Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-01 / 44. szám
44. szám RÁKOS VIDÉKE 5 hogy megfeledkeznek kötelességükről és a közönségnek tartozó tiszteletről. És most jön a — medve? Nem, a vác-gödi vasút ügye, a melyet mi igenis komolyan vettünk, cikkelyekben ismertettünk a lehető legrészletesebben, mert kiépítését vidékünk érdekében szükségesnek, üdvösnek tartottuk és tartjuk ma is. Fel is szólítottuk vidékünk érdekeltjeit, használják fel a kínálkozó alkalmat, a mikor a vasútépítés ügye iránt maga a miniszter érdeklődik, a vidék gyors fejlesztését (esetleg a főváros határainak kiterjesztésével, a mint azt szintén megírtuk) szívén viseli s a válasz erre nemtörődömség, az érdeklődés teljes hiánya volt, vagy legföljebb — utólagos rekrimi- náció. Hja, már azt a vasútat azután a Rákos Vidéke nem építheti meg a saját, erősen kihasznált erejéből. Hogy különben a vállalat »holt bizonyos« lett volna, mi nem állítottuk, sőt mi éppen azért tartottuk szükségesnek a közönség érdeklőkését az ügy iránt, hogy holt bizonyossá váljék. Most pedig fújjunk bele újra a sűrű ködbe és magyarázzuk meg, hogy a községi szervezési szabály- rendeletnek az a szervezési része, a mely az alkalmazandó tisztviselők, szolgák, alkalmazottak, képviselők, esküdtek stb. számáról, azok működési köréről, esetleges fizetéséről stb. intézkedik és ez a vármegye részéről jóváhagyást nyert. Nem hagyták azonban jóvá azt a nem kevésbbé fontos részét, a mely pl. házi állatok tartásáról, köztisztaságról stb. intézkedik. E miatt azonban a választások megejthetők s a községgé szervezkedés befejezhető. Ehhez a szervezkedéshez pedig — csak úgy, mint a háborúskodáshoz — pénz kell, pénz és harmadszor is pénz. Fizetni meg mindenki csak úgy fizet szívesen, ha muszáj neki A belügyminiszter pedig jóváhagyván a birtokos-egyesület alapszabályainak azt a pontját, hogy az egyesületnek tagja tartozik lenni minden szentmihályi birtokos, erre támaszkodva szedte be a pénzeket teljes joggal és így keletkezett a hátralék, a mi hogy nem mindenkinek idegen fogalom, arról bizonyságot tehetünk mi, ennek a kis lapnak szerény munkásai. És most még egyet végül. Köszönjük az érdeklődést, a melyről sorai tanúskodnak és elfogadjuk korholását, a melylyel a ködös, a kesernyés őszi hangulatot veti szemünkre és kívánjuk, hogy az a jóakaraté érdeklődés, a mit b. soraiból kiolvasni szerencsénk volt, terjedjen el minél szélesebb rétegben és ígérjük, hogy akkor nem lesz rá alkalom, hogy kesernyés hangulatról panaszkodhassék akárki is, közleményeinket olvasgatva. Mert a mi erőnk a közönség támogatása, a mi bizalmunk a közönség megnyert érdeklődése. Ha ezekről van alkalmunk minél sűrűbben meggyőződést szerezni, küzdünk, fáradunk mi ezentúl is csüggedetlen jókedvvel és megfogadjuk, jeligénknek tartjuk a nagy költő ránk alkalmazott szavait: ,,Ember, küzdj és bízva bízzál.