Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1901-05-12 / 1. szám

4 RÁKOS VIDÉKE 1901. — 1. sz. telekvásárlási kedv csökkenésének tudható be, hogy a választmány a múlt évben nem tarthatta magát költségelőirányzatához. A ren­des bevételeknél 3062 kor. 42 fill, hiány mutatkozik, mely leg­nagyobb részt a vendéglői bér hátralékából ered. E hiányért azonban nem lehet a választmányt felelőssé tenni, sőt ellenke­zőleg, tekintve a vendéglő föntartásának szükségét, a bérlő reá- termettségét és az előző év mostohaságát, méltánylást érdemel az a körültekintő eljárás, amelyet a választmány a bér behajtása körül tanúsított. A kiadási tételek legnagyobb része redukálhatlan fix tételeket képezvén, a választmány megtakarítást nem eszközöl­hetett és igy kénytelen volt az tagsági dijakat teljes mértékükben továbbra is föntartani. A tisztikar következőképen alakult meg: Tiszteletbeli elnök: Paulheim József. Elnök: Meixner Emil. Alelnökök: Bellovits Imre és Bartolfy János. Titkár: Szendi János. Pénztáros: Szalay János. Választmányi rendes tagok: Vizváry Gyula, dr. Demjanovich Emil, dr. Bukovszky György, Palágyi Kálmán, Verő György, Szécskay István, Kertscher István, Jrsay Ignác, Wilcek Gusztáv, Perjáil Márton, Mihály fi József, Fehérváry József, Miksó Imre, Takács Gyula, Saupe Gusztáv, Diósy Lajos, Strelisky Sándor, Hudetz János. Póttagok: Gyene Károly, Bátori Sándor, Paulheim János, Ármos Sándor, Zenthbauer Gyula, Bodendorfer Mihály. Számvizsgáló bizottság: Pozsgay Tivadar, Zettner Vilmos, Bodnár Dezső. A rákos-szent-mihályi sporttelep. Rákos-Szent-Mihály társadalmi életének egyik fontos tényezője az a fiatal egyesület, melyet «Rákos-szent-mihályi sporttelep» néven a legutóbbi hetekben iktattak be az ország komoly sportegyesületeinek sorába. Három év előtt a sporttelep megalakulása Rákos-Szent- Mihályon mérsékelten szives fogadtatásra talált, és különösen az idősebb urak nem tekintették egyébnek, «titulus bibendi»- nél, a melytől óvni és tiltani kell a serdülő ifjakat. A sporttelep tagjai azonban komolyan vették a dolgu­kat és ambíciójukká vált, hogy a fojtogató ellenérzést le­küzdjék, a derék sport terén eredményt vívjanak ki. A feladat szép és nemes, — és a lelkes ifjak törekvése elismerésre méltó volt. Ezt az elismerést a legutóbbi idők sikerei meg is hozták. Két évi küzdelem után a kis sport­társaság törvényes formák között megalakult, és ma már másfélszáz tagot számláló egyesület. Az idősebb urak ellenszenve megtört, sőt most már nemcsak szeretet­tel környezik az egyesületet, hanem vezetésében is tevékeny részt vesznek. Pálfi János, a ki már kezdettől fogva elnöke a sporttelepnek, e minőségében tovább is folytatja odaadó működését az egyesületben. Nagy nyereség a társelnökül megnyert Fischer Győző is, a ki az aktiv sportférfm hevé­vel és szeretetével buzgólkodik az egyesület sikerének gya­rapítása érdekében. A sporttelep minden téren betölti hivatását. A labda­rúgásban a Klimkó testvérek kipróbált szakértelme határozott színvonalra emelte a csapatot. A múlt hónapban, mint az országos labdarugó szövetség tagja, a sporttelep már részt veti az országos bajnoki mérkőzéseken, még pedig fényes sikerrel. , A mérkőzések során a szent-mihályiak kapuján labda még nem repült be, holott a «Magyar football klub» két, a «Budapesti athletikai klub» öt goalt kapott. A főváros sportklubjai álmélkodással fogadták ezt az eredményt és a sikerdus működés a legjobb játékosokat hódítja az egyesület kebelébe, mely a sport egyéb ágaiban is sikerrel működik. Az egyesület anyagi ügyének intézése és másféle egye­sületi teendők java része Oressler Jenő vállaira nehezedik, a ki e téren ismert szakértelmével rendkívüli szolgálatokat tesz az egyesületnek, és hü kitartással buzgólkodik a sport­telep érdekeinek előmozdításán. Az egyesület, mely most az első évben legnehezebb idejét éli, teljes erőmegfeszitéssel küzd kitűzött céljának eléréséért és a rákos-szent-mihályi