Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-09-28 / 38. szám
6 RÁKOS VIDÉKE 38. szám. volt, mert csak így érthetett meg igazán olyan nagy embert, mint Kossuth Lajos. Ez után a hatalmas erővel, szónoki lendülettel előadott felköszöntő után megbontották az asztalt és átadták a helyet a táncolni kívánóknak. De a jelenlévőknek egy jó része még sokáig együtt maradt és meghányta-vetette a rákosfalviak nagy napjának részleteit. Rákos-Szení-Mihály ünnepe. Rákos-Szent-Mihály on egészen egyszerűen folyt le a Kossuth Lajos születésének századik évfordulója alkalmából rendezett ünnep. Inkább csak megemlékezés volt az, a j nagy hazafi emlékének szóló. Szeptember 20-án este az Engelbrecht-féle vendéglő nagytermében a patkóalakúra terített asztalok körül ott volt Szent-Mihály társaságának a java része, hogy hódoljon Kossuth emlékezetének. Az emlékünnep egyetlen megállapított tárgya Farkas Eleknek emlékbeszéde volt. Kijelentette, hogy ne várjanak tőle szónoklatot. Mert hi- ' szén az ő tehetségétől Kossuth nagy emlékezetéhez méltó beszé- j det várni úgy sem lehet. Nem is készült hát előre, hanem elmondja azt, a mit érez. ígéri, hogy minden szavának az eredete a szivében lakozó szeretet lesz, a melylyel az iránt az eszme iránt, az iránt a nagy ember iránt viseltetik, a kinek az j ünnepe a mai nap. Hiszen ezzel tartozunk neki főképen, el 1 nem múló, sohasem fogyó szeretettel; mert úgy sem tudjuk viszonozni soha azt a szeretetet, a mivel ö viseltetett miveliink szemben, a mi öt tetteiben vezette. Nem tér ki arra, hogy mit tett nekünk Kossuth Lajos. Hiszen annyira más világ az, a mi az ő működésének az eredménye, az ő elöttevalóval összemérve, hogy erre kitérni nem is szükséges. Hivatkozik Eötvös Károly beszélgetésére a kormányzóval, a ki a legtalálóbban fejtette ki, miért nagy ember Kossuth Lajos. Azért, .mert a nemzetet, a mely a Habsburgok férfiágának kihalását, és a másik nagy alkalmat, a Napoleon ajánlotta szövetséget felhasználni nemzete céljaira nem tudta: erejének tudatára ébresztette. Hogy képes volt ezt a nemzetet sokkal kedvezőtlenebb viszonyok között élet-lialál- harcra, a nemzeti érdekeknek addig sohasem mutatott hatalmas védelmére kelteni. Ezért, a magyaroknak hatalmas nemzeti erejük tudatára való ébresztéséért, olyan hálával tartozunk neki, a mit egyszerű ünnepléssel leróni lehetetlen. Hiszen úgyis az a vád a magyarok ellen, hogy nincs nép, a melyik úgy tudna | ünnepeket rendezni és nincs nép, a mely úgy tudna felejteni, mint a magyar. Cáfoljuk meg ezt az elterjedt véleményt. Háláljuk meg Kossuthnak a nemzettel szemben véghezvitt mérhetetlen szolgálatait a legméltóbban: ápoljuk az ő eszméit a mi szivünkben állandóan, hogy méltók lehessünk az ő atyai gondoskodására. Kívánja, hogy Kossuth eszméinek kultusza minden magyar ember szivében állandóan éljen és minél előbb teljes diadalra jusson, mert ez lesz a Kossuth Lajos emlékének igazi, méltó megünneplése. A tettszéssel fogadott beszéd után Pete Dani a szent- mihályiak népszerű Dani bácsija emelt szót. 0, mint a társaságnak talán legöregebb tagja kíván felelni arra, a mit a fiatal szónok elmondott, Ö ott volt a dicső napokban a losonci vésznél és hiszi és vallja most is, hogy igaza van a költőnek, a mikor azt dalolja, hogy: „Járjatok be minden földet, Melyet az Isten megteremtett, S nem akadtok bizonyárra. A magyar nemzet párjára . . Hiszen másképen nem volnánk itt most is, ezen a helyen ezer óv múlva. Vitézségünknek, a melylyel ezt a földet magunknak megszereztük és megtartottuk, pár ja nincsen. I udjuk, hogy a tatárjárást kiállottuk és a mohácsi vész után a végzet hozott össze bennünket Habsburg Ferdinánddal. Attól fogva azután folyton süllyedtünk, tespedtiink, a míg azután ismét a végzet adta