Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-03-02 / 10. szám
4 RÁKOS VIDÉKE 10. szám. szüleik, tanáraik és maga a társadalom is vérmes reményeket kötött. Ennek egyedüli oka a társadalom, melyben az illető elbukott. Mert a társadalom mint nevelő-tényező van olyan fontos, mint akár a család, akár az iskola. A nélkül, hogy az ember észrevenné, hatalmába keríti és alakítja őt. Innen van, hogy ott, a hol egészséges a társadalom, a hol annak elemeibe' a kötelességtudás, hazafiság, önzetlenség, általában pedig a társadalmi erények virágoznak, ott a társadalom folytatja és befejezi a szülei ház és iskola megkezdett nevelési munkáját és ritkaság számba megy az eltévelyedés. De a mely társadalomnak légköre meg van fertőz- tetve, hol a léhaság, trágárság, nagyképűsködés, látszat után való kapkodás, szóval az úgynevezett sviháJc széliem él és uralkodik, ott csakhamar lekapják lábáról a legbecsületesebb ifjat is, és viszik, sodorják magukkal — menthetetlenül. A társadalom a maga példájával hat és alakít. A fényűzés, pazarlás, könnyelmű életmód az, mely a mai társadalomnak legfőbb bűne. A legtöbb ember a nélkül, hogy az állásával járó kötelességekkel legkevésbbé törődnék, éli világát, nem törődik a jövővel s könnyelmű életének következménye az anyagi s ezzel együtt igen sokszor az erkölcsi romlás is. Hány dúsgazdag ember jutott már koldus-botra, a ki egész életén a gondtalan élet mellett teljesíthette volna polgári kötelességeit és jótevője lehetett volna embertársainak — s a társadalom ezer veszélye között elveszti öntudatát és — elbukik. El lehet gondolni, hogy mily veszélylyel jár a serdülő ifjúra, a ki a társadalom által nyújtott példákban legtöbbször ellenkezőjét látja annak, a mit az iskolában fiatal leikébe csöpögtettek. Látja, látni kell, hogy a bűn volta- kép ott kezdődik, hol a büntető törvénykönyv paragrafusai alkalmazhatók, s hogy a társadalom nemcsak, hogy nem száműzi magából azt, a kinek az élete a léhaságoknak folytonos lánczolata, de még becézi is, míg a komoly törekvést, a tiszta erkölcsöt nem ritkán gúnyos mosolylyal kiséri. Sőt azt is látja, hogy romlott társadalmi viszonyaink igen alkalmasak arra, hogy az életben a szédelgők és kapaszkodók boldogulást nyerjenek, azok pedig, kik kötelességeiket híven, önzetlenül teljesítik, de meggyőződésüket nem a napi árfolyamok szerint igazgatják, legtöbb esetben mel- lőztetnek. Midezek a tapasztalatok bizony nem nagyon alkalmasak arra, hogy a szülei ház és az iskolában szerzett erkölcsi alapot nála föntartsák, avagy tovább fejleszszék. Sőt ellenkezőleg, az ifjú csakhamar megszokja ezt a méte- lyezett légkört — melyben a többség oly jól érzi magát - és a társadalom befejezi szomorú nevelő hatását. —a. S-"- A 'ÍZ) Lew dw dw’ dw dw dw dw dw dw' dw dw dd A rákosi közművelődési egyesület eladó képeinek jegyzéke. Egerváry P. A.: Rákospalotai részlet. 30 K. Pállya Carolus: Alkony. 20 K. U. az: Dömösi részlet I. 20 Ív. I . az: Dömösi részlet II 40 K. Egerváry P. A.: Vasárnap délután. 40 K. Bruck //.; Hajdinakászálás. 40 K. U. az: Abbáziái részlet. 40 K. U. az: ’idill. 50 K. 77. az: Semmer- ringi részlet. 50 K. U. az: A mezőn. 50 K. Egerváry P. A.: Nyári est. 40 K. Bruck H.: A bánat I. 25' K. U. az: A bánat II. 25 K. U. az: Virágok. 50 K. U. az: Tájkép. 10 K. l\ az: Domboldal. 40 K. 17 az: Budavár távlatban. o0 K. ( . az: Hűvösvölgy. 25 K. E. az: Margitszigeti rész- hű. 2o K. / . az: A parkban. 25 K. U. az: A kert végében. 