Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-12-29 / 34. szám
1901. — 34. sz. RÁKOS VIDÉKE o a tisztviselő-erényeknek : az igazságszeretetnek és kötelesség- tudásnak. Ezekre az erényekre ürítem poharamat, ezeknek az erényeknek legyünk mintái, jó példái! Gulner beszédét viharos éljenzés követte, a jelen voltak fölugrálva ülőhelyeikről, lelkesen tódultak az államtitkárhoz, hogy vele poharat ürítsenek, szép szavainak megvalósulására. Végül dr. Babó Mihály lelkére kötve az uj tisztikarnak a nép iránti jóindulatot és szeretetet, az uj tisztikarra iiriti poharát. A bizottsági tagok még sokáig maradtak együtt jó hangulatban a fehér asztalok körül. IRODALOM. Az élet könyve. Aczél Lajos hitoktató, ki nyaranta a rákos-szentmihályi katolikus hívők lelki szükségletekeit szokta ellátni és a kinek az egyházi irodalom terén igen jó neve van, «Elet Könyve» címmel uj irodalmi vállalatot indít. Hogy mi vezérelte az irót a müvének megírására, azt elmondja maga az előfizetési fölhívásban. Ez a fölhívás maga a legjobb reklám a mü mellett. Szolgálatot vélünk teljesíteni úgy az olvasó közönségnek, mint magának az Írónak, mikor a fölhívást egész terjedelmében közöljük. * Érdemes Keresztény Asszonyok! A családi fészekből az utcára száműzni az asszonyhitvest : förtelmes föladat: de az üzleti kapzsiságnak nincs erkölcsi Ízlése; annak csak egy jó és szép: a haszon; és üdvös neki minden, a mi pénzhez juttat; a szépirodalom csak azért jó, a költészet csak azért szép, az irótoll csak azért vonzó a szeme előtt, mert busás hasznot hajt, hőven ontja a pénzt; s ha az az irány fizet legjobban, a mely a családi szentélyből az utcára taszítja ki az aprószentek őrangyalát, hát egész tudásával, ügyességével, műértelmével és műérzékével azt az irányt szolgálja ; egy hűséges hitvest, egy szerető anyát taszít ki az utcára egy előfizetőért!... Régen isteni és emberi törvény, a természet és társadalom erkölcsi rendje szerint az volt a derék asszony, a takaros menyecske, a kit szigorú asszonyos erkölcse, példás hitvesi hűsége vértezett, díszített; ám az irodalmi üzleti kapzsiság, a mely a századvégi petyhüdt erkölcsi érzékre számit s magasabb erkölcsi javakkal nem, csak a maga anyagi hasznával szämo\, gyávaságnak jellemezte az asszonyszüzességet, a hitveshüséget; derék dolog az utcára vetni magát; gyávaság a hűtlenségre képtelennek lenni!... S a manap kacérkodó ledérség, a melyet országos törvények becéznek, közintézetek növelnek ; a tudomány élesztget, a művészet ápolgat; a társadalom fölkarol, társaságok kedvteléseikben, szórakozásaikban, táncaikban, társasjátékaikban istápolnak; a családok kétségbeejtő lelki vakságból a korszellem istennőjeként bálványoznak; mondom: ez a manap kacérkodó ledérség a legjobb pénzszerző eszköze az irodalmi üzleti kapzsiságnak, a mely immár addig fajult az eszeveszett verseny hevében, hogy a családi szentélyből, az aprószentek kisded seregéből ki az utcára, az úri kopók tálkájába terelgeti a hitvest és anyát, csak hogy könnyű szerrel megfoghassa — előfizetőnek 1... Ez az irodalmi irány száz meg száz család hirnevét és becsületét, nyugalmát és boldogságát teszi pénzzé tollával ; ez ez irány családi fészkeket rombol szét vagy tesz kietlenné, ki állhatatlanná; éz az irány rokonérzésü társaságokat tesz bizalmatlanná egymás iránt; ez az irány ártalmassá teszi a tudományt, utálatossá a