Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-03-23 / 13. szám
13. szám. RÁKOS VIDÉKE 3 Mintegy 40 perczig folyt a küzdelem, egyik fél sem érve el eredményt, s bár a szentmikályiak egy embere sebesülés folytán kiállt, s 3—4 játékos kisebb sérülést szenvedett, s már- már úgylátszott, hogy az ellenfél minden támadását erőtlenné teszik, midőn a félidő utolsó perczében a rákosszentmikályi kapu előtt a testgyakorlók egyik játékosa kezével érinté a labdát, majd egy másik begurította a kapuba. Schiller, a rákosszentmikályiak kapusa, a ki e rövid 3/4 óra alatt ismételten megmutatta, hogy a csapat kiváló erőssége s ki egymásután 3—4 goallövést hárított el teljes biztossággal, ezúttal nem védte a kaput, mert, látta a „kézzel-érintést“ s biztosra vette, hogy a biró ezért a rákosszentmikályiak javára szabadrúgást ítél meg. A biró azonban, hivatkozva arra, hogy a „kézzel-érintést“ nem vette észre, a goalt a „Magyar Testgyakorlók“ javára érvényesnek jelentette ki, majd a már úgyis megfogyott s részben megsebesült szentmihályi csapat egyik játékosát, a ki kritizálta a biró eljárását, intés mellőzésével azonnal kiállíttatta a játéktérről. Erre a rákosszentmihályi csapat elhagyta a pályát s a második félidőben már nem állott ki. II. Ifjúsági mérkőzés. F. hó 15-én d. u. az ifjúsági csapat barátságos mérkőzésre hívta meg a rákospalotai „Wagner“-féle intézet növendékeinek footballcsapatát. A rákosszentmihályi pályán lefolyt küzdelem mindvégig érdekes volt s 4:3 aránynyal a rákosszentmihályi ifjúsági csapat győzelmével végződött. A bírói tisztet Klimkó Z. töltötte be. III. Footballgyűlés. A footballosztály f. hó 14-én tartotta ez évben első gyűlését Fischer Győző elnöklése mellett, a melyen ifj. Klimkó István football kapitány beszámolt az elmúlt év mérkőzéseiről, bejelentette továbbá, hogy a posta- és távirdatisztviselők egyesülete ellen f. hó 2-ára kitűzött bajnoki mérkőzés elhalasztását kérte, mivel néhány játékos beteg volt, s végül ismertette a f. hó 9-iki bajnoki match lefolyását. A jelentést az osztály tudomásul vette, majd pedig elfogadva az elnök álláspontját, kimondotta, hogy ez évben több bajnoki mérkőzésben nem vesz részt, hanem főként arra törekszik, hogy a rákosszentmihályi pályán rendezzen néhány barátságos mérkőzést. Végül osztályelnökké egyhangú felkiáltással Fischer Győző egyesületi elnököt, kapitánynyá pedig ifj. Klimkó Istvánt ismételten megválasztották. A „Csömör-pusztaszentmihályi birtokosegylet“ alapszabályai. 11. §. A közgyűlés. A rendes közgyűlés évenként legkésőbb március hó végén tartandó meg. Az egylet jövő évi költségvetésének megállapítása végett minden év szeptember havában második közgyűlés tartandó, mely azonban a választást kivéve egyéb folyó ügyekkel is foglalkozhatik. Az elnök a választmány határozata alapján, vagy 30 tagnak a czélt is megjelölő írásbeli kivánatára köteles bármikor rendkívüli közgyűlést egybehívni. Úgy az elnök, mint a választmány közérdekű intézkedésének végrehajtása felelősség terhével felfüggesztendő akkor, ha ezen intézkedés ellen legalább 30 tag rendkívüli közgyűlés egybehivását írásban kívánja. Minden közgyűlés Puszta-Szent-Mihályra és mindig vasárnapra vagy a Gergely-naptár szerinti ünnepnapra hivandó egybe. Minden közgyűlés kidoboltatás és nyomatott hirdetés által akként hivatik egybe, hogy a hirdetés 8 nappal előbb