Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-07-28 / 12. szám
1901. — 12. sz. RÁKOS VIDÉKE 3 Igen is, okozta a cinkotai határnak oly fejlődése, melytől az Úristen minden szomszéd községet mentsen meg. Hogy a cinkotai határnak ily fejlődését mi okozta, azzal egyszeriben tisztában lehet mindenki, a ki néhai elemi iskolás korában nem kapott ötöst a geográfiából. Elismerjük, hogy a mocsarat hírlapi cikkelyek nem fogják íölszáritani, de viszont mi a hivatalos előterjesztéseknek sem tulajdoníthatunk olyan itatópapirosszerü íölszivó képességet, melyek segélyével a mocsár eltüntethető, ha ezeknek az előterjesztéseknek tiz esztendőkre van szükségük, mig az illetékes fórumok elé kerülnek! Egyebekben áldás és békesség mindnyájunknak. Ha igy piszkáljuk egymást, mégis csak eltűnik majd a mocsár. Ezt akarjuk mi, — és ezt reméljük, el is fogjuk érni. Ezért pedig ne is tessék haragudni, a mint hogy mi sem haragszunk. Mátyásföldről. Említettük annak idején, hogy a mátyásföldi állami elemi iskola növendékei junius 12-én a Mátyásföldön építendő templom és iskola, julius 17-én pedig a «Ferencz József Tanítók Háza» javára rendeztek jól sikerült előadásokat az ottani derék tanitópár vezetése alatt. A julius hó 17-én tartott előadásról szóló tudósításunk lapunk múlt számából tér hiánya miatt kimaradt, azért ez alkalommal a következőkben emlékezünk meg a bájos mulatságról. A tanítók gyermekei javára megismételték a múlt szerdán Mátyásföldön a gyermekelőadást, melyet első Ízben junius hó 12-ikén rendeztek. A közönség ez alkalommal is szinültig megtöltötte a parkvendéglő díszes termét és bőven tapsolt a kis szereplőknek. Színre került ez alkalommal is Ágai Adolfnak «A levél» czimü vigjátéka a múltkori szerep- osztással. Glatzner Emíliának szép szavalatát most is valóságos tapsviharral jutalmazta a közönség. Osztozott vele az est sikerében Pichler Elza, egy valósággal csodaszámba menő kis dalosmadár, a ki korához képest bámulatosan iskolázott tiszta, szép, csengő hangon énekelte el Tábori Róbertné «Zsuzsa anyó pacsirtája» cimü népszínművének Magda szerepét. Zsuzsa anyát Paulheim Etelka játszotta nagy sikerrel. Jók voltak Paulheim István meg József a gazdag falusi fiuk szerepében és Pichler Olga Évi szerepében. Ügyesen mozgott a kis Saupe Ernő, a ki egy cigányt adott. Befejezésül megismételték a Jákob látomása cimü élőképet, melyet Bátort Margit, Bellovics Berta, Ehmann Gizella és Margit, Kiss Ilona, Izabella és Margit, Papek Vilma, Paulheim Irénke és Margit, Pittlik Gizella, Pozsgay Erzsi, Wozsemilek Elvira, Verő Márta és Fehérváry István mutattak be. A szüneteket a mátyásföldi tanuló ifjúság jól összetanult «Boheme» zenekara töltötte ki. Előadás után terített asztalhoz ültek a kis szereplők Szomerer György vendéglőjében, vacsora után pedig a műkedvelő zenekar szives közreműködése mellett éjfélig tartó táncmulatságot engedélyeztek a jószivü papák és mamák az apróságoknak. Nem volna hü tudósításunk, ha meg nem emlékeznénk Mátyásföld derék tanitópárjáról: Tomcsányi Jánosról és nejéről, a kiknek eléggé meg nem hálálható, odaadó buzgalma ismét egygyel gazda-, gitotta azokat az erkölcsi és anyagi sikereket, melyekért Mátyásföld lakossága e kiváló tanerőknek már is adósa. A gyermekelőadás 170'50 koronát jövedelmezett a «Ferenc József Tanítók Házá»-nak. * Tomcsányi János tanító ur a következő sorok közlésére kér föl: Mélyen tisztelt szerkesztő ur! Mátyásföld minden szép és jóért lelkesedő s áldozatkész közönsége oly hatalmas pártfogásába vette iskolánkat