Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-18 / 3. szám
6 RÁKOS VIDÉKE 3. szám. GAZDASÁG és KERTÉSZET.-= ■ - ----- — Rovatvezető: Querens. ============ Végső szó. Vedrödy Viktor úrtól a következő levelet kaptuk, a melyet közhasznú tartalmáért közlünk és egyúttal újólag annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy szaktudását a jövőben többször fogja a közönség tájékoztatására felhasználni. Tekintetes Rovatvezető Úr! Jóllehet a Rákos környékén illetőséggel biró pajzstetvek országos kongresszus egybehivását határozták el, a célból, hogy azon fejezzék ki tiltakozásukat az ellen a mozgalom ellen, melyet ellenük megindítottunk, kénytelen vagyok pár szóval a lap múlt számában foglalt részben nekem szóló sorok két tételére felelni. Első az volt, miszerint levelemben nem mondtam meg, hogy miért volt hibás azon cikkben foglalt védekezés ! ? Feleletem erre az, hogy azért nem volt helyes, mivel először is egy kalap alá foglalta az összes ismert pajzstetü-féleségek ellen való védekezést, már pedig bár ugyanazzal a védekező eljárással történik is, de módosul az alkalmazás idejét és számát illetőleg a féleségek szerint. A szil- vafa-pajzstetü (Lecanium primastri) fiatalja csupaszon, tehát pajzs nélkül telel a fa derekán és vastagabb ágain, ez ellen tehát sikeres az egyszer és pedig késő öszszel vagy kora tavaszszal alkalmazott marhatrágyás mészszel való meszelés, úgyszintén" az az eljárás is, hogy májusban a nőstények felpuposodott bükkönyszemhez hasonló pajzsát levakarjuk s az alattuk lévő (egy-egy alatt 2 — 3000) tojást a földbe kapáljuk. Ezt a pajzstetűt, mint legközönségesebbet mindenki ismeri s csupán ennek veszélyeztette életbiztonságát az az eljárás, melyet ama cikk tartalmazott. Vannak azonban ezen közönséges pajzstetünek kisebb termetű atyafiai, melyek nálánál sokkalta veszedelmesebbek. Ilyenek a kagylós alma-pajzstetü (Mytilaspis pomorum), melynek pajzsa szürkés színű, az írásjelül használt vesszőhöz hasonló alakú s annál nem is nagyobb. A tőle megtámadott fa feketés színű s különösen fiatal 1—8 éves fákra igen veszedelmes. Ez tojás alakban telel ki, miért is az eljárás a védekezésnél módosul. A pajzsok levakarandók (de késő őszszel) s a földre hullott tojás bekapálandó ; ha ezt nem is tennök, védekezhetünk (a levakarás mellett is okvetlenül szükséges) késő őszi meszeléssel, melyet azonban elkerülhetetlenül szükséges, hogy korra tavaszi meszelés kövessen, mikor ugyanis a „burokból kipattant“ és nagyvilágnak örvendő ifjúságot tesziik tönkre. Ezen pajzstetűt illetőleg érdekes, hogy a gyümölcsöt is szereti s így magán az almán, körtén is előfordul. — Van még két más pajzstetű, az egyik a sárgaalma-pajzstetü (Asp. ostreaeiorm.), a másik a pirosalma- pajzstetü (Diasp. piricola). Ezeket bizony a gyakorlatlan szem a fa kérgének nézi! Az első olyan, mintha hamu és koromkeverékkel mázolták volna be a fát, pedig ezt a kérget a tetű kerek- ded pajzsa alkotja. A pajzs alatt levő tetű sárga. A másik „malter“-hez hasonlít, az alatta levő lakó úr elegáns ametiszt- szinü. Ezek ellen is csak a kétszer, késő őszszel és kora tavaszszal alkalmazott marhavéres mészszel (1 rész vér, 10T5 rész mész) érünk czélt; az őszi mész lemarja a pajzsot, a tavaszi a szégyenkező meztelen tetűt öli meg. Kicsiben a mésznél mindenkor sikeresebben lehet használni a petroleum emulsiót, melynél 34 1 emulsióra 25 1. vizet veszünk. Maga az emulsio úgy készül, hogy egy liter lágy (eső) vízbe 10 deka mosószappant aprítunk, felforraljuk az oldatot s két liter petróleummal alaposan összezurboljuk. Ha mindezeken kívül betartja a kertgazda azt, hogy a kertbe nem visz pajzstetves fácskát, de még oltóvesszöt, sőt szemet