Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1902-08-24 / 33. szám

6 RÁKOS VIDÉKE 33. szám. ,,Na, na, Jung úr!“ Tudvalévő dolog, hogy a posta- tisztviselők közül sokan laknak kinn Rákos-Szent-Mihályon állandóan és sokan keresik föl nyaranként a Rákos vidé­kének ezt a kedvelt helyét. A Szentmihályon lakók közül ketten a szereplői ennek az alább következő jó kis tör­ténetnek. Jung úr, a budapesti posta egyik fiatal tisztviselője éppen szabad napját élvezte, s ezt jól kihasználandó kopog­tatott be egyik jó ismerőséhez, a kinek szép leányának társaságában mindig szivesen töltötte el szabad idejét. Azok azután ott is marasztották ebédre. A jól eltöltött ebédidő, a bor, a forróság, vagy a házikisasszony szép­sége tette-e, ki tudná megmondani, de tény, hogy délután fokozott kedvvel tette a szépet Jung úr a ház kisasszonyá­nak. Sőt — Uram bocsá — a mikor kicsit tovább marad­tak együtt az egyik karjával mintha átfogta volna a gyö­nyörű kis leány karcsú derekát. De hát nincs teljes bol­dogság a földön. Éppen ebben a kedves percben jelent meg a mama alakja a küszöbön. A mama megállt, meg­próbált szigorú lenni, azután elmosolyodott és félig tréfá­san, félig fenyegetően emelve föl jobb kezének mutató ujját csak annyit mondott: „Na, na, Jung úr!“ Ez a kis baleset mégis kihozta Jung urat a jó kedvéből és ifjú barátunk rövid ottidőzés után búcsút vett a kedves háztól és kissé. lecsüggesztett fejjel iparkodott a cinkotai viciná­lisnak szerény pályaháza felé, a mikor éppen szemben találja magát egy Szentmihályról jövő, mozgópostás barát­jával. Őt megállítani és hozzácsatlakozni pillanat műve volt. És mivel a feje a délutáni „esettől“ főtt, mi sem természetesebb, mint hogy elmondta, hogyan csípte meg őt a szép leány mamája az ölelkezésen és mint figyelmez­tette őt gyanús nyájassággal mondván : „Na, na, Jung úr!“ De ne szólj senkinek, mondta barátjának, elbúcsúzott tőle és ment tovább gondolatokba mélyedve a vicinális felé. Másnap már kissé elpárolgott belőle az előző napi levert­ség és nyugodtan ült hivatalában az íróasztala mellett és végezi megszokott dolgát, a mikor belép hozzá egy levél hordó és két képes levelező-lapot tesz eléje. Az egyik Vercierovából való, a másik Oderbergből, mindegyiken csak ennyi szöveg: „Na, na, Jung úr!“ Képzelhető Jung úr ijedtsége és képzelhető az az állapot, a melybe jutott, a mikor ez a jelenet sűrűn ismétlődött és a szélrózsa minden irányából kapta a figyelmeztetéseket, hogy: „Na, na, Jung úr!“ Ezt nem bírta ki. Ennyire ő leányt nem kompromittálhat. Beteget jelentett azonnal és dúlt ábrázattal rohant haza, szalonruhát öltött és megkérte a ház szép kisasszonyát. Milyen nagy volt azután a meglepetése, a mikor rájött, hogy azokat a levelező-lapokat mozgópostás barátjának a felkérésére küldték annak kollegái útjok vég­állomásáról, a nélkül, hogy tudták volna mit jelent ez a négy kis szó: „Na, na, Jung úr!“ Ez a Jung úr házas­ságának vig története. Öngyilkosság. Agyonlőtte magát 18-án mint érte­sülünk Friedrich Izsó, 51 éves bankszolga, az osztrák- magyar bank alkalmazottja, Csillag Szilárd dr. szőlője mellett, az Anna-telep közelében. Az illető gyürgytelepi, szentmiháíyi lakos volt és özvegyet hagyott maga után. Öngyilkosságá­nak oka állítólag anyagi zavarokban keresendő. Haláleset. Iloffinger Alajos szobrász, régi szentmiháíyi lakos, folyó hó 16-ikán elhunyt rákosszentmihályi lakásában, 4L2 éves korában. Az elhunyt gyászoló özvegyet és négy árvát hagyott maga után. Polgári iskola megnyitása. A Rákos-Szent-Mihályon, Rákosi-út 149. sz. a. berendezett polgári leányiskola növendékei mái eddig is olyan szambán jelentkeztek, hogy immár föltét­lenül biztosítva van az, hogy az intézet folyó évi szeptember hónap elején meg fog nyílni és az előadások megkezdhetők lesznek. GAZDASÁG ÉS KERTÉSZET. Augusztus havi teendők: A konyhakertben. A dinnyének nagy része e hónapban