Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-01-05 / 1. szám
1. szára. RÁKOS VIDÉKE avagy az 1881. 60 t.-c. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály- szerű elismervényt átszolgáltatni. Gödöllőn, a kir. jbiróság mint tkvi hatóság. 1901. évi november hó 11-ik napján. Stróbl s. k. (P. H.) kir. aljárásbiró. *,’**• *!>* HÍREK —íms— A <= piacbiztos» nem virilista. A csömöri elöljáróság december hó 24-ikén válaszolt arra a beadványra, melyet Bugiji Ferenc József és társai adtak be a liely- pénzszedés megszüntetése iránt. Ebből a mélabús átiratból megtudhatja mindenki, hogy nem a községi elöljáróság, hanem a rákos-szentmihályi községi képviselők boldogították Rákos-Szent-Mihályt a piacbiztosság-gal; az elöljáróság, mint a képviselőtestületnek alantas orgánuma, annak rendelkezéseit minden kritika nélkül köteles végrehajtani. Ha tehát a rákos-szent-mihályiaknak kifogásuk van a helypénzszedés ellen, forduljanak a képviselőtestülethez. Kijelenti a „ten- denciosus célból vagy tájékozatlanságból“ teljesen félrevezetett érdekeltség fölvilágositására, hogy az ideiglenes „piacbiztos“ soha sem volt Csömör község képviseletének „legtöbb adófizetői jogon“ tagja, de 1897. évben mint választott rendes tag jutott be oda, mandátuma 1903. évben jár le. Kijelenti végül az elöljáróság, hogy minden alkalommal mindenkinek bármily kérdésben már csak azért is, mert a nagyközönség, de a saját érdeke is azt követeli, hogy minden néven nevezendő félreértés eloszlattassék, — készségesen szolgál fölvilágosítással. Eddig az elöljáróság elég szerencsés instrumentálással játszik az érzelmek húrjain, s ha nem is képes valami Beethoven-féle szimfóniát kipön- getni, ügyelt a hangok összhangzására. Kár, hogy azzal a bizonyos gixerrel elrontja a végén azt, a mihez hozzá illő szerénységgel s több-kevesebb szerencsével hozzáfogott. Ejnye-ejnye Morva János biró úr, mi kigyelmedről nem hittük volna, annyira hogy elragadtatja magát, s tudatlanoknak nevezi azokat, a kik a világ forgását más szemmel látják, mint az adózó polgárok filléreiből fizetett községi közegek.“ No Morva bácsi, máskor ne gorombáskodjék te kigyelmed, mert az nem szép dolog. A mi pedig azt a reményét illeti a csömöri elöljáróságnak, hogy a bizalom meg a jó viszony helyre fog állani Rákos-Szent-Mihályon, attól ne fájjon a nemzetes elöljáróság feje, majd helyre áll az magától, mihelyest Rákos-Szent-Mihály önálló község lesz. Hogy előbb is helyre álljon, az attól függ, mennyire becsülik meg a polgárok által választott elöljárók meg képviselők a polgárokat. Felfüggesztett községi Írnok. A váczi járás főszolga- bírája Nagy Ignácz rákospalotai községi írnokot hivatalos teendőinek elhanyagolása miatt állásától felfüggesztette és ellene a fegyelmi vizsgálatot megindította. Sorshúzás. A gödöllői járásban 1881. évben született, e járásbeli illetőségű s az 1902. évi fősorozásra felhívott I-ső korosztályú védkötelesek részére a sorshúzás Gödöllőn a községházánál 1902. évi január hó 15-én d. e. 9 órakor fog megtartatni. A sorshúzáson a hadkötelesek személyesen is megjelenhetnek s a maguk részére sorszámot húzhatnak, a mi különben érdekükben is áll. A pesti oldal befásító övezete. Mintegy 25 évvel ezelőtt abból a szempontból, hogy a főváros körül elterülő homokbuckákat megkössék, elhatározta a főváros közgyűlése, hogy — átlag mintegy 100 öl szélességben — befásított övezettel veszi körül a pesti városrészeket. Ez akkor nagyobb nehézségeket nem