és az azzal összefüggő minden cselekedetünket, hogy most, mikor két előadásunk számadását lezárhattam, kötelességemnek tartom azt nyilvánosságra hozni, hogy mindenki, a ki a siker biztosításához fdléreivel hozzájárult, utánjárás nélkül megtudhassa, hogy filléreiből mennyi jutott a meghívón jelölt jótékony célra, és mennyit emésztett meg maga a két előadás, miért is tisztelettel kérem jelen soraim szives közzétételére. A junius 12-én tartott előadás összes bevétele 260 (kettőszázhatvan) korona volt, melyből az előadás költségére 30 (harminc) koronát fordítottunk s igy a tiszta jövedelem 230 (kettoszázharmincz) korona, melyből 115 koronát Szalay János egyesületi pénztárnok urnák adtam át a templom alapja javára, 115 kor.-t pedig Perjátl Márton iskolagondnok urnák a szegény gyermekek fölruházására és más előforduló sürgős iskolai szükségletekre. A julius 17-iki előadás 223 korona 13 fillér bevétellel záródott, költségei azonban, minthogy itt zenekar is közreműködött, 52 K. 64 f-t tettek ki, tehát a «Tanítók Házán 170 kor. 49 fill., helyesebben 170 kor. 50 fillérben részesedett, mely összeget a «Néptanítók Lápján szerkesztősége utján az «Eötvös-alapn pénztárába beszolgáltattam. Látszik ezekből, hogy a két előadás 483 kor. 13 fill, bevételéből jótékony, kulturális és egyházi célokra összesen 400 kor. 50 fill, fordittatott, mig a költségek csak 82 kor. 64 f-t emésztettek meg. Engedje meg, szerkesztő ur, hogy e helyen is hálás köszönetét mondjak mindazoknak, kik vállalkozásunkban oda- adóan támogattak, s a kik részvételükkel e jelentékeny összeg összegyűjtéséhez hozzájárultak. Hálás köszönetét úgy a magunk nevében, mint azokéban, kik akár mint hívők az építendő templomban vigasztalást s lelki megnyugvást nyernek, akár mint szegény tanítványaink a télzordonsága ellen védelmet, meleg ruhát kapnak, vagy végül mint elhagyatott tanitóárvák mentetnek meg az elzülléstől s visszaadatnak a munkás magyar társadalomnak. Mind e téren oly tőkét gyűjtöttek, illetve nagyobbitottak, mely végeredményében a hazának, a morálnak s a közműveltségnek fokozott erővel kamatozik. Mátyásföld, 1901 julius 21. * Tomcsányi János. A Budapesti Sport Klub vasárnap hangversenynyel, szinielőadással és tánccal egybekötött juliálist rendezett a Mátyásföldön. A hangversenyen Kclber Berta a «Kis szökevény»-bői énekelt. I^eschediczky Kálmán vig; monológot adott elő. Ezenkívül több műkedvelő aratott sikert. Az «Urak estélye» cimü vígjátékban Pál Valéria tűnt ki. Hangverseny után társasvacsora volt Sommer er György jóhirü vendéglőjében, majd pedig reggelig tartó tánc következett. Képviselőtestületi ülés Csömörön. Csömör község képviselőtestülete julius hó 22-dikén, hétfőn, délelőtt tartotta szokatlanul népes közgyűlését a községházán. A gyűlés első tárgyát a vármegye közigazgatási bizottsága által fölállittathi rendelt kéttantermü iskola ügyében teendő intézkedés megbeszélése képezte. Ez a kérdés már 1894. év óta húzódik és nem csoda, hogy a közigazgatási bizottság végre erélyesen követelte a kéttantermü községi iskolának 1901 szeptember hó 1-éig fölállítását. Miután sem a római katolikus, sem az evangélikus hitközség nem adott minden kikötéstől ment, kötelező nyilatkozatot arra nézve, hogy egy-egy tantermet föltétlenül berendez, hanem attól tették függővé a tantermek fölépítését, hogyha a tanerők fizetésére megfelelő államsegélyt kapnak, a képviselőtestület kimondotta, hogy hajlandó egy kéttantermü állami iskolát fölállítani. Mivel azonban a községnek sem fizikai ideje, sem