érik, azért a dinnyetáblák naponként átvizsgálandók. Az érett pél­dányokat leszakítva, hűvös helyre rakjuk. Épp úgy a korai burgonyafajokat is, a mint indájuk száradni kezd, felszedetjük. Kiválogatva azokat, száraz helyen szétteregetjük és csak akkor rakandók pincékbe vagy vermekbe, ha azok tökéletesen meg­szikkadtak. Ezáltal hosszabb ideig eltarthatok s nem is fognak olyan könnyen kicsirázni. Sőt még a kellemetlen pinceszagot sem veszik magukba. Most az ideje a magnak való gumókat kiválogatni és eltenni. Az orvosi és fűszernövények szedése bevégzendö. A különböző veteménymagvakat gyűjteni s további szükségségletig száraz, árnyékos és léghuzamos helyen, címmel ellátott zacskókban vagy tokokban kell eltartani. Turbolyát (Ckaeropkyllum bulbosum) és kerekrépát vethetünk. A mák érett tokjait is naponként felgyújtják és ritkásan ponyvára szétrakjuk. Őszi és téli fugyasztásra endiviát most kell vetni, a kiürült ágyakba vethetünk továbbá még téli fejes salátát, kelt, tarlórépát A teltovi répa vetése most történik legbiztosabb sikerrel. A szamócaültetvény száraz, fonnyadt leveleitől megtisztítandó és megkapálandó. A maguborka lesze­dendő. A káposztakapálás- és töltegetésnek is most van az ideje. A cukorrépamag is most érik. A megüresedett borsó és babtáblákba spenót, káposzta, petrezselyem és hagymaveteményezés történik. E hónap végével kora tavaszi kiültetésre kartifiolt és iivegkalarábét kell a hideg ágyakba veteményeztetni. A jóféle sáfrány hagymáit e hó vége felé már le lehet szedni. Az öntözés, gyom- és hernyóirtás még e hónap folytán gondosan végezendő. A melegágyföldet jól át kell dolgozni és időről-időre trágyalével öntöztetni és közéje jól érett tehéntrágyát és korhany földet kevertetni. A széjjelhányt melegágykeretek klórra észszel vagy kátránynyal bekenendők, hogy az esetleg benne levő férgek és petéik kipusztuljanak. A gyümölcsösben. Az alvó szemre való nemesítést foly­tatjuk és e hónapban be is végezzük. A nemesített fáknál a kötést, mihelyt megfogamzottak, leoldjuk. A redélyfák ágacskái felköttetnek, visszacsípve vagy letördelgetve a 4—5-ik szemen túl. A különféle nyári gyümölcsök magvait szárítva, fel kell gyűjteni. Gyepbe ültetett fiatal fák megöntözendök. Alakítandó faiskola földje felásandó és megtrágyázandó. A túlterhelt gyü­mölcsfákat támasztani kell és a hol túlterhelve vannak, ott rit­kítsunk, hogy a gyümölcs előbb érhessen. Az őszi faültetésekhez a földásást megkezdhetjük, egy öl átmérőben egy ásónyomnyira ásva fel a földet, hova a csemeték kerülnek, s ezeket jazután, legcélszerűbb, ha halomra ültetjük. A hernyókat, fészkeiket fölkeresve, irtsuk ki. A pillangó­kat is pusztítsuk. A pocsolyák körül gyakran nagy mennyiségben gyűlnek össze, akkor ágbogas vesszővel tömegesen agyonver­hetik a gyermekek. Az öntözést és gyomirtást még e hónapban gondosan kell végezni. Mindenki óhajtani fogja, hogy a jövő évi gyümölcstermés­hez gyümölcsfái minél több tartalékanyagot gyűjtsenek s hogy minél több és erősebb gyümölcsrügyet hozzanak. Hogy ez el­érendő legyen, okvetlen szükséges most és a jövő hónapban a gyümölcsfákat megtrágyázni. A díszkertben. A virágágyakból az elszáradt virágokat el kell távolítani. A hagymás növények, a liliom, tulipán, kró­kusz, ha 2—3 éven át egy helyen voltak, más helyre átülte- tendök. Szegfübujtásokat még egyre csinálhatunk, a begyökere­sedett bujtások elválasztva legyenek ültetve. A Katalinrózsa (Chrysanthemum) kihűlt meleg ládákba dugványozható. Ezen dug­ványokból nyert tövek ősz utoljával és tél elején dúsan virá­gozva ékítik ablakainkat vagy virágházunkat. Tartós gyökerű évelö-díszbokrok közül átültethetjük a mályvarózsát (Althaea rosea), a bazsalt (Paeonia), a kankalint (Primula) a sisakvirágot (Aconitum) mindmegannyian egyszersmind gyöksarjak által is szaporíthatok. A rózsák és díszcserjék szemzését alvó szemre meg kell kezdeni.

Next

/
Thumbnails
Contents