Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-05-04 / 19. szám
19. szám. RÁKOS VIDÉKE 3 kifejtéséhez oly gyönge és erőtlen volt, úgy látszik, a gyanúsítás átkos házkének elvetéséhez nagyon alkalmas. Maradjon csak Ön minél távolabb Újpesttől, és a mint nem tudtuk eddig sem, ki az a Víg Viktor, úgy ezután sem fogjuk keresni többé. A mi kirohanásait és általános becsmérlő szavait illeti, azokon csak nevetni fogunk, mert bámulva csodás tehetségeit, nem is képzeltünk mást, mint hogy a saját hibája és ügyetlensége miatt másokat okol, pláne mindjárt egy egész községet tárgyal agyon. — Kár ! Újpest község polgársága az Ön tanácsa nélkül is kellő elővigyázatot gyakorolt és igyekezett a maga köréből kizárni mindazon elemeket, a kik jellemüknél fogva csak a legkisebb gyanúban is állottak. De hiába, mert a legegészségesebb társadalomban is előfordulnak egyesek, a kik jellembeli fogyatkozásaiknál fogva bűnt követnek el és ezeket, mint Ön, ügyvéd úr, valószínűleg tudja, a törvény szigora bünteti. Egy pár ember ténykedéséből egy 40,000 lelket számláló községet megítélni nemcsak a legnagyobb felületesség, a melyet Öntől már megszoktunk, hanem egyenes rosszakarat, a melyet az összes polgárok nevében a leghatározottabban vissza kell utasítanom, mert hányán és hányán vannak, elvonulva és munkálkodva tisztességesen és mégis újpesti polgárok, a kikről Ön és a kik Önről nem tudnak és nem tudtak semmit. Legyen az Ön háborgó lelkiismerete nyugodt, ha azok az Ön által említett „tekintélyes polgárok“ tényleg bűnösök, a törvény sújtó keze el fogja érni őket, de ez előtt még egy oly jeles jogász és kiváló ügyvéd sem vádolhatja vagy gyanúsíthatja őket, mint Ön, legfeljebb csak jogászi véleményt mondhat, a melyre azonban Újpesten senki sem kiváncsi és a melyet itt nem fognak oly értékén felül megjutalmazni, mint azt a királyi kúria -— valószínűleg tévedésből — Önnel szemben tette. De elég! Nem vesztegetek Önre sok szót, csak arra kérem, feledtesse el magát a gödöllői ellenzéki polgárok előtt, hagyja békén szegény Újpestet, mert ha baja lesz, úgy se Öntől fog védelmet vagy tanácsot kérni, hanem tanulja szorgalmasan a választási törvény szakaszait, és álmodjon a gödöllői petíciónál jobb álmokat. Jó éjszakát! SPORT. Új Sport-telep a Rákos vidékén. Néhai Aczél Béla bárónak volt kedves ideája, hogy a főváros környékén levő telepek valamelyikén nagyszabású sport-telepet létesít, melyen a sportnak minden ága gondos otthonra találna. A boldogult ki is szemelte e célra Rákos-Szent- Mihályon az Almásy-fé\e birtok egy részét, s mint tudjuk, alkudozásba is bocsátkozott a birtokrész megvétele iránt, de a kérlelhetlen halál őt is, mint annyi jelesünket, élte derekán elszólította közülünk. Vele együtt eltemették a sport-telep eszméjét is. Egy ideig még beszéltek a dologról s szó volt róla, hogy Szápáry Pál gróf, az agilis mágnás fogja Aczél Béla báró eszméjét megvalósítani, de az elmúlt évek nem igazolták e reményt, mert a nemes gróf, az igazi sportemberek nagy szomorúságára, nem igen foglalkozott e kérdéssel. Annál nagyobb örömmel fogják sportkörökben alábbi híradásunkat fogadni, mert ez az Aczél Béla báró eszméjének a föltámadását jelenti. A sport-telep létesítésének eszméjét az „ Úrkocsisolc Szövetkezete“ tette magáévá s reméljük, nem is fogja azt elejteni. A dolog előzménye különben a következő : Az „Úrkocsisolc Szövetkezete“, mely a régi „Magyar Tattersall Egylet11-bői keletkezett, föladatául tűzte ki a gyorsan ügető kocsiló-tenyésztésnek előmozdítását s ezen cél elérése érdekében különféle ügető- és távhajtású versenyeket rendezett a Tattersall területén, illetve rendez az állatkiállítás céljára szolgált területen. E területen a magyar államvasutak igazgatósága legközelebb a rákosi rendező-pályaudvarból kiinduló szárnyvonalat épít, mely közvetlen a versenypálya szélén haladna el és szükségessé tenné az összes versenyistállók lerontását. Az állatkiállítási terület ennélfogva az „ Úrkocsisok Szövetkezete“ versenyeinek céljára úgyszólván teljesen használhatatlan lesz. Ezek mellett a kereskedelmi minister 1903-tól kezdve csak féléves előzetes fölmondással bocsáthatja a szövetkezet rendelkezésére a területet, mely bizonytalan helyzetben na- qyobbszabású állandó építkezésekbe nem is bocsátkozhatik. A szövetkezet, mint a hazai ügető-sport középpontja, a lóverseny-sport ez ágában rendkívül fontos hivatást teljesít, de versenyeinek nem tudja a megérdemelt érdeklődést biztosítani. Az Erzsébet királyné útján levő versenypálya ugyanis alkalmatlan ; eldugott fekvése s a közlekedő utak hiánya a szövetkezet versenyeit megfosztja a látogatottságtól és a közkedveltségtől, pedig ez a két körülmény teheti lehetővé a lótenyésztésre oly fontos versenyek fenmaradását. A szövetkezet az ország lótenyész-állományának javítása céljából évekre előre ír ki tenyészversenyeket 100,000— 120,000 kor. értékben. Természetes, hogy ily föladatok mellett féléves fölmondásos pályára nem támaszkodhatik, s így, ha más kedvező telket nem kaphat, fel kell osztania, mely esetben az ügető-versenyzés Magyarországon megszűnik, a mi lótenyésztésünkre és gazdasági viszonyunkra a lóállomány romlása következtében érzékeny csapást mérne. Verseny- anyagunk teljesen Bécs versenyterére szorulna, a melynek lóanyaga kétharmad részben amúgy is magyar. Bécsben, sőt egész Ausztriában az ügető-sport sokkal inkább ki van fejlődve, mint nálunk, a mit a hatóságok támogatása tett lehetővé. Az esetben, ha az Úrkocsisok szövetkezetének elsőrangú versenypályája volna, Ausztria versenyanyagával gyakran felkeresné a pályát, és ez a főváros sajnosán nélkülözött idegenforgalmát is emelné a mellett, hogy az ügető-versenyt fejlesztené. Ezt azonban, mint jeleztük, csak elsőrendű ügetőpályával lehet elérni. Ilyen pálya azonban a felépítményekkel telekegyengetéssel stb. oly nagy összeget igényel, hogy az új területet a szövetkezetnek hosszabb időre kell biztosítani. A szövetkezet most a fővároshoz fordult és azt kérte, hogy vagy a ligettelki dűlőben a Külső kerepesi-úton a Ferenc József lovassági kaszárnya mellett, vagy pedig a tisztviselő telep mögött a népliget mellett, engedjen át sportcélokra 50—60 évre közösen megállapítandó feltételek mellett körülbelül 20 hold területet. Az esetre, ha a főváros méltányos föltételek mellett megfelelő területet enged át, az „Úrkocsisok szövetkezete a terület egész környékét 100 méteres övön belül parkkal vagy fasor-ligettel veszi körül, és e mellett hajlandó
