Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-01-26 / 5. szám
II. évfolyam. Budapest, 1902. vasárnap, január 26. 5. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákos-Szent-Miháiy, Almásy Pál-telep, Lajos-utca 449. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szerkesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadó- hivatal czimére küldendők. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP FELELŐS SZERKESZTŐ PÁRTÉNYI JÓZSEF Előfizetési ár: Egész évre ............... 8 — korona F él évre ............... 4'— » Negye d évre ............ 2•— » Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. Népgyűlés. Az állampolgároktól el nem vitatható népszabadságjogok leghatalmasabbjai kétségtelenül a vélemény-, szólás- és sajtószabadság, és az állam alanyi ereje, eleme és tényezője: a nép, alkotmányos jogainak gyakorlásáról, kívánságairól legmegfelelőbben népgyüléseken tanácskozhatik. Fontos szabadságjog a népgyűlés, melylyel éppen azért csak oly esetekben szabad élni, a mikor arra igazán szükség van, a mikor a nép követelésének jogosságáról, igazságosságáról és sürgősségéről éppen a követelés tömeges kifejezésével kell alkotmányos formában bizonyságot tenni. Üdvözöljük Rákos-Szent-Mihály polgárságát, mely végre reá talált az igaz útra, annak a fölismerésére, bogy a társadalom közös érdekeit csak a nép összes rétegeinek vállvetett közreműködésével lehet érvényre juttatni. Komoly, méltóságteljes, a tárgyhoz illő volt annak a népgyűlésnek a lefolyása, melyet Rákos- Szent-Mihály községesítésének érdekében teendő további intézkedések megbeszélése végett a múlt vasárnap délutánra az azzal megbízott polgárok összehívtak. A népgyűlés komolyságát, méltóságát még az a hatósági gixer sem zavarta meg, a melynek helyénvalóságáról sokat lehetne beszélni, de a melyet utóvégre is menteni lehet azzal, bogy a Rákos vidékén úgyszólván ez volt az első népgyűlés a szó szoros értelmében és így az ily népgyűlések megfelelő hatósági ellenőrzését illetőleg nem is lehet oly jártasságot követelni, mint oly helyeken, a hol a hatóságnak e tekintetben már kellő rutinja van. A népgyűlést Biróné vendéglőjében d. u. 4 órakor Barkas Ignác nyitotta meg. Bejelentette, hogy Kapczy Vilmos gödöllői főszolgabíró a népgyűlés összehívóinak bejelentését tudomásul vette, a népgyűlés megtartását tehát engedélyezte és arra képviselőjét is kiküldötte. A jegyzőkönyv vezetésére Radomszky Mihályt, hitelesítésére pedig Bacskay Miklós, Heindörfer Sámuel, Kökény Gábor és Kropacsek Ferenc polgárokat kérte föl. Farkas Ignác ezután pár szóval ösmertette az indokokat, melyek őt és polgártársait a népgyűlés összehívására késztették. A községesítés iránti kérvény úgymond — már a megyénél van. Kívánatos, hogy az a vármegye legközelebbi közgyűlésén tár- gyaltassék, a mire a vármegye alispánja kiildöttségi- leg volna felkérendő. Ennek a deputációnak kiküldése képezi a népgyűlés tárgyát. Kéri polgártársait, hogy azt az ügy komolyságához méltóan tárgyalják. Almásy Balogh Albin örömmel látja Rákos- Szent-Mihály polgárságát annak az eszmének a megvalósításáért tömörülni, a melyet évek előtt tulajdonképen ő pendített meg, de a melynek nagy fontosságát félreösmerve, akkor még nagyon sokan elleneztek. Legnagyobb elégtétele az, hogy a községesítés eszméjének lelkes harcosai sorában látja azokat, a kik régebben ellene voltak az ügynek. Ő már évek óta nem foglalkozott e kérdéssel, de mert örömmel látja, hogy Rákos-Szent-Mibályon újabb szellem kezd terjedni, teljes bizalommal csatlakozik a mozgalomhoz, előzőleg azonban fölvilágosítást kér arra nézve, mily stádiumban van jelenleg az ügy, mert aggályai vannak a tekintetben, hogy esetleg bizonyos oldalról nem gördítbetnek-e majd megint akadályokat a községesítés kérdésének megvalósítása elé. Farkas Ignác részletesen ösmerteti az ügy jelenlegi állását. Almásy Balogh Albin köszönetét mond az elnöknek a fölvilágosításért, mely aggályait teljesen eloszlatta és kijelenti, hogy az ügy ilyen állásában a maga részéről is kívánatosnak tartja, hogy az alispánhoz küldöttség menesztessék. Bugyi Ferenc József bejelenti, hogy a küldöttség fogadtatása dolgában eljárt az alispánnál, a ki