Puszta-Szent-Mihályon a közúti vasút kocsijaiban, az összes vendéglői és nyílt üzleti helyiségekben kifüggesztendő, s a választmány által meghatározandó egyik budapesti napi hírlapban közzéteendő. A közgyűlés ily meghirdetése minden külön értesítést pótol. A közgyűlési hirdetésnek tartalmaznia kell a tárgysorozatot is. A közgyűlés csak a hirdetésben előterjesztett tárgyak és a közgyűlés határnapja előtt legalább 3 nappal az elnökséghez vagy a választmányhoz írásban beadott indítványok fölött határoz. A közgyűlésen minden tag, vagy meghatalmazással igazolt képviselője tanácskozási és szavazási joggal bír. Öt — egyenként 1200 Q-öles — holdnál kisebb földbirtokú tagok 1 szavazattal, ezen felül minden 5 hold után 1—1 szavazattal bírnak, de 5 szavazatnál többet senki sem gyakorolhat se a saját, se a más nevében. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok személyesen vagy képviselőik által legalább 25-en vannak jelen és legalább 50 szavazatot érvényesíthetnek. Ha a tagok határozatképes számban nem jelentek meg, 14 napra új közgyűlés hivandó egybe, mely a megjelenő tagok és szavazatok számára tekintet nélkül, az előbbi közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyak fölött érvényesen határoz. A közgyűlés szavazattöbbséggel határoz. Egyenlő számú szavazat esetén az elnök szavazata dönt. A szavazás nyilvánosan történik. Személyi ügyekben 20 tag kivánatára mindig névszerinti titkos szavazás rendelendő el. A közgyűlés hatásköréhez tartoznak: a) Az évi számadások, még pedig a nyereség- és veszteség- számla és vagyonmérleg, úgyszintén a választmány évi jelentése és a választmány részére a fölmentvény megadása iránti határozathozatal. b) A jövő évi költségelőirányzat megállapítása. c) Az elnöknek általános szavazattöbbséggel 3 évre, a választmánynak viszonylagos szavazattöbbséggel 3 évre, a 3 számvizsgáló bizottsági tagnak viszonylagos szavazat- többséggel 1 évre — valamennyinek a tagok sorából — megválasztása. d) Az alapszabályok módosítása. e) Az egylet feloszlatása, más egylethez csatolása és más egyletnek ezen egylethez csatolása iránti intézkedés. f) Fedezeti járuléknak egy évre kivetése. g) A választmány határozata ellen kellő időben beadott fölebbezések elintézése. h) Ingatlan vétele s eladása iránti intézkedés. A közgyűlésről jegyzőkönyv vezettetik, melyet az elnök, a jegyző és a közgyűlés által kijelölendő 4 közgyűlési tag aláírásával hitelesít. 12. §. Az elnök. Az elnök képviseli az egyletet hatóságok és harmadik személyek irányában, a választmányt és közgyűléseket összehívja és ezeken elnököl, adja a szót sorrendben és mondja ki a határozatokat, a közgyűlési és választmányi határozatok végrehajtását, valamint a folyó ügyek intézését vezeti, illetőleg az intézésre hivatott egyleti közegnek utasítást ad, az egylet nevében kiállítandó okiratokat aláírja, minden kifizetést utalványoz s halasztást nem tűrő esetekben 100 frt összeg erejéig oly kifizetéseket is folyósít, melyek a választmány hatásköréhez tartoznak, de köteles a folyósításokat a legközelebbi választmányi ülésen bejelenteni. Az egylet szolgáival és őreivel rendelkezik. Köteles a pénztárt évnegyedenként legalább 1-szer személyesen vagy megbízottja által megvizsgálni és az eredményről a választmánynak jelentést tenni. Az elnököt akadályoztatása esetén ugyanazon hatáskörrel az alelnök helyettesíti.
