Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-08-31 / 34. szám
34. szám. RÁKOS GAZDASÁG ÉS KERTÉSZET. A fák nyári átültetése. Gyakran megesik, hogy építkezés vagy más körülmények miatt, valamely, máskülönben becses fát el kell távolítani a helyéről, vagy egyátalán éppen .nyáron volna arra alkalmunk, hogy valamely fát egy másik helyre átültessünk. Ezt a legtöbben kivihetetlennek tartják, pedig a dolog nem így áll, mert lehet fát teljes sikerrel nyáron is átültetni, csak viz legyen elegendő és a locsolást ne hanyagoljuk el. Jelen időszakban, augusztus végével, már nagyon szépen és biztosan sikerülhet az átültetés. Ez pedig úgy történik, mint őszszel vagy tavaszszal, csakhogy az átültetendő tát nem ássuk ki előre, hanem igenis előbb a gödröt készítjük el sebesen s akkor fogunk a fa kiásásához. A mint kiástuk, árnyékban hirtelen megmetszegetjük a gyökereit s akkor késedelem nélkül beleállítjuk a gödörbe, hol aztán bőséges iszapolással elültetjük. Továbbra pedig főgondunk legyen rá, hogy a fa kellő (de nem túlságos) nedvességben legyen. Ha pedig az időjárás rendkívül forró és száraz lenne, akkor esténkint, hajnalonkint a lombokat is permetezzük meg vízzel, sőt a fa törzsét szalma- zsúppal bekötve, ezt is tartsuk állandó nedvességben; megjegyzendő, hogy mérsékelt nedvességben, mert a túlzás itt is, mint mindenütt másutt, árthatna. Az ilyen módon átültetett fák levelei csakhamar lehullanak, de épp ez a jele, hogy megfakadtak. Ekkor aztán az esetleg szükséges locsolást lehetőleg ritkán gyakoroljuk, csak éppen, hogy a talaj csonttá ne száradjon. A következő tavaszon roppant buján fognak az ilyen fák tovább fejlődni. A rezeda, mint cserje. Kellő gondozással a rezedát csinos cserjévé lehet nevelni. Kiválasztunk egy erős növényt, melynek minden egyes bimbóját, mihelyt csak mutatkozik, kitörjük. Oszszel lenyessük a befelé irányuló ágakat, mi által a növény a fa alakját és törzsét ölti; időről-időre nagyobb virágedényekbe ültetjük át, meleg helyre állítjuk és szorgosan locsoljuk. Nem tart sokáig, hogy a tő sávos lesz és harmadik évben kérget is kap és ezentúl már nem is kell a bimbókat többé kitörni. Az ilyen rezedafácskák hosszú ideig eltartanak. A pelargónium-virág tökéletesítése. Hogy a pelargónium-virágot minél jobban tökéletesítsék, hogy színre ragyogóbb, nagyságra terjedelmesebb legyen, Belgiumban következőképen járnak el: 10 liter vízbe félliter kénport tesznek és ezt a keveréket tíz napig állni hagyják és naponta öt-hatszor felkavarják. 11a a növényeket ezen folyadékkal minden héten kétszer locsolják, sokkal dúsabban virágoznak és a virágok is minden tekintetben nagyszerűbbek. A gyümölcsfák mézgafolyásáról. A csonthéjas gyümölcsiák mézga folyásának keletkezéséről és okairól sokféle vélemény van, de azért az újabb véleményeket sem tartjuk feleslegesnek közölni, ha a kérdés megvilágítására alkalmasaknak látszanak. Külföldi szaklapok is sokat foglalkoznak a gyümölcsfák é betegségével. Érdekesnek tartjuk az angol szaklapoknak erre vonatkozó véleményét. Az angol szaklapok mindenekelőtt azt igyekeznek bebizonyítani, hogy a csonthéjas gyümölcsfák e betegsége, iltetöleg e betegségre való hajlam egyik fáról a másikra terjed át s minthogy a kertészek az ojtógallyakat nem választják ki elég gondosan, sokszor ezekkel ojtják a betegséget az alanyba. Mások azt hiszik, hogy valami gombától ered a mézgafolyás. Bizonyos azonban az angolok véleménye szerint, hogy ez a gomba csakis a gyümölcsfák sebeiben tenyészik és szaporodik. — Ebből az következik, hogy a megsebzett csonthéjas gyümölcsfákat a Ieg- nagyobb gonddal kell kezelni, mert a kéregnek legcsekélyebb megsértése, akár a karcolással, horzsolással vagy az ágaknak a szél által való elcsavarása által a gomba terjedését mozdítja elő. A csonthéjas gyümölcsfák rossz táplálkozása, meg nem lolelö talajban való állása, túlságos trágyázása is lehet oka a, mézgafolyásnak. A trágyázást illetőleg az angol szaklapok arra intenek, hogy a csonthéjas gyümölcsfák trágyázásánál különösen azok fiatalabb korában a megfelelő mérték meg nem tárása, rendesen nagyon