30 K. U. az: Tanulmány 1. 25 K. U. az: Tanulmány II 40 K. C. az: Árnyasát. 40 K. U. az: Erdő víz alatt. 40 K. C. az: Margitszigetről. 40 K. U. az: Kertrészlet. 30 K. Egerváry P. A.: Vadász csendélet. 40 K. U. az: Konyha csendélet. 40 K. Beniczky K.: Ibolyák. 20 K. Pállya István: Tengeri tájkép. 20 K. U. az: Genuai világító-torony. 20 K. Pállya Carolus: Esti hangulat. 25 K. Egerváry P. A.: A dalmát partokról. 20 K. ♦y#HÍREK A király itthon. Hétfőn reggel Ő Felsége ismét Budapestre érkezett. Az eddigi megállapodások szerint a király március közepéig fog magyar székesfővárosában időzni. Kinevezés. A vármegye főispánja dr. Tóth Géza budapesti | lakost díjtalan közigazgatási gyakornokká kinevezte. Expiácio címen azt írtuk a múltkor, hogy Pálfi János, a szentmihályi lóvasút üzletigazgatója a lóvasúttársaság igazgatósági ülésén azt jelentette ki, hogy „a maga részéröl is oda fog hatni, hogy a képviselőtestület a jövőben ne hozassék abba a fonák helyzetbe, hogy hasonló (helypénzszedés bérbeadása. Szerk.) indítványok alapján elhamarkodva határozzon.“ Illetékes helyről most arról értesülünk, hogy az üzletvezető-igazgató ezen kijelentést nem olyan formában tette, hogy azzal községi képviselőtársainak eljárását mintegy irányítani, befolyásolni és azok hozandó határozatait már előre is helyteleníteni kívánná. Szívesen helyt adunk eme fölvilágosításnak, mert nem szándékozunk az érdemes községi képviselőtestület tagjai közötti jó egyetértést, melyre Csömörön oly nagy súlyt fektetnek és mely oly virágzóvá tette Rákos-Szent-Mihályt, — egy percre is megbolygatni. Az Egressy-út rendezése. A főváros közgyűlése tudvalevőleg kimondotta, hogy az országos lelencház céljára a Zuglóban átengedett telek érdekében szükséges csatornázási és átrendezési költségeket elvállalja. Meg is indultak erre vonatkozólag a tárgyalások, melyek eredménye- képen a tanács kimondotta, hogy nagyobb átrendezési munkálatra szükség nincsen, mert az Egressy-iU a lelencház telke előtt hat méter szélességben makadammal burkolva van, s a Hajtsár-út is ki van kövezve a telek sarkáig terméskővel. Közlekedési szempontból csak annyit kell megtenni, hogy az Egressy-út makadamburkolatát a lelencház telke mentén 13'65 méterre kiszélesítsék, és a járdát megépítsék. A csatornát az Egressy-út, Hajtsár-út és Hun- gária-körút közötti szakaszán s folytatólag a llungária-körút egy részében kellene kiépíteni. Az útépítés és csatornázás 48,000 koronába kerül, de ezzel az összeggel a főváros nem rendelkezik. Ennélfogva, s mert a csatornaépítéssel kapcsolatosan előreláthatólag nagyobb kisajátítások lesznek eszközlendők, mert továbbá a szóban forgó teleknek az országos lelencház részére való átengedése még befejezettnek nem tekinthető, a mennyiben a belügyminiszter a vonatkozó közgyűlési határozat tekintetében a fővárost még nem értesítette elhatározásáról, s mert végül a lelencház csupán hat éven belül leszen fölépítendő és rendeltetésének átadandó, ennélfogva a tanács az átrendezési és csatornázási munkálatok végrehajtását arra az időre odázta, el, a mikor a szóban forgó telek a lelencház céljára végleg átengedtetett. Szegény Csömör! A múlt szombaton délután 2 órakor Csömör József vérségi cigányt megtámadták Gödöllőn az utcán és egy kalapácscsal elverték. A tettes még nem került kézre. Csömör állítása szerint minden ok nélkül történt a támadás, a mit bizonyítani látszik az a körülmény is, hogy Csömör nem ismeri, s azelőtt sohasem is látta támadóját.