Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-08 / 6. szám
4 RÁKOS VIDÉKE 6. szám. Népszínház. A Népszínház igazgatóságának végre Havass Rezső di\ is szemébe vágta a népies színmű teljes elhanyagolásának jól megérdemelt vádját, a mit mi annyiszor hangoztattunk. Az egész héten Bob herceget adták. Magyar színház. A „Leányok és legényekében a Magyar színház sokat ócsárolt társulata újabb elösmerést szei’zett magának. A darabot azonban —- mint általában a modern németeket — nem fogadta a közönség valami zajos elragadtatással. Hiába, az egészséges ízlésű magyar közönségnek még mindig jobban tetszik egy kevesebb szakértelemmel kezelt üde házi kert, mint egy -— a hozzáértés minden jelét mutató szemétfeldolgozó telep. A bajusz. Verő Györgynek a darabja meghozta az idei színházi évadnak legforróbb, legigazabb sikerét. És ez a siker ugyancsak megérdemelt. Igazi magyaros érzés, költöiesség, hatásos jelenetek, tökéletes színpadi készség a jellemzői ennek a zamatos, színes darabnak, a melynek szépen csengő hatásos dalait is Verő György szerzetté újabb sikert szerezve általuk a Szultán, a Virágcsata meg a Kleopátra kitűnő szerzőjének. A sikerben osztályrészei a szerzőnek Pálmay Ilka a legennivalóbb bécsi leány (a ki meg is magyarosodik a darab végére) Báthonyi, ez a gyönyörű megjelenésű, természetes játékú szerelmes színészünk, meg a többiek, Tomesányi Rusi, Sziklayné, Sziklay, Tollagi (a kinél legföljebb Boross Endre lehetett volna jobb). A rendezés gondos mindenre ügyelő volt, a kiállítás fényes, a táncok hatásosak. Ilyen körülmények között aztán nem csoda, hogy a fényes közönséggel utolsó zugig telt ház egyaránt, csaknem szüntelenül ünnepelte az előadókat és az érdemes szerzőt. Szóval a Magyar színháznak is került Bob hercege, de ez azután igazán magyar darab, nemcsak a szerzői azok, mint amannak. eJí eií HÍREK. Mátyásföldi tervpályázat. A mátyásföldi templom pályatervei ezen a héten a Magyar Mérnök és Építészegyesületben voltak kiállítva. Megnéztük s örömmel adhatjuk hírül, hogy a bírálók a dijakat tényleg a legjobb terveknek adták ki. A pályaterveket különben a következőkben ismertetjük. Venningernelc első dijat nyert terve alaprajzi elrendezésre kereszt-alakú, egy hossz- és egy kereszthajóval. A hossz-tengely hosszúsága 21'30, az apszisé a lépcsőkkel 7'00 m. a kereszthajóé 14'70, szélességük 11 m. Templom hosszúsága 32 m. A szentély hat szögletes, mihez jobbról csatlakozik a sekrestye. Az összesen 612 személy befogadására tervezett templomban 202 ülőhely van és 130 m2 területen 390 állóhely, valamint 20 ülőhely a choruson. Oltárt csak egyet láttunk a tervben, a főoltárt. Lehet ugyan elhelyezni 2 mellékoltárt a kereszthajókban, a mivel azonban az ülőhelyek száma kevesbedik. A főbejárat a közép tengelybe esik, jobbról és balról van a két mellékkijárat. A homlokzat gótikus, nyers téglafalazattal, s részben faragott kővel van kiképezve. A 40 m magas torony a főhomlokzatról emelkedik ki. Jobbról van egy kisebb torony, mely a chorusra vezető lépcső befogadására szolgál. Tervező a kereszthajókat és a kereszthajón át meghosszabbított hosszhajót oromfallal zárja le, mi által az egész templom magasságban sokat nyert. A hozzácsatlakozó szentélyt pedig külön tetővel födi le. Az egész terv alaprajzi elrendezése a szentmihályi templomhoz nagyon hasonlít. Ungár Vilmos második díjat nyert tervének alaprajzi elrendezése szintén keresztalakú, a szentély négyszögletes. A sekrestyével szemben külön gyóntató és keresztelő helyiséget tervezett a pályázó, mi által az épület szimmetrikus elrendezést nyert. Egészben kisebb, mind az első díjjal jutalmazott terv. Homlokzata román stílusú, a 31 m. magas torony nehézkes. A templom összesen 546 személy befogadására szolgál 216 íilőhelylyel és 330 állóhelylyel. csak morzsolja jól a fülébe a negyedik parancsot. Még ha a Linkát hallja, akkor is hajtogassa kend egyremásra: Tiszteljed atyádat, anyádat! . . . Érti? Csilla. (A mint Szatyor vezeti, meg-megáll, lélekzetet vesz s s kelletlenül rázza a fejét.) Hát érteni csak érteném, de nehezen győzöm már szuszszal. (Néhány nehéz lélekzés után.) Nagyon a mellembe szorult a börtön dohos levegője. (A templom lépcsőjére ül.) Szatyor, (izgatottan körülnéz.) Ne emlegesse kend annyit azt a büdös börtönt, még utóbb meghallja valaki s aztán tisztán oda lesz a becsület! (Szatyorral átellenbe ül.) 11. szín. Bandi. (A templomból kilépve.) Jó reggelt, Balázs bátyám, Zsuzsa néném! Ma alighanem csöppen is, meg csur- ran is, mert községi ünnepünk van, megjön minden uraság ! A Sarlós Boldogasszonyt errefelé nagy kegyeletben tartják! Csilla. (Derült arccal.) ügyé! Akkor hát hadd folytatom ott, a hol elhagytam : (Fenhangon,) Tiszteljed atyádat és anyádat, hogy hosszúéletü lehess a földön, a melyet a te L rád Istened ád teneked! . . . (Néhány nehéz lélekzés közben bánatosan horgasztja a fejét a keblére, majd a térdére könyöklő karjára támasztja s csendesen sirdogál.) Bandi. (Kiváncsi részvéttel.) Csak azt szeretném én tudni, hogy minek hajtogatja mindig a negyedik parancsot, Balázs bácsi ?! Csilla. (Szomorúan.) Hej, annak nagy oka-foka van, édes öcsém! (Melegséggel.) Már engedelmet, hogy így szólítom, de olyan jól esik! (Megindulással.) Nem érzem magam oly elhagyatottnak! Szatyor. (Bandit folyton rokonszenvvel nézi s jobbkezét néhányszor a szivéhez szorítja. Azután közbe vág.) Majd elmondom én azt a szomorú históriát, a mitől az öregnek a lelke úgy elfanyalodik, hogy nem bírja ki sírás nélkül. (A templomból lágy orgonaszó hallik.) A kántor úr az ünnepi zönge- ményt próbálja: közel a mise, — azért sietek a tócsái szomorú históriát elbeszélni. Kitett gyerek volt Lépes Gyuri, Csutakon a kántor méhesében találták Szent-György napján. A kántornak nem adott még az Isten gyermeket, hát feleségestül arra szánta el magát, hogy azt az ágról- szakadt porontyot örökbe fogadja. Felnőtt a gyerek, derék, csinos legény fejlődött belőle, bizonyisten, a legkülönb volt az egész faluban. A kántort megválasztották Tócsára; vele jött a fogadott gyereke is; de ott rátaláltak az igazi szülei, sírva borultak a nyakába s térden állva kértek tőle bocsánatot, a miért elhagyták. S íme, a szívtelen fiú ellökte magától vérséges szüleit s azóta a tócsái temetőárok partján, akasztott szülei sírján jajveszékel a boldogtalan gyerek s nem tud megvigasztalódni, mivelhogy nincsenek s miatta ölték meg magukat’ kétségbeesett szülei . . (Kíváncsian kémleli a történet hatását Bandin s görcsösen szorítja keresztbe kezeit.) (Folytatjuk.)
