Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-29 / 13. szám

6 KÁROS VIDÉKE 13, szám. viselte és a jelöltet egyéni és politikai becsületében igen mélyen sértette. Hock János sajtópört indított az irat szer­zője ellen, vádolván őt becsületsértéssel és rágalmazással. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy az irat szerzői a kevés jó ügyben szerepelt Seper Kajetán, kispesti szerkesztő és Grogár József fővárosi tisztviselő. Az igazi szerző ugyan Vathy István volt, ő azonban időközben meghalt és így vele számolni nem lehetett. A közreműködők pedig igazol­ták, hogy ők nem ismerték a röpirat tartalmát és csak eszközök voltak mások kezében. Mivel pedig Hock János az eszközül szolgált két vádlottat, a kik tőle ünnepiesen bocsánatot is kértek, büntetni nem kivánta, a mozgatót pedig kikutatni nem sikerült, a mélyen sértett panaszos a vádat visszavonta és a törvényszék vád hiányában az eljárást megszüntette. Anna-telep közgyűlése. A Pusztaszentmihály Anna- telepi Családház Építő-Egyesület f. hó 22-én d. u. 3 óra­kor tartotta Budapesten a váci-utcai újvárosház dísztermé­ben közgyűlését. Az elnökségi jelentés felolvasása után Tóth Gyula hivatkozott az abban foglalt közlekedés javí­tására irányuló mozgalom kezdeményezésére és indítvá­nyozta, hogy a kögyűlés ezen fontos ügy előmozdítására négyezer koronát szavazzon meg a tartalékalapból, az eset­leg kibocsátandó részvények jegyzésére, telek- vagy pénzér­tékben. Továbbá felhívta a közgyűlésen megjelenteket, ennek a közérdekű ügynek erkölcsi és anyagi támogatására. Fehér József annak az óhajának adott kifejezést, hogy necsak 4000 korona fordíttassék ezen fontos közlekedési kérdés megoldására, hanem minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa a megválasztandó elnökség és választmány a messzekiható mozgalomnak működését. Brantner Albin pár­toló hozzászólása után a közgyűlés a 4000 koronát egyhangú­lag megszavazta A napirend további pontjainak letárgyalása után a választások ejtettek meg. Elnök: Grósz Bernát; alelnök : Jermánn Károly, Tóth Gyula; titkár: Eisner Sándor, pénztáros: Róth Ignác. Vá­lasztmányi tagok: Bakonyi István, Benkes Ferenc, Berg- h offer Ferenc, Brantner Albin, Blau Dániel, Engel Adolf, Fábián Sándor, Fischer Miksa, Fischer Vilmos, Franck Richard, Fried Vilmos, Fehér József, Gerő János, Grindl Károly, Győry István, Kiss Ildebert, Lefkovits Adolf, Mol- dován János, Spieler Jakab, Spieler József, Szabó József, Szabó László, Waskovich Szilárd, Venczkó János. Felügyelő bizottsági elnök : Kávay Sándor. Tagok: Kőim Simon, Kő- rössy József, Polacsek Jakab, Polesz Antal, Segyó Rezső, Tömör Jakab. Udvari sör. A jó italairól és ételeiről ismert szent- mihályi Bürgermeister-féle vendéglőben a Részvényserfőző általánosan kedvelt udvari sörét vasárnaponként és forgal­mas hétköznapokon poharankint kimérve kaphatja a kö­zönség. Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Fe- rencz József keserű víz valamennyi hasonló vizet, tar­tós hashajtó hatása és emlitésreméltó kellemes ízénél fogva már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk hatá­rozottan Ferencz József keserűvizet. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ tíz ^ ^ ^ ^ ^ GAZDASÁG és KERTÉSZET. —■-----Rovatvezető: Quercus. =---------------­A szőllő állandó munkálatai. A nyitás. Ezen művelet célja az őszszel elfödött tőké­nek földből való kitakarása. Idejét illetőleg naptárilag alig határozhatnánk meg azt az időt, melyben legcélszerűbben végezhető, mivel úgy a korai, mint a késői nyitás káros. Ha korán nyitunk, az esetleg beálló erősebb fagyok kárt tehetnek szőllőnkben, ha későn, úgy a tőke vesszőjének alsó, föld alatt lévő szemei könnyen kipállhatnak; mond­hatjuk azonban azt, hogy a tenyészet megindulása előtt, midőn a föld fagya kiengedett, a talaj megszikkadt, mun­kálható állapotban van és erős fagyoktól már nem kell félnünk, beállott a nyitás