művészetet, barbárrá az államot, mely ezt az irányt szolgáló közintézeteivel a leggyöngédebb és legszentebb emberi érzelmeken gázol; ez az irodalmi irány a legnagyobb galádság, a mit az emberi szellemi erő irótollal csak elkövethet; ez ellen sorompóba kell lépni mindazoknak a tollforgató mestereknek, a kik a költészet, az elbeszélő irodalom, a szinmíi s ezek révén a társadalom és a család nagy és nemes céljaiért, szent és üdvös javaiért hevülnek!... Az irodalmi maszlagtól megromlott mai etikai és esztétikai világban az immár erősen bóditóvá és fojtogatóvá vált szellemi, erkölcsi légkört hadd tisztítsa meg, üdítse föl az Élet Könyve tiszta, édes illatával s a nagy nemes hitvesanyák gondos kezéből bájoslelkü leányaik szorgos kezébe fűződjék az, hogy a keresztény Helikonról fakadó romlatlan erkölcsi nektárral megerősítse bennük a szigorú nőiséget, ezt az egyedül igaz, igazán megigéző és lebilincselő asszonybátorságot !... Az Élet Könyve tehát fölötte érdekes és erősen meggyőző, megkapó életképekkel és megrázó életi gazságokkal meglepően színezett elbészélésekben s más efféle szépirodalmi műfajokban a kristálytiszta vallásos és erkölcsi irányt fogja szolgálni, finoman beleszőve azokba a kátét és a bibliát, no meg a teológiai tudományból mindazt, a mi jóízűen oktat, ártatlanul mulattat, épületesen gyönyörködtet. Manapság ^z a főkelléke az irodalmi műfajnak, hogy legyen — iránya, ( meg hogy — mondjon valamit. No hát az Élet Könyvének oly erős és tiszta iránya van, mint a napsugárnak és töméntelen oly mondanivalója, a miről a találékony iróelme bizony-bizony édes-keveset beszélt eddig. Az Élet Könyve 1902 januáriustól kezdve negyed- évenkint 6—8 ives kötetben jelenik meg s egy kötet ára egy korona. Ez aztán igazán — keresztény ár! A könyv Írója vajmi kevés anyagi hasznát látja majd nagy gonddal megirt munkáinak s a kiadással járó áldozatainak. fáradozásainak. Nem is a maga anyagi javáért, hanem a keresztény asszonyok erkölcsi javáért indul meg ez az irodalmi vállalata. Adja hát a jó Isten, hogy sok erkölcsi hasznát lássák ez irodalmi különlegességnek! Budapest, 1901 dec. 1. Aczél Lajos hitoktató. * Az írónak egy másik vállalatát «Bibliai drámák» címén indítja meg ugyancsak 1902 januártól kezdve. E tökéletes irodalmi becsű müvek 6—8 ives kötetekben jelennek meg és áruk ugyancsak egy korona lesz. A megrendelések mindkét műre az iró címére (Budapest, VII., Hermina-ut 21 sz.) intézendők. A megrendelendő kiadványok dija szállításuk után fizetendő. HÍREK. A rákos-szent-mihályi templom épitő bizottsága minden félreértések kiket ülése végett arról értesíti a pályázókat, hogy a lapunk hirdetései között közölt pályázatban csakis rákos-szent-mihályi építészek és építőmesterek pályázhatnak. A templom épitö bizott-ág megváltoztatta a pályázatok beadásának hatáiidejét is, a mennyiben a tervek benyújtásának határideje 1802 január 20-ikának déli 12 órája. Később beérkező és nem rákos-szent-mihályi építész, vagy építőmester pályázatát a bizottság nem fogja figyelembe venni. Elhunyt főszolgabíró. Ráckevén a múlt hét derekán halt meg Szilágyi Lajos főszolgabíró, vármegyei közéletünk egyik kitűnősége, büszkesége. A vármegye egyik legszorgalmasabb, legodaadóbb tisztviselőjét vesztette el benne. Ür maradt utána a magyar társadalomban, mert egyike volt ő ama férfiaknak, kiket még a múlt puritánsága edzett meg.
