Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-04 / 1. szám

4 RÁKOS VIDÉKE 1. szám. gukról mindenki meggyőződhessék. Emlékeztet rá, hogy nyolc esztendővel ezelőtt ugyanitt volt ebben a tárgyban gyűlés. Most elérték azt, a mit kivántak akkor: az önálló­ságot, Szervezkedésre van tehát szükség, hogy a vezető emberek, valamint az elöljáróság és a képviselőtestület tagjainak megválasztásába mindenki befolyhasson. Fölkéri a népgyűlést, határozza el, hogy fölirattal fordul a járási főszolgabíróhoz, a melyben arra kérik, állapítsa meg minél előbb, hogy az új község a legtöbb adót fizetők közül és szabadon az adózók közül hány községi képviselőt választ­hat ; szabja meg az elöljárók számát. Hirdettesse ezt ki és tűzzön ki határnapot a választásra. A fölirat megszöve­gezését bízza a gyűlés egy megválasztandó negyventagú bizottságra. Felkér mindenkit, hogy a fontos tárgyhoz meg­nyugtató módon, higgadtan szóljon hozzá. A bizottságba csak olyan polgárokat válaszszanak,akik választók és választhatók. Felkéri egyben a hatóság jelenlévő megbízottját, hogy az erre vonatkozó hirdetményeket, közléseket mindenkivel tudassák, mert eddig a községi választások idején ez nem történt meg, úgy hogy arról nem tudtak tudomást szerezni. Bitskey Gyula csömöri jegyző, a hatóság kiküldöttje s tárgyalás hangját olyannak tartja, hogy ő is hozzászól­hat a tárgyhoz. Bejelenti, hogy a községi képviselőválasz- tók jegyzéke 1903-ra össze van már állítva. Összesen 383 választót írtak össze, a kiknek száma a reklamációk révén 450-re is föl fog szökni. De ez a jegyzék csak a csömöri községi képviselőknek 1903. évi március vagy áprilisban tartandó választására vonatkozik. A külön községnek új lajstroma lesz, új összeírás révén, a mely a választás alap­jául szolgál. Különben az összeírás és a választás a leg­nagyobb nyilvánosság mellett történt és fog történni. Most is mindent hirdetéseken közölt, kidoboltatott és a „Rákos Vidékéről“ is csak lekésett a hirdetés. Ugyanilyen nyilvános­sággal fog történni az összeírás 1903-ban is. Az összeíró­bizottságban most benne volt 4 községi képviselő és a telepeket is fölszólította, hogy megbízottakat küldjenek. A felhívásnak csak a közbirtokosság nem felelt meg, a mit sajnál, de ez nem az ő hibája. A felvilágosítást éljenzés­sel vették tudomásul és az elnök azokért külön köszönetét is mondott. Id. Langmáhr hivatkozik rá, hogy eddig csak két telep Almásy- és József főherceg-telepek vezettek, a mit meg kell szüntetni. Munkájukra az Isten áldását kéri Kovács József ajánlja, hogy a tisztségekre csak érde­meseket válaszszanak, hogy vége legyen az eddig tapasz­talt kapkodásnak. Minden ember akarata kell, hogy érvé­nyesüljön és az igazság kell, hogy uralkodjék. Urbanek János panaszkodik, hogy a szegényebb em­berek nem tudták eddig megtartani szerzett vagyonkájukat, mert osztályok alakultak és a szentmihályi ..arisztokraták“ nem törődtek a kis emberekkel. Csak az egyenlőséget szeretőket válaszszák meg. Az elnök kéri, hogy a jövőről beszéljenek, a múltat ne birálgassák. Különben a két telep lakói többet is köl­töttek, azért szereztek maguknak több előnyt. Tóth Gyula arról szól, hogy az Anna-telepiek eddig nem igen érdeklődtek a közügyek iránt, de ezentúl más­ként lesz