Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-09-14 / 36. szám
RÁKOS VIDÉKE 36. N YSLTTÉR 4001-, 4125., 4186. 1902. Hirdetmény. Melynélfogva alulírott községi elöljáróság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy úgy a közöshadseregbeli, valamint a népfölkelő és ellenőrzési szemlék a folyó évben is jRákos-Keresztár on, a községházánál fognak megtartatni és pedig: I. 1902. évi olctóber hó 9-ikén a közöshadsereghez tartozó tartalékos állományú legénység részére; ezen szemlén köteles minden tartalékos és póttartalékos megjelenni, a ki folyó évben sem fegyvergyakorlaton, sem kiképzésen részt nem vett. II. 1902. évi október lió 17-ikén a népfelkelésre kötelezett. az 18604k évtől született és katonailag kiképzett egyének és azon katonailag ki nem képzettek, kik ajánlati lappal vannak ellátva. III. 1902. évi október hó 31-ikén a magyar királyi honvédséghez tartozó tartalékos legénység, mely szemlén köteles mindazon honvéd megjelenni, a ki folyó évben sem fegyvergyakorlaton, sem kiképzésen részt nem vett. A szemlék mindenkor délelőtt 8 órakor kezdődnek, a hol mindenki, a ki az ellenőrzési szemlén megjelenni köteles, tartozik személyesen, katonai könyvecskéjével vagy egyéb igazolvány nyal megjelenni. Ettől eltérő jelentkezés elfogadtatni nem fog. Kelt Csömörön, 1902. szeptember hó 5-ikén. Bicskei/ Gyula, Morva János, községi jegyző. községi biró. «y*- tfp* «Sg» ^ ^ ^ ^ GAZDASÁG ÉS KERTÉSZET. A gyümölcsfák pusztulásának oka. A köznépnél gyakran lebet hallani panaszt az iránt, hogy a gyümölcsfák nem teremnek többé úgy, mint régente, s hogy azok idő előtt kipusztulnak. Ezen panasznak van némi alapja, s a számosok közül csak kettőt említünk. A seregesen fellépő hernyó- és cserebogárhad a leveleket lerágva, a fákat táplálkozási és lélekzési szer- \ eitöl fosztja meg, minek következtében a nedv forgásában zavarok állnak be s a fa lassankint elpusztul. Egy másik okot abban kell keresni, hogy a gyümölcsfák rendszerint a belső kertbe ültettetnek, hol már évszázadok óta mindig fák állottak, melyek a talaj tápanyagait teljesen kimerítették, a nélkül, hogy a gazdaember azoknak trágyázás általi \ isszapótlásaról gondoskodni szükségesnek látná. Hogy a kizsa- íolt tőidben a gyümölcsfa sokáig nem élhet s nem képes bőven gyümölcsözni, az nagyon természetes. A dió szedése. A diószedésnél sok hibát követünk el, első sorban is az által, hogy a diót póznával verjük, minek következtében igen sok termő rügyet megsértünk vagy leverünk, a jövő termés rovására. Legjobb a diót lerázni a fáról és csak a mi visszamarad, póznával leverni. Igen jó szolgálatot tesznek a fenyőpóznák, melyeknek vége vaskampóval vannak ellátva. 6 Ezekkel rázzák az egyes ágakat. A lehullott dió vagy mindjárt kiválik a tokjából vagy kézzel könnyen kifejthető. A le nem fejthető zöld héját ne törekedjünk erőszakkal eltávolítani, hanem tegyük ki pár napra száradni és azután fejtsük le. A diónál legfőbb dolog a szárítás, a mi legjobban napon történik és semmi szin alatt sem kályhában vagy szárítóban. A kiszárított dió zsákok, ládák vagy hordókba tétetik el, de többször meg kell vizsgálni, nem penészedett-e meg. A pálmák szobában való tenyésztése. A pálmák szaporítása általában magvak után történik, de ha szobában akarjuk tenyészteni, át kell azokat ültetni, mert csak így szokj a meg a szobalevegöt és gyorsabb növekedésre lesz ingerelve. A pálmáknak erőteljes, leülepedett trágyaágyi földet adunk homokkal keverve, és ha éppen lombfölddel rendelkezünk, azt is keverhetünk hozzá. A mint a gyökérhegyek a cserép faláig nőttek, híg trágyával öntözzük, melyben feloldott virágtrágya van és azután, a mint a gyökerek gomolyaggá nőttek össze, átültetjük bármely időszakban is. Egy pálma, lehetőleg egyenletes szoba- hőmérsékletnél télen is növekedik. Egészséges, igen szép pálmák szobában való tenyésztésének a titka nem egyéb, minthogy a leveleit tisztán tartsuk és egyenletesen öntözzük. A szoba száraz levegője kiegyenlítendő, a pálmanövények leveleit, a mint a szoba hőmérséklete a 14 —15° R. elérte, locsoljuk meg alulról fölfelé minden reggel és délután. A pálma sok vizet elbír nagyon, de szobában tenyésztve nem kell e miatt aggódnunk, csak arra ügyeljünk, hogy teljesen ki ne száradjon a pálma földje. Öntözésre mindig állott vizet használjunk, mely a szoba hőmérsékletével bírjon. Nyáron a pálmákat a közvetlen napsugarak ellen védeni kell és gyakrabban öntözni, mint télen. A Kentia, Cha- maerops, Phoenix, Raphia, Sabal kevésbbé napos szobában is jól tenyésznek, de elegendő világosságról kell gondoskodni és a leveleket szorgalmasan lemosni. Rózsaiikör készítése. Lapunk egy barátja a külföldiek példájára rózsalikört szokott késziteni. Teszi pedig ezt a következő recept szerint: 125 gramm illatos rózsaszirmot tesz langyos vízbe, 3 napi áztatás után vászonruhába szedi a szirmokat s kifacsarja az abban levő nedvet, mihez fél liter tiszta szeszt önt hozzá. Külön edényben 550 gramm cukrot olvaszt fel, melyet hozzá önt s az egészet leszűri. Kitűnő minőségű likőrre tesz így szert. Mézbor előállítása. E célból veszünk 10 kiló jó minőségű mézet, melyet, 40 liter tiszta vizet adva hozzá, gyenge tűznél egy óra hosszáig folytonos lehabozás mellett forralunk mindaddig, míg a folyadék felülete habmentes lesz. Ezután az egészet még melegen egy kétakós hordóba öntjük, melybe előzőleg mintegy negyed akó borseprű lett adva. Ennek megtörténtével az egészet jól összerázzuk, és egy jó pincébe helyezve mérsékelt meleg mellett erjedni hagyjuk a folyadékot. Hat-nyolc hét múlva a tiszta bort óvatosan egy gummicsövel lefejthetjük egész a seprűig, egy más hordóba. A seprőt azután üvegekbe filtráljuk és ezzel töltjük tele e hordót. Az így lefejtett tiszta bor lassan tovább erjed és úgy kezelendő tovább, mint a közönséges bor. Ha azt akarjuk, hogy borunk jó erős legyen, ez alkalommal fél liter konyakot öntünk a hordóba. Ha valaki aro- matikusan kedveli az ily mézbort, az dugasson a hordóba egy törött rnuskát dió és egy-két dekagramm fahéjjal megtöltött vászon zacskót. Kitűnő minőségű mézbor nyerendő — töltsünk hozá még egy liter ruszti aszubort. Az ily bor minden más természetes bort felülmúl jóságban.
