Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-11-23 / 46. szám
6 RÁKOS VIDÉKE 46. szám. Csömör község képviselőtestülete folyó évi november hó 28-ikán délelőtt 9 órakor közgyűlést tart, melyre sok fontos tárgy van kitűzve. Mulatság. A rákosszentmihályi iparosifjúság 1902. évi november hó 23-án, vasárnap, Rákos-Szent-Mihályon, az Almási Pál-telepi Engelbrecht-vendéglőben világpostával egybekötött jótékonycélú Katalin-estét rendez. A belépés dija személyenkint 60 fillér, családjegy 1 korona. A tiszta jövedelmet a rendezőség a szentmihályi templom berendezésére fogja fordítani. Pest vármegye közgyűlése. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottsága 1902. évi november hó 24-én délelőtt 10 órakor tartja meg közgyűlését. Újabb nagyobb adomány a szentmihályi templom részére. Regele János úrtól a templomépítő-bizott- ság elnökétől a következő levelet kaptuk: Tisztelt Szerkesztő úri Becses lapjának f. é. 45. számában volt szives a szentmihályi híveknek tudomására hozni, hogy a képviselőház az én közbenjárásomra padokat és székeket (és pedig 20 padot és 30 széket) ajándékozott a templom céljaira; legyen szabad ezen adomány kiegészítéséül még tudomására hozni, hogy a fenti adományon kívül a képviselőbáz még a következő tárgyakat adományozott ismét közbenjárásom folytán a templomnak és pedig: egy mosdóasztal lavoárral, egy két ajtójú könyv- szekrény, egy kis asztalka, 15 köpőláda, egy kis fautel- szék, egy fáskosár, egy vas kályhaellenző, egy álló író pulpitus asztal, 10 karosszék és mintegy 40 méter kókus- szőnyeget. Kiváló tisztelettel maradtam Budapest, 1902. november hó 18-án Bég ele János, kir. tan., a templombiz. elnöke. Közegészségügy. A Rákos vidékének vármegyei részén november lió 3-tól 10-ig a következő fertőző megbetegedések fordultak elő: Roncsoló torokgyulaclás Jsaszegen 10 és kanyaró Isaszegen egy esetben. Állategészségügyi kimutatás. A ragadós állati betegségek állása 1902. november 14-én a következő volt: veszettség: Rákos-Szent-MihHy, Rákos-Palota; takonykor: Gödöllő; sertésvész: Pécel, Isaszeg, Cinkota. Sí 2! Sí s; S? 3? -st s? ^ SS ÍS ÍS 5? ^ 5? GAZDASÁG és KERTÉSZET. ~ ----- — Rovatvezető: Quercus. : — A kertek 1000 év előtt. A római írók ismertető leírása szerint, Európa — s így hazánk is, egészen más tájképet nyújtott a szemlélőnek mint ma — végtelen őserdők, váltakozva legelők, rétek és mocsarakkal foglalták el a tért A háborúkon kívül a vadászat volt szenvedélye őseinknek, a számba alig vehető földmívelést a rabszolgák és a nők végezték. A déli és nyugati tartományokban, melyek köztudomású, leginkább érintkeztek a rómaikkal, buzdítva a gallusok által, kezdett a nép a Iöldmíveléssel nagyobb mérvben foglalkozni s majd a gyümölcsfa- tenyésztésre is fordított, gondot,; azonban ez minőség tekintetében nagyon is silány és értéktelen lehetett, a mennyiben Tacitus :1,zt állítja, hogy a rómaiak a gyümölcsből leginkább erőst ecetet készítettek. A pasztinák és murok — siser — őseink előtt már I linius idejében volt ismeretes, nemkülönben a hagynia s Syde- nius az ő költeményeiben a burgundi répát hét lábnyi patronnak mondja, a mely hagyma után szagol. A kertek míveltetésére egy egészen új időszak Nagy Károly alatt vette kezdetét: leg- kivált. a szerzetesek voltak azon, hogy a kertek elrendezését gondozását és míveltósét megkedveltessék. Nagy Károly maga ad utasítást az akkori kertmivolésröl. Az általa kiadott „Capitulare de Villis Imperialibus“-ban a következő utasítás olvasható : akarjuk, hogy a kertben legyenek gyümölcsfák, mégpedig alma, körte, szilva, naspolya, gesztenye, minden faj barack, birs, mogyoró, mandula,- eper, babér, pistazia, Pinos, füge, dió és csereznye. Az alma fajok, névszerint: