Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-05-12 / 1. szám
1901. — 1. sz. RÁKOS VIDÉKE 3 zását mondja, mert csak igy véli elérhetőnek azt, hogy a csapadék-vizek a higiénikus követelményeknek megfelelően vezettessenek le. A rákosfalvi csapadék-vizeknek nyilt árokhálózat segélyével a Rákospatakba való vezetését közegészségi szempontból épenséggel nem ajánlja. Addig is azonban, mig Rákosfalva csatornázásának kérdése véglegesen meg fog oldatni, a tiszti főorvos a végleges megoldásnál ugyan kevésbbé higiénikus, de a mai állapotnál minden esetre kedvezőbb vízelvezetést kíván. Az általa javasolt megoldás szerint első sorban az ösz- szes árkokat fokozottabb mértékben kell rendbentartani és e célból még egy napszámost kell alkalmazni e munkálatokhoz. Szükséges továbbá, hogy az utcakeresztezéseken áthaladó átereszek tengelyében tisztitó aknák készíttessenek, hogy az átereszek rendbentarthatók legyenek. A Vezér-, Remény- és Vértes-utcai főárkot oly állapotba kell hozni, hogy a csapadék-vizek a kellő árokesés segélyével tényleg a Rákospatakba vezettessenek. Folytatólag kiépítendők, illetve a főlevezető árokkal özszekötendők a Kántorné-utca és Álmos-utca sarkán levő árkok, mert különben az ott levő házak esővizek idején a viz pangása következtében közegészségügyi szempontból kárt szenvednének. Végül szigorúan ellenőrizni kell, hogy a házakból az árkokba semmiféle szennyvíz ne jusson, mert ez által egyrészt a talaj és a levegő, másrészt a Rákospatak fertöztetnék meg, a mi súlyos közegészségi ártalmak kutforrásává válhatik. A tanács, arra való tekintettel, hogy Rákosfalva csatornázása ez idő szerint nehézségekbe ütközik, viszont azonban a jelenlegi állapot sem tartható fönn, a csapadék-vizek elvezetéséről ideiglenesen nyilt árokhálózat segélyével kíván gondoskodni, mi végből fölhívta a mérnöki hivatalt, hogy a tiszti főorvos javaslatának figyelembe vételével készitse el és mulassa be a rendezésre vonatkozó terveket és költség- vetést. Az Erzsébet királyné-ut vasútja. Közel tizenkét év óta húzódik már az Erzsébet királyné-uti vasút kiépitésének ügye, mely kérdésnek megoldását pedig Rákos- Szent-Mihály közönsége is lázas türelmetlenséggel várja, mert abban a reményben ringatja magát, hogy e vasutat folytatólag kiépiti majd a társaság, ha nem is Csömörig, de legalább a Rákos- Szent-Mihályon levő nyaraló-telepekig. Kivánjuk mindenkinek, hogy ezt a pillanatot a legjobb egészségben megérhesse. De térjünk át az ügyre. Hosszas előkészületek után a főváros közgyűlése 1894-ben végre elhatározta a vasút kiépítését, azonban oly föltétel alatt, hogy a vasút csak akkor és úgy fog kiépíttetni, ha a tulajdonosok az utszélesitésre szükséges területet ingyen átengedik. A tárgyalásokat erre vonatkozólag évek múlva szerencsésen befejezték. A vasutat eredetileg úgy tervezték, hogy az államvasut ceglédi vonalát utszinben fogja keresztezni, de a közigazgatási bejárás alkalmával az utszinben való keresztezés ellen a hadügyminisztérium, az államrendőrség, az államvasutak és a közmunkák tanácsa tiltakozott, mire a kereskedelmi miniszter nem engedte meg a vágánykeresztezést, hanem utasította a közúti vaspálya-társaságot, hogy a szóban forgó vasútnak aluljáró segélyével való átvezetését tegye tanulmány tárgyává és dolgozzon ki erre vonatkozólag terveket. Minthogy azonban a tanulmányok arra vezettek, hogy a aluljáró a kedvezőtlen talajviszonyoknál fogva nem létesíthető, az vasúttársaság azt a megoldást vette célba, hogy a kérdéses vonal nem a Hermina-uti, hanem a Csömöri-uti vonalból ágazna ki és a Csömöri-uton már meglevő utszin keresztezés fölhasználásával a Mexikói-utón át vezettetnék az Erzsébet királyné-utra. Erre újabb közigazgatási