Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-08-24 / 33. szám
6 RÁKOS VIDÉKE 33. szám. ,,Na, na, Jung úr!“ Tudvalévő dolog, hogy a posta- tisztviselők közül sokan laknak kinn Rákos-Szent-Mihályon állandóan és sokan keresik föl nyaranként a Rákos vidékének ezt a kedvelt helyét. A Szentmihályon lakók közül ketten a szereplői ennek az alább következő jó kis történetnek. Jung úr, a budapesti posta egyik fiatal tisztviselője éppen szabad napját élvezte, s ezt jól kihasználandó kopogtatott be egyik jó ismerőséhez, a kinek szép leányának társaságában mindig szivesen töltötte el szabad idejét. Azok azután ott is marasztották ebédre. A jól eltöltött ebédidő, a bor, a forróság, vagy a házikisasszony szépsége tette-e, ki tudná megmondani, de tény, hogy délután fokozott kedvvel tette a szépet Jung úr a ház kisasszonyának. Sőt — Uram bocsá — a mikor kicsit tovább maradtak együtt az egyik karjával mintha átfogta volna a gyönyörű kis leány karcsú derekát. De hát nincs teljes boldogság a földön. Éppen ebben a kedves percben jelent meg a mama alakja a küszöbön. A mama megállt, megpróbált szigorú lenni, azután elmosolyodott és félig tréfásan, félig fenyegetően emelve föl jobb kezének mutató ujját csak annyit mondott: „Na, na, Jung úr!“ Ez a kis baleset mégis kihozta Jung urat a jó kedvéből és ifjú barátunk rövid ottidőzés után búcsút vett a kedves háztól és kissé. lecsüggesztett fejjel iparkodott a cinkotai vicinálisnak szerény pályaháza felé, a mikor éppen szemben találja magát egy Szentmihályról jövő, mozgópostás barátjával. Őt megállítani és hozzácsatlakozni pillanat műve volt. És mivel a feje a délutáni „esettől“ főtt, mi sem természetesebb, mint hogy elmondta, hogyan csípte meg őt a szép leány mamája az ölelkezésen és mint figyelmeztette őt gyanús nyájassággal mondván : „Na, na, Jung úr!“ De ne szólj senkinek, mondta barátjának, elbúcsúzott tőle és ment tovább gondolatokba mélyedve a vicinális felé. Másnap már kissé elpárolgott belőle az előző napi levertség és nyugodtan ült hivatalában az íróasztala mellett és végezi megszokott dolgát, a mikor belép hozzá egy levél hordó és két képes levelező-lapot tesz eléje. Az egyik Vercierovából való, a másik Oderbergből, mindegyiken csak ennyi szöveg: „Na, na, Jung úr!“ Képzelhető Jung úr ijedtsége és képzelhető az az állapot, a melybe jutott, a mikor ez a jelenet sűrűn ismétlődött és a szélrózsa minden irányából kapta a figyelmeztetéseket, hogy: „Na, na, Jung úr!“ Ezt nem bírta ki. Ennyire ő leányt nem kompromittálhat. Beteget jelentett azonnal és dúlt ábrázattal rohant haza, szalonruhát öltött és megkérte a ház szép kisasszonyát. Milyen nagy volt azután a meglepetése, a mikor rájött, hogy azokat a levelező-lapokat mozgópostás barátjának a felkérésére küldték annak kollegái útjok végállomásáról, a nélkül, hogy tudták volna mit jelent ez a négy kis szó: „Na, na, Jung úr!“ Ez a Jung úr házasságának vig története. Öngyilkosság. Agyonlőtte magát 18-án mint értesülünk Friedrich Izsó, 51 éves bankszolga, az osztrák- magyar bank alkalmazottja, Csillag Szilárd dr. szőlője mellett, az Anna-telep közelében. Az illető gyürgytelepi, szentmiháíyi lakos volt és özvegyet hagyott maga után. Öngyilkosságának oka állítólag anyagi zavarokban keresendő. Haláleset. Iloffinger Alajos szobrász, régi szentmiháíyi lakos, folyó hó 16-ikán elhunyt rákosszentmihályi lakásában, 4L2 éves korában. Az elhunyt gyászoló özvegyet és négy árvát hagyott maga után. Polgári iskola megnyitása. A Rákos-Szent-Mihályon, Rákosi-út 149. sz. a. berendezett polgári leányiskola növendékei mái eddig is olyan szambán jelentkeztek, hogy immár föltétlenül biztosítva van az, hogy az intézet folyó évi szeptember hónap elején meg fog nyílni és az előadások megkezdhetők lesznek. GAZDASÁG ÉS KERTÉSZET. Augusztus havi teendők: A konyhakertben. A dinnyének nagy része e hónapban