közönség részére számos meglepetést tartogat. Egyelőre csak annyit árulunk el, hogy a sport ifjak mindenféle szórakozást terveznek, melyek kö­zött nem utolsó lesz a műkedvelő előadás és a tombolás táncmulatság. Persze mindez csak úgy sikerülhet, ha a közönség a meg­érdemelt pártfogásban részesíti a fiatal egyesületet. B—s. Kerepes halottja. Kerepesről, a cinkotai helyiérdekű vasút végállomásáról, a história azt jegyezte föl, hogy a törökök idejében egészen elpusztult, később azonban — Bél Mátyás idejében — már jelentékeny hely, a Grassalkovics-féle gödöllői uradalom egy része és az első szekérpostaállomás volt, Pest meg Gödöllő között. Azt is beszélik, hogy temploma helyén huszita váracs állott. Ennek a csöndes kis községnek temetőjében nyugszik Petőfi Sándor kérlelhetlen bírálója, Kolgyári Császár Ferenc, kinek a lánglelkü költő fölött gyakorolt kíméletlen kritikája annak-idején az egész ország közvéleményét föllázitotta maga ellen. Császár Ferenc Zala-Egerszegen született 1807 julius 9-ikén. Papnak készült és 15 éves korában Pannonhalmán a bencések szerzetébe lépett. Pár év múlva azonban a veszprémi egyházmegye kötelékébe lépett át és Draskovich gróf fiainak nevelője lett. A pesti központi szemináriumba jutva, itt végkép szakított a papi pályával és jogi tanulmányokra adta magát. A szigorlatot Pesten 1830-ban letevén, a fiumei gimnáziumban a magyar nyelv és irodalom tanára lett. Megtanulván az olasz nyelvet, a fiumei kormányszéknél nyert alkalmazást. A fiumei társaséletben élénk szerepet vitt és annyira megkedveltette magát, hogy a patríciusok sorába igtatták. Három év múlva elnyerte az ügyvédi oklevelet, 1835-ben pedig Zalamegye táblabirájává választotta meg. Fokról- fokra emelkedvén, 1846-ban már a hétszemélyes tábla váltóosztá­lyának birájává nevezték ki, mely hivatalát 1849 junius végéig viselte. A hatalom urainak azonban nem tetszett hazafias egyéni­sége és igy elvesztette magas állását. Császár ekkor Pesten ügyvédi irodát nyitott és a mellett az irodalommal, lapszerkesztéssel foglalkozott, és a váltó és keres­kedelmi jogban, meg a szépirodalomban érvényesült különösen. Sok cikket, verset, bírálatot irt a különféle politikai, szépirodalmi szaklapokba, leginkább álnevek alatt, önálló müveinek pedig egész sorozata maradt főn. A szabadságharc leveretése után 1850-ben ő alapította a «Pesti Naplóty», mely a múlt évben ünnepelte meg félszázados jubileumát. E jubileum alkalmából pendítette meg valószínűleg egy fővárosi lap a múlt évben azt a kegyeletes eszmét, hogy a kerepesi temető halottjának, az irodalom érdemes munkásá­nak emlékét egy ünneppel kellene megtisztelni. A napokban ugyanebben az újságban újra fölmerült ez a hir oly formá­ban, hogy a Császár-emlékünnep rendezésében Thurányi István, Kerepes község érdemes főjegyzője buzgólkodik a Garay irodalmi társasággal együtt. Munkatársunk bővebb információk szerzése végett Kere­pesen járván, arról értesült, hogy Thurányi főjegyző ur ez ideig nem foglalkozott az eszmével, mert Kerepes társadalmi viszonyai, fájdalom, ma még olyanok, hogy nem látja kellő­képen biztosítva az emlékünnep sikerét. Ily értelemben infor­málta a Garay irodalmi társaságot is. Ez idő szerint nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a nevezett társaságnak az emlékünnep rendezésére irányuló kegyeletes szándéka felül bővebb értesüléseink lennének és igy nem is mondhatunk arról véleményt, hanem egyelőre csatlakoznunk kell Thurányi főjegyző urnák azon nézetéhez, hogy ily emlékünnepeket csak akkor szabad és lehet a kegye­let megsértése nélkül rendezni, ha azok sikere már eleve minden irányban biztosítva van. A rákos-szent-mihályi templom. Rákos-Szent-Mihály hitbuzgó lakosságának éveken át hangoztatott kívánsága teljesült harmad éve, amikor Fischer Gyözőné és Otte Albertné úrnők mozgalmat indítottak egy templöm építésére. A mozgalom egyre nagyobb arányokat öltött különösen

Next

/
Thumbnails
Contents