ideje. Ha az időjárás kedvezőnek Ígérkezik, nem célszerű késlekedni a szőllő nyitásával, a korai nyitásművelet kivitelénél nem ejthető oly sok érzé­keny sérülés a tőke részein, mivel ilyenkor még nincsenek a rügyek megduzzadva, azonkívül a nyitott tőke gyökerei fölött lévő fold hamarabb fölmelegszik, mi a tőke vegetá­ciójára igen jó hatású. Csak korai nyitást követhet korai metszés, melynek előnyeiről a metszés tárgyalásánál lesz szó. A mi a nyitás kivitelét illeti, rendszerint igen hibás, értelmetlen eljárást tapasztalhatunk; az a munkás, ki jó vagy rossz — rendesen rossz — eszközével szétcsapkodja a tőke földjét s talán csupán arra gondol, hogy, miként neki jól esett lelökni a bundát, hát akképen a tőke is „na­gyot fúj“ érezve a márciusi szellőt, alig ha sejti, milyen fontos végezni valója volna neki a nyitás végrehajtásánál. Nem elég ám csak lehúzni a bundát arról a tőkéről, hanem mikor azt megtettük az arra alkalmas kerek (sohasem szögletes) kapával, valami kaparószerszámot véve kezünkbe, a tőke nyaka körül 30—40 cm-nyire és 20 cm mélységre tányért készítünk, csupaszra födve az egész tőkenyakat. Ekkor látjuk azután, hogy mi dolgunk van. Ott van a ren­geteg harmatgyökér, mely élesre köszörült ollóval egytől- egyig, tőben eltávolítandó. Talán kérdezi valaki, hogy mit vétett az a harmatgyökér? Hát bizony az sokat vétett, de még több lesz a rováson majd a nyáron; először is az a tőke, melyről a harmatgyökér el nem lett távolítva, már tavaszszal máskép viselkedik, mint a többi: korábban, gyorsan feslenek rügyei, melyek azután leggyakrabban tönkremennek a még hideg éjjeleken beálló fagyok foly­tán. De ez nem a legtöbb ok, mely a harmatgyökerek eltávolítá­sát tanácsolja, okvetlen el kell azokat vágni azért, mert a har­matgyökerek a talaj legkorábban felmelegedő és tápanyagban is leggazdagabb felső rétegében élvén, rendszerint igen buján fejlődnek, minek következménye a tőke talpgyökereinek el- csenevészedése; ha azután beáll a száraz időjárás, első sorban a felső rétegföld száradván ki, a harmatgyökerek tönkre mennek, mi lesz az eredmény ? A tőke tönkrecsene- vészedett talpgyökerei folytán nem lévén képes kellőleg táplálkozni, elpusztul vagy tengődik, termést azonban biz­tosan nem hoz, vagy legfeljebb egy pár egres szemet, mitől a verébnek is elvásik a foga. A harmatgyökerek el­távolításával tehát a tőke táplálására tulajdonképen hiva­tott oldal, alsó és talpgyökereket kényszerítjük működésre. Oltvány-szőllőkben ezenkívül azért is elkerülhetetlen a harmatgyökérelszedés, mert a tőkenyakból (tehát a nemes részből) előtörő gyökereket a filloxera pusztítaná el. Maga a tányérozási művelet nem különben igen fontos, mivel ez által megporhanyíttatik az a föld, mely később alig boly­gatható a tőke sérelme nélkül, miért is a nyitásmüvelet második teendője, a harmatgyökér elszedése után a tőke tányérjának alkalmas kézi eszközzel való alapos megpor- hanyítása. Ha végül a tőke idősebb részeiről a megrepe­dezett, foszladozó férget késsel lehántottuk, hozzáfoghatunk a metszéshez. ^ SZERKESZTŐI ÜZENETEK. II. F. J. Sajnálatunkra a térviszonyaink nem engedték meg, hogy szellemes sorait közöljük. Fáradtságáért köszönetün- ket fejezzük ki és az elmaradásért elnézését kérjük. L—1 J. Fölajánlott közreműködését köszönettel fogadjuk és személyesen fogunk önnel értekezni. Korrektor. Igaza van. Bizony, bizony megint ott kotnye- leskedett a sajtóhiba. Nem tudjuk eléggé sajnálni, hogy Szabó Ferencné úrnő nevét hibás keresztnévvel hozta a multheti hely­reigazító közlemény. Ámde azért, óh fiatal ember — tekintve konszolidált viszonyainkat — ama kívánságának nem tehetünk eleget, hogy tiszteletre nem méltó korrektorunknak a fokozat kedvéért ezúttal a fejét vágassuk le. Nem, hacsak nem haj- | landó elárvulandó neveletlen gyermekeinek apja helyett apja lenni. Ez irányban egyébként várjuk szives további érdesítését

Next

/
Thumbnails
Contents