Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-05-26 / 3. szám
4 RÁKOS VIDÉKE 1901. — 3. sz. mai Kossuth-Lajos-utca értendő, Hunfalvy, Rupp és Römer azonban már a kert helyét is meghatározzák és ezt a Szent-Péter-utca mentén a Ferencrendiek mai kolostora, illetve az egyetemi könyvtár és a bástya közti területen helyezik el. Mennyire tévesztett ezen állítás, ezt Salamon Ferenc «Budapest főváros története» cimü munkájában eléggé hizonyitotta; a midőn azonban Rupp és Römer állítását megcáfolja, ugyanakkor képzelete félrevezeti és ő is olyasmit igyekszik velünk elhitetni, a mi a valósággal homlokegyenest ellenkezik. Salamon fejtegetéseivel két történeti adatból indul ki. Az egyik az, hogy a király kertje Pesttől egy római mért- földnyire esett volna; ezt az adatot Bonfin (Bonfini Antonio), Mátyás király udvarában élt olasz tudós hagyta reánk. A másik Istvánífy Miklósnak adata, a ki az 1541-diki ostrom leírásában a király kertjét Pest várostól egy ágyulövésnyire északnak fekvőnek mondja. Ezen két adat elegendő arra, hogy a kert helyét körülbelül megállapíthassuk. ' Azt tehát tudjuk, hogy Mátyás király kertje, melyet Bonfin szép és nagy kertnek emlit,- a városon kivül, Pesttől egy római mértföldnyi távolságban kezdődött. Annak föl- tételezése mellett, hogy Bonfin a távolságot ki nem mérte, hanem csak gondolomra mondja, Salamon a távolságot körülbelül 800 ölre teszi s a Károly-kaszárnyától a Királyutcán át a 800 ölet kimérve, megállapítja Mátyás király vadas-kertjét a Városliget területén, fölvivén ezzel, a mint mondja: «a Városliget nemzetség fáj át Magyarország fénykoráig». Hogy pedig hihetőbb legyen az olvasó előtt a mit mond, beleszövi előadásába a Városligeten túli Agár- vagy Agaras-tavat s a tó mellé helyezi Mátyás király agarainak tanyáját, gondolván, hogyha már Agár- vagy Agaras-tónak nevezték, mindenesetre agaraktól kapta nevét s az agarak Mátyás királyéi lehettek. Ebben a városligeti vadaskertben, úgy hiszszük, Salamon lőtte az első és utolsó bakot. A midőn Salamon a királyi kertet a Városligeten helyezi el, megfeledkezik arról, hogy ennek területe Uj-Bécshez tartozott, tehát nem volt királyi birtok. Idegen területen pedig a király nem alkot magának egy nagyszerű vadaskertet, hanem előbb arról gondoskodik, hogy a szükséges területet birtokba vegye. A szerzés azonban a nyulak- szigeti apácákkal, mint földesurakkal szemben vagy foglalás, vagy csere utján történhetett volna. Ha foglalás juttatja a kert területét királyi kézbe, ebből per támad, sőt a római kúria is beleavatkozik s ily peres dologról Írott emlék, ha még oly kevés is, csak marad reánk? De ha nem foglalással, hanem barátságos egyezkedéssel volna dolgunk, hol kaptak az apácák az átengedett terület helyett más birtokot? Ezek mind oly kérdések, a mit Salamon figyelmen kivül hagyott. A királyi kertet tehát már az említett okoknál fogva más helyen kell keresnünk, még pedig azért is, mert Bonfin világosan megmondja: hogy Mátyás királynak Pesten volt kertje; ha tehát Pesten volt, nem lehetett Uj- Bécs területén, külömben Uj-Bécset — nem pedig Pestet említi meg. A mily helytelen a királyi kertnek a Városliget területére való helyezése, épen oly helytelen a király vadas- kertjével az Agár- vagy Agaras-tavat is kapcsolatba hozni, minthogy ez is az említett apácák birtokához tartozott. A név származtatása is nagyon erőltetett, de hogy ez is kardoskodjék királyi kertje mellett, elnevezi a király agarairól és a tó mellé gondolja az agarak tanyáját tehetni. Ilu mar az agarak részére tanyát kellett keresni, helyezhette volna ezt a Városliget innenső oldalára is; az itteni tó azonban távolabb esett a városligettől, de nem is nevezték Agaras-tónak, hanem Büdös-tónak; pedig erre is reá lehetne fogni, hogy az itt volt agarak vagy más vadászkutyák tanyája nagy bűzt gerjesztvén, a bűztől nevezték el Büdös-tónak. Mitől kapta az Agaras-tó nevét? Erre nézve, bár nem tartozik tárgyunkhoz, mégis megmondjuk véleményünket. Lehet, hogy tévedünk, a valószínűség mégis inkább