egyedül elismert kellemes ízű természetes hashajtószer.