bejárás volt f. é. január hó 28-án, és a főváros közgyűlése f. é. május hó 2-ikán végre az utóbb emlitett vonalvezetést fogadta el, oly kikötéssel, hogy a Mexikói-ut kiszélesítéséhez szükséges területek kisajátításával fölmerülő költségeket a társaság viselje. így meg lesz a vasút és teljesítve lesz a lakosság egy régi óhaja. De most már teljesülni fog a lakosság egy nem kevésbbé jogos és régi óhaja is, hogy t. i. az Erzsébet királyné-ut végső szakasza is kiépüljön. Ez az útszakasz teljesen járliatlan. Az érdekeltek ismételve kérték rendezését, azonban a főváros hatósága a kérelem teljesítése elől eddig kénytelen volt kitérni, mert a kocsiút és járda burkolását a vasút építésétől függetlenül helyesen és okszerűen nem lehetett volna foganatosítani. Most, hogy a hatóság az Erzsébet királyné-uti vasút építésének kérdésében véglegesen állást foglalt, mulhatlanul gondoskodni kell majd az útépítés kérdésének miként való megoldásáról is, mert planirozással, kavicsolással a közforgalom veszélyeztetése nélkül az utat jelenlegi állapotában föntartani tovább nem lehet. Maga az illetékes elöljáróság ki is jelentette, hogy ha az utat ki nem építik, a panaszokkal szemben a felelőséget nem vállalhatja el. ügy értesülünk, hogy a főváros jövő évi közmunka pro- grammjába a szóban levő útépítés föl van véve és igy a lakosság jogos kívánságát a hatóság ez irányban is ki fogja elégíthetni. Mátyásföld. A «Mátyásföldi nyaralótulajdonosok egyesülete» a műit hó 14-én tartotta közgyűlését a parkvendéglőben. Ez alkalommal a választmány terjedelmes jelentésben számolt be a mintaszerűen adminisztrált nyaraló-telep múlt évi történetéről. Az elnökség és a választmány ügyköre a régi maradt. A társadalmi és közbiztonsági ügyeket Bellovits Imre, a közgazdasági ügyeket Bartolfy János intézte. A műszaki dolgok intézője Mihályf József főmérnök volt, a vendéglő épületének jókarban tartásával Saupe Gusztáv volt megbízva, mig a jogügyeket, telekeladási ügyeket Fehérváry József intézte az elnökséggel egyetértve. A telekvásárlási kedv fokozása céljából különös gondját képezte a választmánynak a vízvezeték, fürdő és világítás kérdésének végleges megoldása. A telep világításának javítása céljából a Mauthner-féle cég 1901 junius l-éig terjedő időre próbavilági- tásra nyert engedélyt és a közel jövő meg fogja hozni az állandó világítást is. A vízvezeték- és fürdő-ügy kérdésének megoldására, e nagyszabású terv megvalósítására, szintén tárgyal a választmány és még ez év folyamán konkrét javaslatot fog tenni. Addig is a Szitás pa'aknak fürdőhasználati jogát egy évre újból biztosította. A telep vendéglősével, kinek-jó hirü, magyaros konyhája kétségtelenül nagyban hozzájárult a mulatságok látogatottságához, három évre meghosszabbították a szerződést, azonban a vendéglői szobák kiadását és az azzal járó összes teendőket a választmány fogja a jövőben intézni. Sokat áldozott az egyesület a múlt évben gyönyörű parkjának föntartására, amit nagyban megkönnyitett Hornig Imre báró, veszprémi püspök nagylelkűsége, a ki 400 darab fenyücsemetét ajándékozott az egyletnek. A kertészeti tételnél 1058 kor. 50 fill, tulkiadás mutatkozik, de a mátyásföldiek azzal vigasztalhatják masukat, hogy e tulkiadás meg is látszik szépen fejlőcl-ö telepükön. Mátyásföld azonban nemcsak kitűnő adminisztrációjáról, gyönyörű nyaralóiról, pompás utairól, szép parkjáról és erdejéről hires, hanem mulatságairól is, a melyekben bőséges részük volt az elmúlt évben a telep szép asszonyainak. E mulatságok nagyban hozzájárultak, hogy Mátyásföld a főváros kedvelt kiránduló helyévé lett. A folyton rosszabbodó gazdasági viszonyok az egyesületet sem hagyták érintetlenül és ennek a körülménynek, valamint a