sem, mely pajzstetves fáról szedetett, nem lesz alkalma ezen — magukat hívatlanul is igen otthonosan érző — vendéget „szívesen látni“. Ezek után azon reményemet fejezve ki, hogy a pajzstetvek ellen a harczot a penna helyett az emulsio veszi át, maradok a Tek. Rovatvezető Úr tisztelője. Vedrödy Viktor. Január havi tennivalók: A gyümölcsös kertben kedvező időjárás mellett, a mikor a talaj fel van engedve, a tavaszi ültetéshez szükséges gödrök ásatását folytatjuk, úgyszintén a rigolozási munkák végezhetők. A fák tisztogatása folytatható, a moha és a hernyófészkek lesze- dendők és az utóbbiak azonnal elégetendők. A fák száraz vagy száradásnak induló gallyai rendszeresen lefürészelendők. Az oltást, mely most a szobában kézben történik, meg kell kezdeni és az oltványok s az oltó-gallyak megrendelésének is itt az ideje. Mindenféle eszközök kijavítandók, a hiányzók újakkal pótlandók és az oltóviasz, fatapasz, továbbá a párosításhoz szükséges kötőanyag is elkészítendő, vagy beszerzendő. Igen jó, hidegen folyó oltóviaszt láttam egy szomszédomnál, mely a következőleg készült: Porrá tört fehér szurokkal egy üveg félig meg lesz töltve és e fölé 3/4 részig sűrű terpentint töltünk, mire egy késhegyni vörös föld jön s az egész fölé 2 cm. magasságban 90 fokos borszesz lesz töltve. Az üveg azután be lesz dugva és kályha mellé állítva, 24 óra múlva pedig jól fel kell rázni és azután bármikor használható. Ha esetleg megsürüsödik, kevés szeszt töltünk, ha pedig híg maradt a keverék, akkor kevés porrátört szurkot adunk hozzá. Igen jó oltóviasz: 2 rész sárgaviasz, 2 rész fenyő-szurok, 3 rész fagygyú felolvasztva, melyhez ezután 3 rész velencei terpentin lesz keverve és az egész keverék egy vízzel félig telt edénybe öntetik és rudacskákba alakítva olajos papirban tartatik el. A konyhakertben kedvező időjárás mellett a rigolozás és az ásási munkálatok folytathatók, az üzdeládák, melegágyak készítését megkezdjük. Derült, tiszta időben a szabadba elrakott gyök- és gumós növényeket szellőztetni kell, úgyszintén a zöldséges pince is szellőztetendő, a penészes rothadt levelek pedig eltávolítandók. Hideg, fagyos időben a szabadban telelő zöldségfélék, úgymint saláta, kel, articsóka stb. száraz szalma vagy haraszttal betakarandók. de takarót mindaddig nem szabad alkalmazni, míg a föld meg nem fagyott, mert különben a vetemé- nyek könnyen kipállanak. Ha e közben az idő melegebbre fordul, vagy tartós esőzések állanak be, a takarót eltávolítjuk és ha azután ismét fagy, a takaró újra vissza lesz helyezve. Ha hó fedi a növényeket, á takarás felesleges. Fagyos időben a trágyázás képezi a legfőbb munkát. A japáni komló szabadba való kiültetése. Említett komló tudvalevőleg "a leggyorsabban fejlődő és legszívósabb kúszó növényeink egyike. A legtöbb kertész ezen magvakat üvegházban kis cserepekbe veti és a palántákat a cserépfölddel együtt szabadban ülteti. Ez igen előnyös mód, mert ez által minden kedvünk szerinti helyen már kész növényeket ültethetünk. Miután ezen növény igen szívós, úgy kiültetése már kora tavaszkor történhet. Mezei tücsök. A mezei tücsköt a kertekben, hol sok kárt tesz, közönségesen olajjal pusztítják, oly formán, hogy a tücsök lyukjaiba olajat öntenek, mire a tücsök gyorsan kibújik a lyukból és könnyen elpusztítható. Ez eljárás habár sikerrel jár is, de költséges különösen ott, hol a tücsök igen elszaporodott és sok lyuk van ásva. Egy jeles kertész mint biztos és gyorsan ható szert a tücskök ellen, a Pyretrum-növényt ajánlja, melynek gyökereit a tücsök igen mohón eszi és attól elpusztul. Ott tehát, hol a kertekben sok tücsök van, mindenüvé Pyretrumot kell vetni mindaddig, míg a tücskök el nem' pusztulnak,
