Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-12 / 15. szám
15. szám. RÁKOS VIDÉKE 7 fizikai lehetetlenség, de mint egyszerű tagja az egyesületnek, mindenkor igyekezni fog mindent elkövetni, hogy a Sporttelep elismert hivatását méltóan betölthesse. A Sporttelep vezetését olyan kipróbált kezekben tndja, hogy nyugodtan állhat az exponált helyről félre. A közgyűlés erre Pálfi. Jánost a Sporttelep körül szerzett érdemei elismeréséül egyhangú lelkesedéssel megválasztó örökös tiszteleti taggá. Pálfi eddig a Sporttelep egyetlen tiszteleti tagja. Elnökké ezután impozáns ováció között egyhangúlag Fischer Győzőt, a Sporttelep eddigi társelnökét választották meg, ki meghatottan köszönte meg a megnyilatkozó bizalmat. Az alapszabályok erre vonatkozó részének módosításával a közgyűlés erre eltörölte a társelnöki tisztséget s működése körét egyesítette az elnökével. Az évi rendes közgyűlés megtartásának határidejét április hónap folyamára tették át, a tagsági díj befizetésének határnapjául pedig május 15-ét állapították meg. Végül megválasztották a megüresedett helyek és kisorsolt választmányi tagok helyének betöltésével a Sporttelep új választmányát. Választmányi tagok lettek : Balázsovich Zoltán, Brückner József, Chorus Ernő, Evva Vilmos, Farkas Elek, Gaál Pál, Göbel József dr. Greszler Jenő, Hauser János, Karácsony Lajos, Kernstock Kornél, Kiss Ferenc, Klimkó István, Klimkó László, Lehel Pál, Lehel Imre, Maácz János, Otte Albert, Regele Zoltán, Schiller Frigyes, Spanraft Gusztáv, Szabó Ferenc, Tóth József, Triszka Ernő, Wallischhauser Henrik, Zelky Endre. Számvizsgálók lettek: Bruckner József, Karácsony Lajos és Triszka Ernő. Elnök megköszönte ezután az érdeklődést s berekesztette a közgyűlést. A nagyszámú társaság késő reggelig maradt együtt a leglelkesebb hangulatban, melyet öregbített a művész- tagok önfeláldozó fáradozása. A tömeg alig tudott betelni Gaál Pál és ifj. Tóth József zongorajátékával. Előbbi mint zeneszerző és hős tenor is zajos tapsokat aratott. Bugyi Ferenc József hegedűjátékával szerzett örömet, a dikciók láncolatában pedig Pete Danit éljenezték meg leghangosabban, midőn éltette a Sporttelepet és a kitűnő zongoristákat. A mi fürdőnk. Rákos-Szt Mihály, 1903 ápr. 1. Előkelő humanizmusa páratlan jóságával egy kis fürdő-paradicsomot rendezett be kúriáján Ujváry Ignác orvos úr, a kinek nem régen ünnepeltük meg hetvenedik születésnapját. Soha polgár azért a sokat hánytorgatott lokális patriotizmusért szeretetéből és vagyonából annyit nem áldozott, a mennyit ő áldozott a rákos-szent-mihályi egészségügy és társasélet jóvoltáért. Nagykiterjedésű, nagyjövedelmű orvosi praxisa volt Budapesten s hivatásos becsvágyát, jövedelmező praxisát föláldozta azért a forró szeretetért, a melylyel Rákos-Szent- Mihály földje s népe iránt viseltetett. A szive hozta ki ide s érdekeit alárendelte annak az ideális törekvésnek, hogy a helynek s a népnek, a melyet odaadó szenvedelemmel szeret, gyógyító- és üdülőhelyet teremtsen abban a fürdőben, a melyet higiénikus sokoldalúságáról és szórakoztató kellemeiről mindnyájan oly kedvesen ismerünk. Bölcs tudása, jó érzése legjavát fektette bele alkotásaiba s míg egyrészt héroszi önfeláldozással szenvedi el ama károkat, a melyek részint az időjárás, részint a részvétlenség mostohaságai révén érik, másrészt a közjót néző áldozatkészségével folyton gyarapítja, tökéletesíti alkotása hasznosságait. Csak ő érezheti annak a kiszámíthatatlan aránynak káros következéseit, a mely jóságos szeretete, határtalan áldozatkészsége s ama részvét között van, a mely hideg egykedvűséggel, tétlen rokonszenvvel nézi, mikép az arra hivatottaknak csak mintegy fele él amaz áldásokkal, a melyeket ő jóhatású és kies fürdőjében oly pazar kézzel nyújt. * * * Egy hirdetését olvastam, a mely a maga páratlan szerénységében lakonikus rövidséggel csak annyit mond: „Rákos-Szent-Mihályon az Almássy Pál-Telepen 18—20 fokú természetes forrás-fürdőt rendeztem be. Uszoda, hidegvíz- gyógymód, Kneipp-féle eljárás, kádfürdők, gőz-, meleg és villamos fürdők, továbbá lég-, nap- és homokfürdök; svéd tornászat és erőm érők; a fürdőmedencze nagysága 200 négyszögméter, zuhanynyal és ugródeszkával, 40 nagyon kényelmes öltöző-kabinnal berendezve ; a fürdés ideje uraknak s hölgyeknek külön; uszodai saison-jegy 10 kor., gyermekeknek 6 kor.; jegyek egyszeri fürdéshez is kaphatók; a fürdő-ruhák külön fizetendők; úszásból oktatás adatik; a fürdő kioszk helyiséget vendéglővel, kávéházzal és cukrászdával van összekötve; a hét néhány napján — a vendégek arányához képest jól szervezett cigányzenekar működik“. * * * Ez a hirdetés — ugye bár — elég szerény, de - jól hangzik! A modern fül nem ilyen hirdetéshez van szokva! Magát nem, csak a — cigányt dicséri! Azért hangzik a magyar fülnek jól! Hiába, már ilyen a magyar! De az, a ki magyar virtussal annyit áldozott a rákos- szent-mihályi közjóért, mint ő, a mi szeretett nesztorunk, megérdemli, hogy barátaink és ismerőseink körében tanúságot tegyünk az ő fürdőjének hasznosságáról, élvezetességéről s megmondjuk és a szivére kössük mindenkinek, a kit illet s a kinek jólesik hallani, hogy tessék Rákos- Szent-Mihályra jönni fürdeni és szórakozni! . . . Lima. HÍREK. Kitüntetés. Egyik szentmihályi érdemes polgártársunkat, Török Józsefet a király sok évi hű szolgálataiért a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki. A kitüntetés a hivatalos lap folyó hó 9-i számában foglaltatott. Nagyszabású mulatságok Rákosszentmihá- lyon. Zsolnay Károly, Szentmihálynak ez a tevékeny polgára, a ki már nem egy fényesen sikerült mulatságnak volt a tervezője és a rendezője, ez év nyarán három, különösen nagyszabású hangverseny, illetőleg mulatság rende-