gozmaringa, gerol- dinga, crevedella, spiranca, édes és savanyú, alle servatoria - telelhető és olyan is, mely mindjárt fogyasztható subito commessura. A körtékből oly fajok, melyek több ideig elállanak, két vagy három faj, finom asztali és főzni való, azonkívül kései is lehet. Továbbá folytatólag áll : akarjuk, hogy a kertben minden füvény meglegyen, tudniillik : liliom, rózsa, zsálya, ruta, tök, — cucurbita, — kerti kömény, — ciminum, — rozmaring, saláta, fehér mustár, petrezselyem, zeller —- levisticum, kapor ánizs, katáng, Cichorium — ezerjóid, bab, mák, kalerábé, mctélö- hagyma, pórré, vörös és fekete retek, disznó-bab, borsó, korian- der és turbolya. Azonkívül mindenki házánál vagy kertjében legyen Jovis barkám “, hogy ez alatt mit ért az utasítás, az kérdés. Ezek tűnnek ki Nagy Károlynak 768—814. utasításában feljegyezve. Hogy a felsorolt növényeknek mindannyia már akkor hazánkban is ismeretes lett volna s termesztetett-e, azt kérdésessé tehetni, különösen az ugorka és a dinnyét illetőleg. Az ugorka valószinűleg csak a XIV. század elején honosíttatott meg és Olaszországból hozatott be, olaszul cucumero neve is tanúsítja. Sebizius a földmívelésröl 1579. évben írott könyvében úgy említi, mint a mi az egészségre ártalmas valami. „Legjobb kérődző állatok, öszvérek és szamarak etetésére fordítani“, úgymond. Feltehetni, hogy az időben északi Európa nagy része sokkal melegebb lehetett, a mennyiben sok helyen szőlő is termeltetett, a hol jelenleg hírből sincs nyoma, miért is valószínű, hogy Nagy Károly a délibb tájakon — Olaszországban — levő kertekre nézve adta az utasítást a Capitularé-ban, azt mondván : „akarjuk, hogy a kertekben legyen“ stb. Hogy e rövid, a régen múlt időkre való visszapillantás a kertekről e lapok számos olvasói előtt egészen ismeretlen s valami új lehet, gondolom. — A rétek boronálásának célja nemcsak az, hogy az elhatalmasodott mohát irtsák, hanem sokkal inkább az, hogy a levegő, világosság és nedvesség jobban hozzáférhessen a növények gyökérzetéhez. Egy jó rétborona-eke és borona egyidejűleg a réten a talajt a fentebb említett tényezőknek könnyebben porhanyóvá teszi, a füvek bokrosodását elősegíti, a régi elvén- hedett, rossz gyökérzetű töveket kiszaggatja s ezek helyén új növények fejlődhetnek,- a széles levelű vagy bokrosabb gyomokat pusztítja, a, hangyafészkeket és vakandturásokat elsimítja, i tehát a rétek boronálása nagyon megfizeti az ezzel járó csekély munka fáradságát. A réten egy jó borona nélkülözhetetlen eszköz, s hogy milyen sokat ér az, mutatja Anderegg kísérlete, j ki egy l/„ Ha. nagyságú rétet négy részre osztva, a következő terméseredményeket kapta: széna 1. boronálatlan és trágyázatlan . 347 kg. 2. „ „ kálifoszfáttal trágyázott 833 „ 3. boronáit, de nem trágyázott .... 770 „ 4. „ és kálifoszfáttal trágyázott . 1563 „ A rétek boronálását tehát őszszel és főképen tavaszszal, a vegetáczió megindulása előtt soha se mulaszszuk el. Virágok illata, A virágok illattartalma nagyon különböző, a szerint, a mint az étherolaj kisebb vagy nagyobb mennyiségben van meg szirmaikban. Egy kilogramm eszencia nyeréséhez szükséges 1000 kgr. narancsvirág, vagy 2500 kilogramm rózsa, 500 kgr. geránium, 1400 kgr. fodormenta, 200 kgr. lavendula, 100 kgr. Eucalyptus-virág. A Tritoma telelése. Ezen pompás növény igen érzékeny a szabadban való telelés iránt. De miután a virágzására és buja fejlődésére nézve a szabadban való telelés sokkal előnyösebb a szobai vagy pinceinél, úgy az elsőt nem tudjuk eléggé ajánlani. A jó eltérésnek fötényezöje a szárazság. Ügyeljünk tehát, hogy olyan helyre, hol tél folyamán víz összegyűlik, ne rakjuk. A takaró lomb és gallyakból álljon, mit jól összekeverni kell.