megbosszulja magát. A mózgafolyású fák VIDÉKE gyógyítását illetőleg az angolok a sebeknek az egészséges fáig való kivágását ajánlják, a kitisztított sebeket tehénganéj-, agyag-, mész és korom-keverékkel kötözik be. —- Ezt a műtétet azonban minél korábban kell végezni. A málna múlt évi idősb hajtásainak eltávolítása. A málnatő vesszői, melyek ez évben gyümölcsöt hoztak, jövő évben elhalnak, miért is azok levágva, elégetendők. A fiatal hajtásokat ellenben meg kell hagyni és a megsérülés ellen jól megvédeni, mert jövőre ezek hoznak gyümölcsöt. Az alma, mint gyógyszer. Scarles M. amerikai természettudós valóságos dicshimnuszt zeng az almáról, mint hy- gienikus szerről. Nincs kizárva a lehetőség, hogy e gyümölcsnek nagy kedvelője. Nagy foszfortartalmának (?) elsorolása után azt a tanácsot adja, együnk almát lefekvés előtt, mert a test kiválasztó- és emésztőszerveinek működését megkönnyíti, a savak fölszivódását gyorsítja, s az emésztés szabályozottságának a következménye nyugodt és mély álom lesz. E mellett a citromon és narancson kívül a szájat az alma dezinficiálja legjobban és csodálatos mértékben csillapítja a szomjúságot. A növények magas életkora. Hosszú életkor tekintetében az egyes növények túltesznek az állatvilág akárhány, öreg kort elérő példányán. A borostyán például négyszázötven, a gesztenyefa hatszáz, az olajfa és platán hétszáz, a cédrus- és a narancsfa nyolcszáz évig is elélnek, sőt vannak oly fák is, a melyek évezredeken át dacolnak az idő pusztító hatalmával. így a hársfa ezer, a cser ezerötszáz, az ébenfa pedig kétezer évig is meg szokott élni, sőt van Virginiában egy ciprus, a melyről azt hiszik, hogy már hatezer esztendő óta zöldéi azon a helyen. Sok gyümölcsfatenyésztőnek nagy öröme telik abban, ha az elültetett egy-két éves oltvány gyümölcsöt hoz. Pedig ennek nincs mit örvendeni, mert a korai gyümölcsözés következtében a fiatal fa megerőlteti magát s fejlődésében visszamarad. A fiatal fának először fává kell növekedni, megerősödni, s csak azután, ha ki van fejlődve, hozhat ártalom nélkül gyümölcsöt; azért, habár kissé nehezére esik is az embernek, legcélszerűbb a üatal fákról a gyümölcsrügyeket lecsavarni, hogy a virágzásra se pazarolja az erejét. A fiatal fa termése különben, egészben vagy részben, később úgyis le szokott hullani. A Paeoniák elültetése őszszel. Habár a Paeonia chinensis vagy officinalis tavaszszal is igen jól eliiltethetök, az őszszel való elültetésük mégis sokkal célszerűbb. A tavaszszal elültetettek távolról sem mutatnak oly élénk növekedést, mint a melyek őszszel lettek ültetve, és ha még őszszel nem is gyökeresedtek meg kellőleg, tavaszszal csakhamar új gyökereket hajtanak és erre erőteljesen fejlődnek. A nyári metszés vagy nyesés. Az őszi metszéssel a faképződést segítjük elő fáinknál. Egy fa, melyet nem metszenek, előbb köt virágot és hoz gyümölcsöt, mint a megmetszett. Rácson való nevelésnél azonban az alak és a területre való tekintetekből kénytelenek vag’yunk metszetni. A nyári metszéssel az őszi metszést akarjuk egyenletesíteni. Törekednünk kell a fa nedvkeringésében némi megakasz- tást előidézni, hogy az alsó szemek jobban táplálkozzanak és fejlődjenek, miáltal virágrügy képződik. E célunkat a pincirozás- sal törekszünk elérni. A pincirozásnál minden új hajtás a vezérág kivételével, midőn 0T5—0'20 méter hosszúságát elérte, pinci- rozva lesz a következő módon : körte- és almafáknál a pinciro- zás a 7—8-dik levél fölött történik. Az új hajtás, mely azután jön, 2. és 3-dik levél felett lesz pincirozva és ha még egy harmadik hajtás is fejlődik, azt egészen eltávolítjuk. Ugyanezen célból alkalmazzák az ágak megkajlítási eltörési módját, mely művelet augusztus hóban szokott végeztetni. A törés vagy visszahajtás abban áll, hogy a fiatal ágak a 7—8-dik levél fölött félig eltöretnek, úgy hogy a nedvkeringés ez által részben megakasztva lesz. Később szeptember hóban, midőn a megtört ágvégek elszáradtak, azokat eltávolítjuk. A kajszibarack pincirozásánál az ágakat átlagosait 0T5 méter hosszúrá hagyjuk, őszi baracknál pedig 0'20 méter is lehet.
