Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-12 / 15. szám
RÁKOS VIDÉKE 15. szám. 4 Magyar színház. A Wesselényi-utcai színházat üldözi a balsors. A Gotterhalte után csúfosan bukott Napoleon. Most a Szobaleányt adták. A darab tetszett, az előadás általában jó volt, de úgy látszik, elmúlt az az idő, mikor a színház műsorában a BALEK és a kikapós patikárius sikert jelentettek. Most csak operett kell a népnek, a nélkül nem tölti meg a színházat. A Rákosszentmihályi Sporttelep közgyűlése. A Rákosszentmihályi Sporttelep f. hó 4-én nagy érdeklődés mellett tartotta meg évi rendes közgyűlését Szent- mihályon, a Bürgermeister-féle helyiségben. Fischer Győző elnök a következő szavakkal nyitotta meg a közgyűlést: Tisztelt Közgyűlés. Midőn szívből üdvözlöm az itt szép számban megjelent tisztelt tagtársaimat, a Rákosszentmihályi Sporttelepnek, mint egyesületnek harmadik, mint társadalmi testületnek ötödik rendes közgyűlését van szerencsém megnyitni. Egyesületünknek kemény munkával telt évét zárjuk le ez alkalommal és olyan korszakot nyitunk meg, mely a mi életünkben fontos forduló pont: nem mintha mást vagy újat akarnánk kezdeni, hanem mert a régi munkának, a régi törekvésnek fokozottabb odaadással és lelkesedéssel akarunk ujfent nekilátni. Azt akarjuk és azt óhajtjuk, hogy ez a mi szeretettel ápolt egyesületünk megerősödjék annyira, hogy fenkölt céljainak teljes mértékben képes legyen megfelelni Azt akarjuk, hogy e törekvésünkhöz segédkezet nyújtson mindenki, a ki velünk érezni és gondolkodni tud. E fontos pillanatban ki kell tehát kérnem a tisztelt közgyűlés odaadó és komoly figyelmét a mi közügyeink számára és felhasználom az alkalmat, hogy önöket magam, ki mindenkor a komoly munka embere voltam, a buzgó és odaadó munkálkodásra serkentsem, mert csak gondos és szorgos ápolás után terem gyümölcs a fán. Kérem a tisztelt közgyűlést, karolják fel ezt az ügyet azzal a szeretettel, a melylyel eddig is felvirágoztatták s a melylyel annyi önzetlen s lelkes hívet szereztek a mindnyájunk szolgálta eszmének s kövessenek el mindent, hogy mindazokat a derék egyéneket, kik bennünket nem ismerve, vagy talán félreismerve eddig tőlünk távol maradtak, körünkbe bevonni s egyesületünk céljai szolgálatára megnyerni sikerüljön. Az elért eredmények után ez lesz a legszebb feladat, mely mindnyájunkat lelkesíthet. Midőn megköszönöm a Sporttelep közönségének azt a bizalmat, melylyel engem s a Sporttelep vezető testületét : választmányát eddig is megajándékoztak, a közgyűlést ezennel megnyitottnak nyilvánítom. A lelkesen megéljenzett megnyitó után Balázsovich Zoltán, a Sporttelep fáradhatatlan és kitűnő pennájű titkára olvasta fel a nagy gondossággal összeállított jelentését a Sporttelep működéséről. A jelentés szószerint így hangzik: Mélyen tisztelt Közgyűlés ! Isten segedelmével immár harmadizben szólalok meg e helyen, hogy Önöknek szives türelmét rövidke időre kikérve — futólagos képét rajzoljam a Rákosszentmihályi Sporttelep most letelt negyedik életévének; beszámoljak az 1902. évi működéséről. A mi munkálkodásunk évének eme fordulója szorgos kötelességünkké teszi, hogy miként az egyes ember a polgári év szilveszterének alkonyán magába szállva, számot ad arról, vájjon a letelt időszakban kötelességének híven megfelelt-e s becsületes igyekezete milyen eredményt segített kivívnia, — éppen úgy az egyesület életében számot adjunk sáfárkodásunkról, munkánk gyümölcséről s habár csak rövid és halvány vázlatban kipontozva — megjelöljük azt az utat, melyen igaz meggyőződésünk a várt és remélt siker távolban kecsegtető tája felé a jövőben is nyílt pályán vezet Bocsássanak meg, ha tán némiképen