nekünk Kossuth Lajost. Az volt ő minekünk, a mi a Megváltó az egész emberiségnek. () is szegény szülőktől származott, ő benne is megvolt az isteni szikra, a melylyel népet tudott megváltani és őt is elárulták, mint Krisztus urunkul, () ekkor is erezte, hogy a népnek még szüksége lesz rá és menekült. Es a menekülőt uralkodóként fogadták mindenütt. Az angolok az első elhangzott beszéde után azt mondták. hogy: „hiszen ez jobban tud angolul, mint mi“. Amerikában a köztársasági elnök nagyobb pompával fogadta őt, mint bármely fejedelmet. S ha igaz is, hogy a magyarok sokat veszítettek a Mária Terézia, a Napoleon korában elmulasztott alkalmakkal, de a legtöbbet veszítjük ma, a mikor a kapott keveset is elalkudjuk. A Megváltó hitét 1900 éve tanítják és tanítani fogják Kossuth eszméit is, a míg magyar lesz ezen a világon. Köszönti Farkas Eleket, a ki megerősítette az ő jövőbe vetett bizalmát. A szép beszéd után nem hangzott el több szónoklat, de a társaság cigányzene mellett még sokáig együtt maradt. Mátyásföldön. Méltóságos lefolyású, szép ünnep volt a Mátyásföldön folyó hó 20-án, szombaton este rendezett Kossuth-emlék- ünnep, a mely a hazafias mátyásföldi közönség élénk részvétele mellett folyt le a parkvendéglő dísztermében. Az ünnep a Himnusz eléneklésével kezdődött. Ennek a gyönyörű dalnak az elhangzása után Meixner elnök tartott költői részekben gazdag, hazafias lendülettel elmondott emlékbeszédet, a melylyel Kossuth Lajos emlékezetének hódolt. A tetszéssel fogadott szép beszéd elhangzása után Fehérváry Józsefné, a mátyásföldi hölgytársaságnak bájos megjelenésű tagja szavalta el mély érzéssel, művészi tudással Ábrányi Emilnek gyönyörű költeményét, a „Kossuth sírját“, a költemény szép elszavalásával a kényekig meghatva az egybegyűlteket. Verő György, Mátyásföld kitűnő irólakója olvasta fel azután a „Bölcső és Koporsó“ című alkalmi darabjának azt a gyönyörű részét, a melyben Panna a cigányasszony mondja el megrázóan, látnoki módon az alig megszületett Kossuth Lajosnak fényes, nagy jövendőjét. A nagyhatású felolvasás után, a mely alkalmat adott a mátyásföldieknek, hogy a kitűnő szerzőt ünnepeljék, még a Szózat eléneklésével fejezték be a fényesen sikerült hazafias ünnepet, a mely után jó vacsora mellett még sokáig együtt maradt a társaság. Cinkota ünnepe. Cinkotán Kossuth Lajos születésének évfordulója alkalmából két szép ünnep is volt, Az egyiket a község rendezte, a másikat a polgárság. E hó 19-én a községi elöljáróság reggeli 9 órakor díszülést tartott, a község házának ez alkalomra fellobogózott dísztermében. Huszka Gyula főjegyző, mély érzéssel olvasta fel a Mezey József segédjegyző aranytollával megszerkesztett jegyzőkönyvet, melynek minden szava, minden sora ragyogó fényben fogja hirdetni még maradékaink előtt is Kossuth apánk megbecsülhetetlen érdemeit! Ezután Ádámjfy Pál r. kát. tanító, a 48-as kör jegyzője, ékes szavakkal méltatta Kossuth Lajos általunk fel nem fogható s a messzi jövőbe kiható óriási érdemeit. A díszgyűlés befejeztével a képviselőtestület, megszaporodva a 48-as kör tagjaival, a háromszinű zászlók sokasága alatt az ág. ev. templom felé tartott. Az ág. ev. iskola növendékéi, élükön a tanítókkal danolva Kossuth- nótát a menethez csatlakozván, 10 órakor beléptek a gyönyörűen feldíszített templomba. Az orgona lágy hangon sírt-rítt, mintha siratta volna a szomorú múltakat, A karzaton elhelyezett gyermekkar, orgonakiséret mellett, rázendített a Szózatra, mit a sokaság mély áhítattal, állva hallgatott meg. Ezt követte Jezsovics Pál lelkész úr hazafias alkalmi beszéde, melynek szavai felgyújtották a szivekben mélyen szunnyadó szikrát, mely magas lánggá lobbant akkor, midőn a gyermeksereg a Himnusz eléneklésével befejezte a inai ünnepet,