érik, azért a dinnyetáblák naponként átvizsgálandók. Az érett példányokat leszakítva, hűvös helyre rakjuk. Épp úgy a korai burgonyafajokat is, a mint indájuk száradni kezd, felszedetjük. Kiválogatva azokat, száraz helyen szétteregetjük és csak akkor rakandók pincékbe vagy vermekbe, ha azok tökéletesen megszikkadtak. Ezáltal hosszabb ideig eltarthatok s nem is fognak olyan könnyen kicsirázni. Sőt még a kellemetlen pinceszagot sem veszik magukba. Most az ideje a magnak való gumókat kiválogatni és eltenni. Az orvosi és fűszernövények szedése bevégzendö. A különböző veteménymagvakat gyűjteni s további szükségségletig száraz, árnyékos és léghuzamos helyen, címmel ellátott zacskókban vagy tokokban kell eltartani. Turbolyát (Ckaeropkyllum bulbosum) és kerekrépát vethetünk. A mák érett tokjait is naponként felgyújtják és ritkásan ponyvára szétrakjuk. Őszi és téli fugyasztásra endiviát most kell vetni, a kiürült ágyakba vethetünk továbbá még téli fejes salátát, kelt, tarlórépát A teltovi répa vetése most történik legbiztosabb sikerrel. A szamócaültetvény száraz, fonnyadt leveleitől megtisztítandó és megkapálandó. A maguborka leszedendő. A káposztakapálás- és töltegetésnek is most van az ideje. A cukorrépamag is most érik. A megüresedett borsó és babtáblákba spenót, káposzta, petrezselyem és hagymaveteményezés történik. E hónap végével kora tavaszi kiültetésre kartifiolt és iivegkalarábét kell a hideg ágyakba veteményeztetni. A jóféle sáfrány hagymáit e hó vége felé már le lehet szedni. Az öntözés, gyom- és hernyóirtás még e hónap folytán gondosan végezendő. A melegágyföldet jól át kell dolgozni és időről-időre trágyalével öntöztetni és közéje jól érett tehéntrágyát és korhany földet kevertetni. A széjjelhányt melegágykeretek klórra észszel vagy kátránynyal bekenendők, hogy az esetleg benne levő férgek és petéik kipusztuljanak. A gyümölcsösben. Az alvó szemre való nemesítést folytatjuk és e hónapban be is végezzük. A nemesített fáknál a kötést, mihelyt megfogamzottak, leoldjuk. A redélyfák ágacskái felköttetnek, visszacsípve vagy letördelgetve a 4—5-ik szemen túl. A különféle nyári gyümölcsök magvait szárítva, fel kell gyűjteni. Gyepbe ültetett fiatal fák megöntözendök. Alakítandó faiskola földje felásandó és megtrágyázandó. A túlterhelt gyümölcsfákat támasztani kell és a hol túlterhelve vannak, ott ritkítsunk, hogy a gyümölcs előbb érhessen. Az őszi faültetésekhez a földásást megkezdhetjük, egy öl átmérőben egy ásónyomnyira ásva fel a földet, hova a csemeték kerülnek, s ezeket jazután, legcélszerűbb, ha halomra ültetjük. A hernyókat, fészkeiket fölkeresve, irtsuk ki. A pillangókat is pusztítsuk. A pocsolyák körül gyakran nagy mennyiségben gyűlnek össze, akkor ágbogas vesszővel tömegesen agyonverhetik a gyermekek. Az öntözést és gyomirtást még e hónapban gondosan kell végezni. Mindenki óhajtani fogja, hogy a jövő évi gyümölcsterméshez gyümölcsfái minél több tartalékanyagot gyűjtsenek s hogy minél több és erősebb gyümölcsrügyet hozzanak. Hogy ez elérendő legyen, okvetlen szükséges most és a jövő hónapban a gyümölcsfákat megtrágyázni. A díszkertben. A virágágyakból az elszáradt virágokat el kell távolítani. A hagymás növények, a liliom, tulipán, krókusz, ha 2—3 éven át egy helyen voltak, más helyre átülte- tendök. Szegfübujtásokat még egyre csinálhatunk, a begyökeresedett bujtások elválasztva legyenek ültetve. A Katalinrózsa (Chrysanthemum) kihűlt meleg ládákba dugványozható. Ezen dugványokból nyert tövek ősz utoljával és tél elején dúsan virágozva ékítik ablakainkat vagy virágházunkat. Tartós gyökerű évelö-díszbokrok közül átültethetjük a mályvarózsát (Althaea rosea), a bazsalt (Paeonia), a kankalint (Primula) a sisakvirágot (Aconitum) mindmegannyian egyszersmind gyöksarjak által is szaporíthatok. A rózsák és díszcserjék szemzését alvó szemre meg kell kezdeni.
