Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-04-13 / 16. szám
16. szám. RÁKOS VIDÉKE által s a főjegyzőkönyvből ez a S,'A kimaradt. Miután azonban a főjegyzőkönyv, a küldöttség! jegyzőkönyvnek csak a másolata, ez a gravamen egy fabatkát sem ér. „Eljutottam — így végzi Darvai védőbeszédét - felszólalásom végéhez s bocsánatot kérek, hogy minden részletre kiterjeszkedem. Nem először állok itt e helyen, de még soha sem tapasztaltam, hogy a pártszenvedély oly álláspontra helyezkedett volna, a melyen — mint a kérvényezők — azt állították, hogy tisztességes ember az, a ki Wolfner-re szavazott . . .“ Elnök figyelmezteti a védőt, hogy a kérvényezők képviselője ezt szóval nem mondta, s hogy minden választó tisztességes, erre tehát ne reflektáljon. Dr. Darvai tisztelettel meghajlik az elnök figyelmeztetése előtt, de kötelessége volt Wolfner választóinak s különösen az újpestieknek elégtételt szerezni. Végül a következőkben összegezi védelmét: A kérvény oly petitummal van ellátva, a mely a törvény rendelkezésénél fogva elvetendő. A relativ érvénytelenítési okok elvetendők, a melyek a legliberálisabb engedmények dacára sem adják meg azt a számot, a mely a többséget Olay javára biztosítaná. A választás napján történt itatás és etetés nem lépte túl a törvény által megengedett határt. Az abszolút érvénytelenségi okoknál minden kritérium hiányzik arra nézve, hogy a választás megsemmisíttessék, vagy a vizsgálat elrendeltessék. A szappanbuborék szétpattant s az igazság egész pompájában kiderült. Kéri a peticziót elutasítani s annak benyújtóit a költségekben elmarasztalni. Viszonválasz. A kérvényezők képviselője dr. Vig Viktor zokon veszi s felpanaszolja, hogy a petíciót papírkosárba valónak deklarálta, hogy szappanbuborékhoz hasonlította s tartalmát a törvény szatírájának jellemezte. Nem akar az egyes esetekre áttérni, nem akar hatást elérni, csak arra szorítkozik, hogy a törvény 28-ik szakasza megengedi a petitionban a kettős kérelmet: fentartja a kérvény vádjait. Dr. Darvai Fiilöp védelmét és fejtegetéseit dr. Vig Viktorral szemben a törvény szakaszainak idézésével újra megerősíti. A Kúria Il-ik tanácsának elnöke jVavrik Béla f. hó 10-én d. e. s/412 órakor hirdette ki 0 felsége, a király nevében, a peticzió tárgyában hozott ítéletet, a melynek értelmében kérvényezők kér elmükkel elutasíttatnak s Konyha Géza és társai kötelesek Wolfner Tivadar védőjének : dr. Darvai Fülöpnek 2000 koronában megállapított költségösszeget lő nap alatt végrehajtás terhe mellett kifizetni. A kérvényezők képviselőjének dr. Vig Viktornak munkadíja saját feleivel szemben szintén 2000 koronában állapíttatott meg. Brankovits György. Sport. A király vadászata. A király az uralkodás nehéz gondjai közepette is mindig s így most is szakít magának annyi időt, hogy kedvenc szórakozásának, a vadászatnak néhány órát szentelhessen. Őszszel tudvalevőleg állandóan Gödöllőn időzik a felséges Nimród, míg a téli szezon alatt csak délutánonkint rándul ki s ilyenkor még a kastélyt se keresi fel, hanem egyenesen az állásra megy. A gödöllői vadállomány télen- nyáron gazdag prédát kínál a vadásznak, a király azonban leginkább vaddisznóra indul s a valkói és isaszeghi gondnokságokban találja ezt meg leginkább. Ritka dolog, ha szarvasra vagy fácánra fogja fegyverét. Nézzük végig egy ilyen kirándulás lefolyását. A. vadászatnál a király ugyanazt az egyszerűséget kedveli, mint minden egyéb foglalatosságánál. Az idegen, ha ilyenkor Gödöllőre