hagyományainkkal ellentétesen — ez alkalommal nem keresem a lendületet előadásom során és nem követem az érzéseknek azt a jóleső sugallatát, mely eddig beszámoló jelentéseinkben kifejezésre talált s rajtuk végigvonult. Bocsássanak meg, ha ezúttal száraz leszek s lehetőleg a hideg megfontolás s puszta tények vázolása töltik ki ez évi jelentés keretét, — de ezúttal fontosabbnak tartom a hideg ész munkáját, mint a szívrezgések gyönyörködtető zenéjét hallatni s megérzékíteni. Hiszen önök, tisztelt Uraim, csaknem kivétel nélkül ott állottak a mi becézett egyesületünk bölcsőjénél, Önök dajkálták a csemétét mikor még vadóc volt, mint egyszerű társaság, Önök gyönyörködtek a fejlődésében, midőn már a maga lábára állott, Önök tapsoltak, midőn első sikereit érte cl s Önök adták hozzá az erőt, midőn már bizonyos tekintélyre, önálló, erős szervezetre tett szert s a külső oldalakról is elismerték létjogát, számot vetettek vele, mint komoly erkölcsi testülettel, mint kulturális, társadalmi és közegészségügyi tényezővel. Önöket tehát nem kell tanítani a szeretetre, egymás és a közös cél iránt, Önöket nem kell már megnyerni, hogy jóindulatukkal, rokonérzésükkel magukba zárják ezt a nevet: Rákosszentmihályi Sporttelep! A lefolyt év során a Sporttelep hü maradt sokszor kifejtett és fennen hangoztatott kettős programmjához : éppen olyan lelkes ambícióval hódolt a sportnak, mint igyekezett társadalmi téren kijelölt hivatását betölteni. Mint egyesület, tehát mint szociális testület pedig megerősödött és tovább fejlődött tagadhatatlanul. A lefolyt évben a sport terén a tennisz jegye volt uralkodó. Olyan nagyszámú és buzgó tennisztársaságot még nem látott telepünk, mint ebben az időben. Elannyira, hogy a zsúfolásig látogatott két régi tenniszpálya nem volt képes befogadni a sportélvezetre összegyűlt közönséget, miért is egy harmadik pálya berendezéséhez kellett hozzálátnunk. Ezek a munkálatok teljes erővel meg is indultak, azonban a hirtelen berontott kedvezőtlen időjárás ránk szakasztottá az idény végét s az új pályát a köz- használatnak már át nem adhattuk. Megmaradt azonban, mint igen becses beruházás az idei évre, a mikor reményünk biztat, a kitűnőnek Ígérkező új sárpálya még kedveltebb találkozó helye lesz buzgó tenniszközönségünknek, mint a felújításra szánt két régi kavicspálya. Ezzel egyetemben mindjárt magyarázatát és igazolását adtam annak a körülménynek, hogy egyébként különös figyelemre méltatott költségelőirányzatunkat a tenniszszerek és pályakészítés tételénél némileg túlléptük, a mennyiben a beruházásért már nem kárpótolhatott az új pálya várt, de ezúttal még elmaradt jövedelme. Álljunk meg azonban, tisztelt Közgyűlés egy pillanatra e pontnál. A tenniszpályák és labdarugó szerekre tett beruházásaink azt sejtetik velünk, hogy a sporttelep felszerelések dolgában ez idő szerint dús jóllétnek örvend. Ámde, tisztelt Közgyűlés, meg kell vallanunk, — hogy a sporttelep ingóságokból álló vagyonának készülőben levő leltára sajnosán, a homlokegyenest ellenkezőről fog meggyőzni. És e szomorú állapotért nyugodt lelkiismerettel kell elhárítanunk felelősséget magunkról. A sportszerek pusztulása ugyanis — természetes kopást és fogyást nem tekintve, ismeretlen kezek vandál dühének és alávaló pusztító kéjének lett áldozatává. Bár köztudomású tényekre célzok, mégis hivatalos, nyilfc alakban nem akartunk eddig a sporttelep hírnevének rovására ezzel az ügygyei foglalkozni, — ez a pillanat azonban egyenesen kötelességünkké teszi, hogy nyílt őszinteséggel, leplezetlenül tárjuk fel a való helyzetet, annyival is inkább, mert a sporttelep ebben a perczben sokkal erősebb alapokon áll, más
