Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-04 / 1. szám
6 RÁKOS VIDÉKE 1. szám. GAZDASÁG és KERTÉSZET. ====== Rovatvezető: Quercus. =— ■—— ■ A kerti föld jókarban tartása. Hogy a földből, illetőleg a termőrétegből a szükséges növényi tápanyagok ki ne fogyjanak, arra nézve nem elégséges a váltógazdaság maga, hanem mellette trágyázni is kell. Mert az inkább csak kiméli a termő föld erejét, a trágya azonban gyarapítja azt. Veteményes kert trágyázására legalkalmasabb a kom- poszt-trágya, mely különféle állati és növényi hulladékokból ásványi részekből és földből van összekeverve. A^ki tehát erősen ható jó trágyára akar szert tenni, rakjon egy határba mindenféle söpredéket, hamut, vért, kormot stb.; keverjen ahhoz homokot, öntözze meg vizelettel s érlelje úgy, hogy legalább minden évszakban egyszer alaposan megforgatja. Ily módon trágyára teszünk szert, melyet a második évben a kerti föld megjavítására fordíthatunk. Ha az érést siettetni akarjuk, úgy még oltatlan me- szet is keverjünk hozzá csekély rétegekben. Folyók iszapját, árkok vízhordta sarát, falevélkorha- dékot, tehát becsüljük meg, mindazzal együtt, a mi mint söpredék akár a szobánkból, akár pedig az udvarunkról vagy házunk előtt az utczáról összejön, s hordjuk ezt a komposzt közé, melynek szaporítására néhány kosár juh- trágyát is vihetünk ki. Általában czélszerü két komposzt rakást készíteni, hogy mire az egyik megérik, a másik már készüljön azt pótolni. Azonban jól vigyázzunk, hogy komposzttrágyánk három évesnél régibb ne legyen, mert ezen időn túl sokat veszít a hatóerejéből. Végre még egyet kívánok megjegyezni, azt t. i., hogy az árnyékszék gödrébe egyszer vagy kétszer vessünk bele hetenkint néhány lapát földet, mely aztán az ürülékkel összekeveredik s oly szilárd, szagtalan álladékká lesz, melyet undor nélkül kezelhet az ember. Ily eljárás mellett könnyű az árnyékszékek gödrét tisztogatni, s ha kihányjuk belőle a szagtalan trágyaszert s halmokba rakva az ásó segítségével azt néhányszor összevissza keverjük: kitűnő virág- és cserépföldet nyerünk benne. A tapasztalat bizonysága szerint az ilyen árnyészéki trágyával ellátott talajban termett főzelékféle a legfinomabb ízű és gyenge. De kiválóan jó e trágya gyümölcsösbe és szőlőbe is. Azért becsülik azt a kínaiak, hogy a gazda rossz néven veszi a nála ebédelt vendégtől, ha az árnyékszéket nem használja, hanem az ürüléket máshová viszi. Repkényborostyán a kertben és szobában. A kertben sokfélekép felhasználható de hűvös árnyékos helyet kell neki adni. Vén fa, tuskókat igen szépen díszít, a mennyiben ennek oldalain felfelé növekszik, körülöleli az egész fát, miáltal annak igen jó kinézést ád, de legszebben akkor néz ki, ha a tuskó tetejére egy kosárkát helyezünk el és ezt virágokkal beültetjük. Jól néz ki a repkénj^-borostyán gyepes helyeken, csoportokban vagy mint valaminek kerete vonalszerüleg vagy bizonyos alakokba összeállítva. A repkénynyel díszített gyepes helyek egész éven át igen szépen néznek ki és különösen árnyékos helyen fekvő benyilókertek díszét képezi. Árnyékos helyen fekvő falak díszítésére legjobban alkalmazható folyónövény. Mesterségesen készített romok díszítésére alkalmasabb növény alig található. Szobában alkalmazva szinte árnyékos helyen tartandó és télen csak gyengén fűtött szobában érzi jól magát. Állóhelyének árnyékosnak kell ugyan lenni, de ez alatt nem valami egészen sötét zugot értünk, hanem pl. egy északnak fekvő ablakot s annak közelségét. Igen célszerű ládácskákba nevelni, melyet drótrácscsal látunk el. Ily rácsozattal állított ládácska nyáron a szabadba, télen pedig a szobába könnyen áthelyezhető és különféle díszítésekre felhasználható. Egy cserépben nevelt és a szobában messze elkuszott repkény nehezen vihető át máshová, mert az átszállítást hónapokon át sínyli, levelei sárgulnak és egyes helyeken kipusztul. Hogyan kel! a pajzstetüket elpusztítani? A gyümölcsészek bosszúságára minduntalan fellép egy-egy olyan növényi ellenség vagy betegség, mely a legszebb reményeket is meghiúsítja. Újabban a pajzstetü az, mely kegyetlenül és kíméletlenül folytatja romboló munkáját, holott egy kis jóakarattal s körültekintéssel könnyen meg lehet szabadulni e kellemetlen vendégtől. Az eljárás a következő : a nagyon megtámadott fák koronáját haladéktalanul meg kell ifjítani, a lemetszett ágakat pedig azonnal elégetni. A kevésbbé megtámadott fák a rendesnél valamivel rövidebben vágandók, mire a fa alá újságot terítünk és egy gyökérkefével a tetveket jól lekeféljük, mely művelet hatása jelentékenyen fokozható azáltal, ha a lekeféléshez szappanyos lúg használtatik. A tisztogatás befejezte után természetesen a papiros elégetendő, hogy ezáltal az arra hullott temérdek pete megsemmisüljön. Ezután a fa minden egyes részét frissen oltott és dohányfőzettel felhígított mész- szel jól bepamacsolandó, hogy az esetleg még ott levő tetvek elpusztuljanak. Szorgalmasan, gyakrabban folytatva ezen eljárást, néhány év alatt ismét a legszebb termőképességű lesz gyümölcsfánk. Megjegyezzük, hogy a pajzstetvek többnyire ott lépnek fel, a hol a fák nem találják meg kellő tenyészfeltételeiket; például a fa talaja nagyon sovány, vagy nagyon kötött, avagy nincsen elég levegője. Utóbbi esetben a rekedt levegőt jobban tűrő gyümölcsfélét, pl. a nyári baraczkot kell kultiválni; előbbi esetben pedig felhígított trágyáiéval s műtrágyával segítünk a bajon, azzal illetve a műtrágya oldatával öntözvén a fák töveit. Az öntözés gyakrabban ismétlendő, mert minél több tápanyagot kap a fa, annál kevésbbé áll fenn az eshetőség arra nézve, hogy a tetvek ellepjék. Arra is ügyelnünk kell, hogy a fák alja folyton tisztán és porhanyóan tartassék. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. A Lajos, Csömör. — A kézirat — fájdalom — a csütörtöki ünnep folytán — ebből a számunkból elkésett. A jövő számtól kezdve indul és iparkodunk majd siettetni. A megemlékezésért fogadja igaz köszönetünket.
