Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-07-07 / 9. szám
I. évfolyam. Budapest, 1901. vasárnap, julius 7. 9. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: j p B L B L ö s S Z E R K E S Z T Ő j Előfizetési ár: Iá“eé"e.;;-kfRákos-Sz.-Mihály, Almásy Pál-telep, Lajos-u. 449. / j Negyedévre .. __ ... « 2.— . . .. . , , , . .. . , . ( ÉS KIADÓTULAJDONOS . ( Egyes szám ára 1« fillér. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szer- í \ kesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadóhivatal cimére j T!EJOZSEí"* j hirdetéseket lölvesz a kiaaóhivatal küldendők. j | Egy egyhasábos petitsor ára ÍO fillér. Nyílt levél. Nagyságos Kapczy Vilmos főszolgabíró urnák Gödöllőn. Ismerve főszolgabíró urnák minden igaz ügygyei szemben tanúsított pártatlan jóindulatát, alulírottak tisztelettel kérjük főszolgabíró urat, hogy legyen kegyes a Cinkota községhez tartozó •— u. n. Ehman-telepen, a cinkotai határut mentén, a rákos-szent-mihályi határban levő egészségtelen kigőzölgésü mocsár lecsapolása és feltöltése iránt közegészségi tekintetekből sürgősen intézkedni, mert azok az állapotok, melyeket a «Rákos Vidéke» 7-ik számában elég kíméletesen leirt, napról-napra rosszabbodnak. Főszolgabíró urnák ismert erélyébe vetett bizalommal maradunk Rákos-Szent-Mihályon, 1901 junius 24-én, tisztelő hívei a rákos-szent-mihályi érdekeltek. A rákosvidéki tanitók anyagi helyzete. Előre is kijelentem, hogy a tanítót mindenek- fölött nagyra becsülöm, mert az ö kezébe van letéve gyermekeink nevelése, oktatása és ez alapon -— hazafias nevelést értve — a haza sorsa az ö kezében gyúródik át. Ez utóbbi nagy szólamnak látszó állításom igazolására nem kisebb emberre hivatkozom, mint a germánok vaskancellárjára, ki egykoron az újonnan alakult birodalmi tanácsban oda nyilatkozott, hogy a franciákon nyert fényes diadalokat Isten és a zseniális hadvezetés után első sorban a német Schulmeistereknek köszönheti a «birodalom». A tanítói állás fontossága tehát kétségen kivül áll. És ha elismerjük valamely állásnak a társadalomra nézve fontosságát, úgy kétszeresen el kell ismernünk azt, hogy az egyén csak akkor felelhet meg az állással járó miszsziónak, ha anyagilag független, vagyis: ha az az állás, habár szerény, de gondtalan megélhetést biztosit viselőjének. Hogy állanak e téren a viszonyok a Rákos vidékén ? Jól tudjuk a történelemből, hogy mi volt e vidék hivatása egykoron, a mikor az idegen kormánybefolyás (vagy talán kormányzat?) célul tűzte ki, hogy a fejlődésnek indult Pestet idegen nemzetiségi gyürüzettel szakítsa el a magyar föld tömör magyarságától. Ezért kellett az alkotmányos kormányoknak állami iskolák fölállításával korrigálni e tendenciózus történelmi baklövést. Vidékünkön tehát az állami iskola viszi a «nemzetet még egyszer meghódító» szerepét, de a megszervezés pillanatában a kormány nem gondolt arra, hogy Budapest környékén a megélhetés — különösen a főváros telepein — sokkal drágább, mint magában a városban. És talán a helyi kormányzatnak is van benne része, másképen nem tudjuk elképzelni, hogy az állam ez elismert drága vidéken épen annyi alapfizetést nyújt tanítóinak, akár csak Nyírbátorban, vagy más járási székhelyen, a hol pedig a megélhetés 30%-kal olcsóbb, mint vidékünkön. De azt meg sehogysem tudjuk megérteni, hogy az alapfizetés mért nagyobb Uj-Pesten 200 koronával, mint pl. a Munkás-Otthon telepen, Mátyásföldön, Rákos-Szent-Mihályon ? Hiszen Uj-Pest már kifejlett város, mely a Duna mentéről a főváros felé torlódó behozatalt útjában a maga használatára föl tartóztatja, leköti, és igy, mint óriási piac, az árakat sajátosan maga állapíthatja meg. Azonfelül Uj-Pestnek kereskedelme is annyira fejlett, hogy lakósainak ruházati és egyéb háztartási igényeit legkényelmesebben kielégítheti. Ezzel szemben a fönt érintett telepek saját rendes piaccal nem bírván, minden szükségletüket közvetlenül a fővárosból kénytelenek beszerezni, mely beszerzést érezhetően megdrágítja a cinkotai vicinális vasút nem épen olcsónak mondható tariffája. Hogy állításom ne látszassék a tanitók iránti tiszteletem által túlhajtott buzgó frázisnak, ide iktatok izlelitöül néhány rákosvidéki piaci árt az újpestivel