téved, alig hinné el, hogy a városkának királyi vendége lesz, a perronon és a pályaudvar előtt sem csendőr, sem katona, sőt néző is elvétve, látható mert a lakosság respektálja a király kívánságát, hogy zajtalanul, zavartalanul élhessen kedves szórakozásának. Déli kettedfél órakor indul el a három kocsiból álló zöld különvonat Budapestről és kettőkor érkezik Gödöllőre. A király még udvari fogatot se rendel ki, hanem Pettera udvari fővadászmester két vörösderesével megy az erdőbe. Az egyszerű nyitott fogat jobb oldalán ő Felsége ül, mellette a fővadászmester, míg a bakra a leibjäger, ölében a fegyverekkel, kapaszkodik föl. Egyéb kiséret nincs. A király egyszerű vadászruhában, kamásliban, zöld zekében van, bundát sosem visel. Ruházata egyetlen dísze a stájer kalapjára tűzött vadászbokréta, egy hatalmas kan trofeuma. Annál előkelőbb gyártmányok a fegyverek, a melyek sárga tokba rejtve várják szerepüket. Természetes, hogy a fővadászmester is nimródi toaletben van, de még a kocsison sincs udvari libéria, hanem paszomántos magyar báránybunda. A leibjäger ép olyan, mint minden más urasági vadászlegény, A helyszínére érve, a gondnoksági főerdész fogadja és kalauzolja a királyt. A fővadászmester a kocsinál marad, úgyszintén a leibjäger is, a ki a fegyvereket a főerdésznek adja át. Más ember nincs a pagonyban A király napja el volna rontva, ha egy csendőrt vagy detektívet megpillantana. így érkeznek meg óvatosan az álláshoz. Csönd vanA vadászok lélekzet visszafojtva várnak. A fácánkakasok a szórón harcolnak a kukoricaszemekért, majd előbukkan a sűrűségből egy malac, mire a fácánok szétrebbennek. Hangos csamcsogással szedi össze a kukoricát, egy darabig ez az egyedüli hang, a mi a csendet megtöri. Mégis meghallják a fülelő öregebb disznók s erre a közeli sűrűségből ropogás, gallyak törése és tompa röfögés jelzi a nagy vad érkezését. A kicsinyek mintegy parancsszóra eltűnnek és előbukkan a várva-várt zsákmány egy öreg kan alakjában. A király felemeli fegyverét, egy szempillantás, sose céloz soká, és eldördül a halálthozó lövés, mely célját ritkán téveszti. A második puskára, mely a főerdész kezében van, nincs szükség. Az eredmény immár megvan, ott fekszik a nagy állat a király lábai előtt s a felséges vadász műértő szemmel és szakszerűséggel vizsgálja a lövés helyét, becsüli az állat súlyát és örül, ha egy rendkívüli példányt terített le golyója. Aztán átveszi a főerdésztől a zsákmány vérébe mártott száraz tölgyíevélcsokrot — az eredményes vadászat jelét. Alig verődött még vissza a távoli dombokra a lövés visszhangja, a király már is tovább indul, a másik szóróhoz, a hol ugyanez a jelenet ismétlődik. Szenvedélyesebb, kitartóbb és biztosaid) kezű vadász alig van a földkerekségén; nincs az a meredek hegyoldal, melyen a király játszi könnyűséggel fel ne menne, nincs olyan távolság, nincs oly rossz idő, mely visszatartaná a szórakozástól. Arca kiderül, mikor szürkületkor visszatérve kocsijához az ott várakozó vadászmesternek elmondja az eredményt. így ér véget a vadásznap. Hat óra tájt zajtalanul all elő az udvari vonat, a király felszáll és hét órakor már ismét a várban van. Másnap reggel a fővadászmester újra audienciára megy, hogy a délutáni vadászat részleteit megtudja, És délután kettőkor ismét megérkezik a különvonat s a király friss vadászkedvvel indul a pagonyba. M. H. A „Rákospalotai Football Club“ alapszabályait a m. kir. belügyminisztérium f. évi 22,742. sz. alatt a bemutatási záradékkal ellátta.