“ Farkas Elek. HÍREK. Háborús világ Rákosszentmihályon. Furcsa szokások kezdenek lábrakapni Rákosszentmihályon va- sárnaponkint, sőt hétköznapokon is. Arra vallanak ezek, hogy a csendőrség bevonulásával nem hogy javultak volna az állapotok, hanem ellenkezőleg — rosszabbodtak. A múlt vasárnapon például úgy az Engelbrecht-, mint a Paroczay-vendéglők körül véres verekedések voltak, a melyek közül az előbbi három késszúrással végződött. Ugyanakkor az egyik községi rendőr ellen azért tettek panaszt, mert bikacsekkel verekedett. A Paroczay-vendéglő táján az összes fiatalabb fák derékban vannak letörve, szóval a pusztítás nyomai általánosak. Tisztelettel kérdezzük ezek után, nem volna-e itt az ideje, hogy ezeknek a gyalázatosságoknak egyszer gátat vessenek ? Mert ilyen körülmények között aggodalommal kell néznünk az új község jövője elé, a hol — az itt felsoroltakból és a sűrűén regisztrált egyéb bűnesetekből következtetve — sem a magán-, sem a közvagyon, sem az emberélet kellően biztosítva nincsen. Felhívás. Veress Alajos fővárosi bizottsági tag úr a következő sorok közlésére kért föl bennünket. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Kedves Barátom! Harmadéve úgyszólván általános megelégedéssel fejeztük be a külső Kerepesi-út mentén fekvő városrészek-, telepek- és községeknek a közlekedési viszonyok javítására irányuló, általános lelkesedéssel folytatott mozgalmat. Ennek a mozgalomnak a költségeit — mint bizonyára tudni mél- tóztatol — legnagyobb részben mi — rákosfalviak — viseltük. Csupán a nyomdaköltségeket kívántuk közös megegyezéssel rákosszentmihályi és mátyásföldi érdektársainkra hárítani. Ebből a mindössze 66 koronát tevő költségből, mátyásföldi érdektársaink 39 koronát ki is fizettek s a gyűjtő-ívet, melyen a fenti összeg kifizetése nyugtáztatol, a hátralevő 27 korona összegyűjtése végett rákosszentmihályi érdektársaink egyikének adtuk át, hogy kinek, arra nem emlékszem már. Nagy meglepetésemre a nyomda most rajtam követeli az utóbbi összeget. Hogy jutok ehhez, — nem tudom, de tény, hogy — ha adósok vagyunk, fizetnünk kell. Engedd meg ennélfogva, hogy becses lapod utján kérést intézzek rákosszentmihályi érdektársainkhoz és különösen ahhoz, a ki annak idején a gyűjtő-ívet átvenni szíveskedett, hogy a szóban levő 27 koronát összegyűjteni és kifizetni ne terheltessenek, mert igazán nem tudnám megérteni, hogy miért kelljen azt épen nekem megfizetni. Szívességedért fogadd előre is őszinte köszönetem és mély tiszteletem nyilvánítását, a mivel vagyok Rákosfalva, 1903. okt. 27. igaz híved Veress Alajos. Közgyűlés. Rákosszentmihály község képviselőtestülete november 4-én, szerdán, ülést tart, a melyen be fogják jelenteni a szervezési szabályrendeletnek a vármegye által történt jóváhagyását és az azon tett módosításokat és intézkedni fognak a megejtendő elől- járósági választásokról. Kossuth-szobor Rákosszentmihályon. Múlt vasárnap délután 3 órakor a budapesti egyetemi ifjúságnak körülbelül 20 tagja babérkoszorút hozott Duda Nándor rákosszentmihályi polgárnak Szent István- utca 4. sz. alatti kertjében levő Kossuth-szoborra. Az ifjúságot a házigazda vendégszerető szívességgel fogadta. Az ifjúság a Himnuszt énekelte, majd az ifjúság nevében Hoffmann Ottó lelkes beszédben méltatta Duda Nándor hazafias tettét, a ki bár idegenajkú, szívében, lelkében templomot épített magyar gondolkozásának. — Léderer Miklós nagy hatással szavalta Olay Gábor „Mi lesz Magyarországból“ című költeményét, majd a Kossuth-nóta hangjai mellett véget ért a szűk körben tartott ünneplés s az ifjúság a házigazda meghívására a Bíróné-vendéglőben lakomára ült össze. A kőbánya—rákosfalvi villamos vasút. Néhány hete megemlékeztünk róla, hogy a terveken évek óta épülő kőbánya—rákosfalvi villamos vasút ügye végre jó kerékvágásba jutott és reményünket fejeztük ki azon,