s az ügyet ők is teljes erővel fogják támogatni, csak egyenlő jogot kérnek mindenki számára, akárhol lakik. Vida István ajánlja, hogy válaszszák már meg a 40 tagú végrehajtó bizottságot. A választás megejtetvén a bizottság tagjai a követ­kezők lettek : Kneif Endre, Herczeg József, Vida István, Molnár János, Nyúl Pál, Urbanek János, id. Lanymáhr János, Jankovich János, Pillhoffer József, Krupicska József, Ko­vács József, Venninger János, Bácsik József, Blazsik Far­kas. Kiss Gergely, Szabó József, Diósy Nándor, Makády László, Beliczky János, Hornyok Gyula, Dinn Szaniszló, Köcsky Mihály, Jankovich Gusztáv, Tóth Gyula, Berghoffer Ferenc, Benkert Károly, Horváth Pál, Gardovszky Róbert, Zagora Gábor, Thoma Miklós, Vigor László, Benke Balázs dr., Kiss Lajos, Bognár György, Kovács József, Schuszter Ká­ról}", Boden Miklós, Heitzmann György, Stein Péter. A választás megejtése után az egybegyűltek a helyi­ségből eltávoztak. SZÍNHÁZ. Színdarabok a Rákos Vidékében. Az évfordu­ló alkalmával olyan hírrel kedveskedhetünk olvasó közön­ségünknek, a mely — reméljük — mindnyájuk tetszésé­vel fog találkozni. Lapunk jövő számában kezdjük el ugyanis lapunk egyik legkedvesebb és legkedveltebb munka­társa Aczél Lajos három felvonásos népszínművének, a „Jávor Bencének“ közlését. A mennyiben térviszo- nyaink megengedik, be akarjuk mutatni Maeterlincknek, a kiválóan, híres belga szimbolista regényírónak egyik, iro­dalmi szempontból legérdekesebb darabját, a Tintagile halálát“ is. A „Monna Vanna“ szerzőjének ezt a ritka érdekes munkáját is bizonyára tetszéssel fogadják t. ol­vasóink, a kiknek tetszését hogy megnyerhessük, legfőbb igyekezetünk. Nemzeti színház. Az ünnepek kizárólag magyar darabjait a „Monna Vanna“ Maeterlinknek a világszerte hires belga szim­bolistának darabja váltotta fel. Az első darabja ez a termékeny írónak, a mely nálunk színre került. Hogy előadták, oka az, hogy a darab külföldön sikert aratott, hogy Márkus Emíliának hálás szerepe jutott benne és harmadszor, mert ennek a Maeter- link darabnak — meséje is van, a mi egy szimbolista írónál már nagy dolog. De ez a mese azután legnagyobb sajnálatunkra olyan tárgy körül fordul meg, a milyenről mi meg nem emlé­kezhetünk, ezt a színházban kell meghallgatnia annak, a ki kiváncsi rá. A darab előadása különben igen jó volt, a kiállí­tása fényes és a színházat utolsó zugáig megtöltő közönség csaknem tombolt az elragadtatástól. A sikerben kiváló érdeme van Márkus Emíliának, a ki hatalmas és teljesen modern művé­szetének minden erejét küzdelembe vitte a siker érdekében. Jó színjátszótársai voltak neki Beregi, Gál és Gyenes. A darab és az előadás előreláthatólag sok tele házat fog szerezni a szín­háznak. Népszínház. A népszínháznak az idén nagy sikereket hoznak a magyar szerzők darabjai. Kazanova után a Bob her­ceg tölti meg közönséggel az utóbbi időben sokszor üresen ál­lott színházat. Fedák Sári olyan sikert ért el a darabban, hogy miatta Küry Klára délutáni előadásokra szorult vissza. Hova fog ez vezetni a primadonna-istenítés színházában ? Magyar színház. Pálmay Ilka a „Ninissel“ nagy vonzó­erőt gyakorol, úgy hogy a színház még nem tűzött ki az előre hirdetett nagy készletből egy újabb darabot sem.

Next

/
Thumbnails
Contents