véleményünk mellett szól már azért is, mert Salamonnak a királyi kertre vonatkozó fejtegetései alaptalanok, minélfogva az Agaras-tó melletti okoskodásaiból a királyi kert helyének megállapithatására semmiféle következtetést vonni nem lehet. Tudjuk ugyanis, hogy a régi időben az orvoslással szerzetesek foglalkoztak és betegeiket gyógyitószerekkel is ellátták. A gyógyitószerek készítéséről tehát gondoskodniok kellett, hogy a gyógyító erejű növények laboratóriumukban meglegyenek. Ily növény a többek közt az Orchideák csoportjához tartozó agárfü, vagyis az agaras-kosbor, melynek nehány faja a nedves talajt szereti. Ezen növény gyökereiből készül a «salep». A szigetbeli apácák vagy tenyésztették ezen növénynek azon faját, a melynek gyógyító ereje van, úgy a maguk, valamint a gyógyítással foglalkozó jámbor atyák részére, vagy a tó környékén vadon termett oly nagy mennyiségben, hogy ettől a növénytől, az ottani tavat elnevezték Agár- vagy Agaras-tónak. Salamon a kert helyének meghatározásánál nagy súlyt fektet az irányra, a merre a király kertje feküdt volna. Helyes, mi sem fogjuk más irányban keresni, csakhogy Salamon erre való tekintettel Istvánffyra hivatkozva, azt mondja : «az ostromló olaszok Viielli és Pallavicini vezérlete alatt középtávolságra a német fősereg és a város közt ütöttek tábort, a kőfallal körülvett király-kertjénél, mellettök a magyar sereg foglalt helyett Megjegyzi továbbá a csillag alatti jegyzetben : «Istvánffy az olasz tábort északra teszi a várostól. De nála is látjuk, a mit Veliusnál, hogy a keletet összetéveszti éjszakkal városainkra nézve. Mert az 1541-diki budai ostrom leizásában azt mondja: «hogy a Naphegy délkeletre van a budai vártőD. Bevégzi pedig fejtegetését a következő szavakkal: «Megerősíti Istvánffy, hogy a királyok diszes mulatókertje egyszersmind vadaskert volt, miután kőfal vette körül. De megerősít különösen abban, hogy ez jó kivül feküdt a belvároson. Sőt ismervén Budára nézve a világtájakról való fölfogását, megerősít abban is, hogy a kert fekvése irányára nézve nem sokat tévedünk, midőn a mai Városliget környékére tesszük.» Hogy a király kertje a városon kivül volt, az bizonyos, s ezen Salamon felvilágosítása után nem is fog senki kételkedni, de hogy a kert fekvésére nézve Salamonnak nagyon is helytelen felfogását elhigyjék, ezen csakugyan lehet kételkedni. Megfoghatatlan, hogy jutott Salamon arra a gondolatra, a királyi kertet a Városliget területén keresni ? Hisz épen Istvánffy, a kire hivatkozik, mondja meg, hogy a kert merre feküdt, tehát más irányban, mint a melyet Istvánffy megnevez, nem lehet keresni. A Naphegy, bár Istvánffy délkeleti fekvésűnek mondotta, ma is ott van, a hol Í541-ben volt; nem vitte el onnan senki. A király kertjét is ott kell keresni, a hol Istvánffy tudomása szerint volt. Ha tévedésből az irányt északinak gondolta, az irányt, vagyis inkább az irány nevét helyesbíthetjük, a területet azonban helyéből ki nem mozdíthatjuk. Salamon a helyett, hogy az irány nevét helyesbítené, inkább egy sziszifusi munkára vállalkozik, s hatalmas kézzel kiemeli a nagy területet keleti helyéből s le akarja tenni az éjszakon fekvő Városliget helyére, a hol egy királyi kert sohasem volt. S miért? hát bizony csak azért, mert Istvánffy a keletet északnak képzelte. Azzal, hogy Salamonnak bár helyes alapon nyugvó, de helytelenül épült kártyaházát ledöntöttük, még nem fejeztük be előadásunkat, hanem kell, hogy szóljunk arról is, vájjon Mátyás király kertjének helyét hol találhatjuk meg. (Folytatjuk.) A rákos-szent-mihályi templomgyüjtés. Gyüjtöiveken befolyt: (Folytatás.) Kraicsovits Rczsőné gyűjtése 80 korona. Kraicsovits Rezső és neje 40 k, Kubicza Verona 1 k, Schnegenburger Mária 2 k, Nándor 2 k. Winkle Paulina 4 k, Sorsich Ferencné 2 k, G. P. 1 k, N. W. P. 6 k, ifj. Winkle Nándor 2u k, N. N. 2 k. Galaschek Ferenc gyűjtése 21 korona 60 fillér. Galaschek Ferenc 6 k, Galaschek Gyula 1 k, Nasár Imre 2 k, Bittner József 2 k, M. A. 2 k, N. N. 2 k, W. A. 1 k, E. T. 1 k, Egerceiger I. 1 k,