okozott, mert a homokterület legnagyobb része a főváros tulajdona volt s az idegen telkeket is meg lehetett venni 50—60 krajcárért négyszögölenként. Azóta azonban nagy változások történtek. A tervezett befásító-övezet mellékén mindenütt kertek, gyárak, szöllők, sőt egész városrészek alakultak. A telkek ára 10—20—50 forintra emelkedett négyszögölenként. Nem egy ízben fölmerült tehát az a kérdés, vájjon helyes dolog volna-e a befásító-övezet kiültetésének a folytatása. A székesfőváros erdő- mestere erre határozottan nemmel felelt és az erdészeti bizottság legutóbbi ülésén előadta, hogy a további befásításból a fővárosra alig származnék valami előny, mert nagyon távol esik s így nem a fővárosiak, hanem legfeljebb a szomszédos községek lakói használhatnák üdülőhelyül. Preyer Hugó bizottsági tag azt az indítványt tette, hogy a már kész befásított területet tartsák fönn a mostani állapotában. Az értékesítést pedig hagyják arra az időre, a mikor a főváros terjeszkedésénél szükség lesz az építkezésekhez erre a területre. Javasolja végül, hogy a befásító- övezet további fejlesztését hagyják abba. Emmer Kornél hozzájárult Preyer indítványához, melyet aztán a bizottság is elfogadott, Felfüggesztett elöljáró. Még november hónapban történt, hogy Illek Vince újpesti plébános és megyebizottsági tag ellen Rákos-Palotán nagyszabású tüntetést rendeztek s hivatalos kiküldésének végrehajtásában valósággal megakadályozták. Az eset azután a járási főszolga bíróság elé került s többek ellen, kik a tüntetésben ténylegesen résztvettek, megtették a kellő lépéseket, K. Szabó Imre községi esküdtet pedig fölfüggesztették állásától. Az Orcy-út megnyitása. Az Orcy-utat elzárja a kere- pesti-úti temető. Az illetékes szakemberek már régebben kívánták, hogy az utat hosszabbítsák meg. Most megvolt az alkalom, mert a temető nagy részét parcellázzák és szabályozzák. A főváros azonban a temető szabályozási tervének megállapításakor nem gondolt az Orcy-útra. A közmunkatanács a szabályozási tervet nem fogadta el, hanem azt kívánta, hogy a város a temetőnek az Orcy-út felé eső részét szüntesse meg. A tanács legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy az Orcy-út meghosszabbítása nem sürgős és ragaszkodott az eredeti szabályozáshoz. Az új esztendő 7773-ik a világ teremtése óta, 7500-ik a görög egyház és 5662—5663-ik a zsidók korszámítása szerint, 1112-ik őseinknek Magyarországban való megjelenése óta, 905-ik Szent István magyar trónra jutása óta, 902-ik Magyarországnak az európai független államok közé történt besorozása óta, 464-ik a könyvnyomtatás feltalálása óta, 100-ik a magyar nemzeti múzeum alapítása óta, 72-ik Ferencz József király születése és 35-ik megkoronázása óta, századik Kossuth Lajos születése óta. Szerdával kezdődik és szerdával végződik az új év. Az újév közönséges esztendő 365 nappal, 52 vasárnappal és 14 egyházi ünneppel. Kettős ünnep 8 lesz' és pedig január 5. és 6-án, márczius 30. és 31-én (húsvét), május 18. és J9-én (pünkösd), szeptember 7. és 8-án, november 1. és 2-án, november 15. és 16-án, december 25. és 26-án (karácsony). A farsang igen rövid lesz, csak 5 hétig és 2 napig tart. 1902-ben 3 napfogyatkozás és két hold- fogyatkozás lesz, melyek közül nálunk október 31-én részleges napfogyatkozás, április 22-én és október 17-én hold- fogyatkozás lesz látható. Az időjárásról, a mely oly különös volt a múlt esztendő I végén, a százesztendős jövendömondó jővén dőli a következőket:
