Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-11-24 / 29. szám
1901. — 29. sz. RÁKOS VIDÉKE Jóssá Dani hozzászólásában kijelenti, hogy neki régen meggyökeresedett nézete, hogy a gondnokság töröltessék el s helyét a községi képviselőtestületben szervezendő iskola- felügyelő bizottság foglalja el; ez azonban csak a 68. évi 38. t.-c. revíziójával lesz lehetséges. Az utasítást a tanítókra nézve olyan előnyösnek tartja, a minőt a fennálló törvények keretében kiadni általában lehetett. A «kukucslyukat» ő, gondolom, egérlyuknak nevezte s a zalaegerszegi tanítótestülettel szemben kijelenti, hogy az általuk oly hatalmasnak vélt igazgató nem egyéb, mint a tantestület határozatainak végrehajtója s vizsgavezető, mert utasítás szerint laikusok kizártával, csak igazgató vezethet vizsgát. Négy pontból álló indítványát terjeszti elő: 1. a 38. tvc. revíziójakor a gondnokság helyét a községi szervezetbe beillesztett iskolafelügyelő bizottság pótolja; 2. az uj utasítást üdvözli; 3. a zalaegerszegi tanítótestületnek (Novák Mihály) az uj utasítás ellen intézett támadásait elitéli; 4. Halász Ferenc min. oszt. tanácsost, mint az utasítás tervezőjét üdvözli. Tóth József tanfelügyelő kijelenti, hogy az utasítás szellemében szervezett elemi iskolai igazgatók tanácsa nagyon bevált mint egyöntetüleg irányitó intézmény. S ezzel az e kérdéshez tett indítvány elfogadása után a napirend második felolvasása következett. Bacsók István újpesti tanító megdöbbentően siralmas képet állított a felvidéki pánszlávizmus agitáció jár ól. Hogy e kérdést miért vette fel a kör gyűlésén, hol tanítóink nem küzdenek semmiféle hazaellenes törekvések ellen, azt nem bírjuk megérteni, de úgy gondoljuk, hogy a vezetőség sincs egészen tisztában vele. Egyébként a tárgyhoz hozzá szólott dr. Havass Rezső tanfelügyelő, ki aggályait fejezte ki az iránt, hogy mily irányban fog működni a Jóssá Dániel által óhajtott községi iskola felügyelő-bizottság oly községben, melynek lakói hazaellenes aspirációkkal vannak spékelve ? Legcélravezetőbbnek találná a tanítók részéről teendő honhüségesküt; Tóth József tanfelügyelő ily eskü kötelezővé tételét a hazafias gondolkodásuakra sértőnek vélné, inkább hivatalbalépés előtt tétetné kötelezővé. Végül a köri gyűlés kimondotta, hogy a hazaellenes áramlatokkal küzdő tanítókkal együtt érez, őket támogatja és segíti. A tisztujitáson Radoch József elnökké és Bacsók István jegyzővé választattak meg. A kaszinóban tartott közebéden az újpesti tanítók valószínűleg csak «szükebbkörü küldöttség»-gel képviseltették magukat, mert alig láttunk ott néhányat a vidékiek között tarkálani. A vármegye 1902. évi költségelőirányzata. Pestvármegye 1902. évi költségelőirányzata 663.991 K 65 F szükséglettel szemben ugyanannyi fedezetet mutat ki. A költségelőirányzat összeállítása a lehető legreálisabb, mert a szükségletek fedeztetnek anélkül, hogy a vármegye által közigazgatási célokra megajánlott pótadó összege emeltetnék és a belügyminisztertől az állami javadalmazás fölemelése kérelmeztetnék, mert továbbá számol a fokozottabb igényekkel és figyelemmel van a szükségletek előirányzásánál a maximális és a reménybeli jövedelmeknél az igazolt minimális fokra. A költségelőirányzat sommázata a következő: 3 1901. 1902. A) Szükséglet: Kor. Kor Tisztviselő-, segéd- és kezelőszemélyzet fizetése és lakpénze............. 498.125-— 503.792__ Szolga személyzet bére és lakpénze ... 42.930-— 43-710-_ Szolgaszemélyzet ruházata és lótartási átalánya ... ... ... ... ... ... 5.760-58 8.142-10 Hivatali helyiségek és fogházak bére 900-— 900-_ Irod ai szükségletek ..................... ... 46.178-— 46.500._____ Napidijak és útiköltségek — ... ... 38.700-— 39.600-— Épületek fentartása ...................... ... 4.920-— 4.920-— Eg yéb rendszeresitett kiadások ... ... 7.230-— 7.570-_ Rab tartási költségek .................... ... 660’— 660-— Elő re nem látott kiadások ... ... ... 10.000-— 10.000-— Székházépitési, esetleg házipénzt. tart. alapra ... ... ........................... 1.629-58 1.197-55 Összesen: 657.033-16 663.991-65 A) Fedezet: Állami javadalmazás ......................... 486.848-36 486.848-36 Cs elekvő kamatok ... ... ... ... 200‘— 200-— Ingatlanok jövedelme ... ... ... ... 836-— 836-— Alapok járuléka ...................... — 55.898-80 53.807-29 Külö nféle bevételek ........... ........... 120-— 140-— Téritmények ... ........................... 7.136-— 7-160-— Póladó ........... .................-................. 106.000-— 115.000-— Ös szesen: 657.039-16 663.991 65 C) Összehasonlítás: ^ A szükséglet ... ... ... ... ... 657.033-16 663.99P66 A fedezet... ......................„ ... ... 657.039-16 663.991-63 Muta tkozik felesleg (vagy hiány) 6-— — — A rákos-szent-mihályi posta. Hosszas utánjárás után 1897-ben megkapta Rákos- Szent-Mihály közönsége a postahivatalt, a mire pedig már régen szüksége lett volna. Akkor az érdekeltség egyezséget kötött a budapesti posta- és távirdaigazgatósággal, melyben kötelezte magát, hogy a posta hivatal föntartási költségeihez 1898. évi január hó 21-ik napjától kezdődőleg évenként 160 koronával hozzájárul és hogy ezen összeget fél évi részletekben előre lefizeti. A hozzájárulási kötelezettség időtartamát öt évben állapították meg oly módon, hogy az utolsó, vagyis 1902-ik esztendőben az egyezség kölcsönösen fölmondható. Ha a fölmondás ezen időben nem történnék meg, az egyezség további egy évre mindaddig meghosszabitottnak tekintetik, mig az egyezség valamelyik fél által fél évi határidőben föl nem mondatik. Ha az érdekeltség a félévenként előre esedékes hozzájárulási összeg befizetését elmulasztja, a postaigazgatóságnak jogában áll vagy a hátralékos hozzájárulási összeget az érdekeltségtől kényszer utján behajtani, vagy pedig a postahivatal további működését azonnal megszüntetni. Arra az esetre, ha Rákos-Szent-Mihály telep községgé alakul, kötelezte magát az érdekeltség annak kieszközlésére, hogy a jelzett hozzájárulási összeget a község fizeti majd meg. Az érdekeltség 1900. évi január hó 21-ikétől esedékessé vált 320 koronát nem fizette meg és most a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság az érdekeltségnek egyetemlegesen kötelezett tagjait 320 korona tőke, ennek 5% kamatja és 45 korona perköltség erejéig bepörölte, s a VII. kér. járásbíróság a kincstár keresetének tárgyalását folyó évi december hó 2-ikára kitűzte. Még szép, hogy a postaigazgatóság az egyezményben biztosított jogánál fogva a postahivatal működését azonnal meg nem szüntette I A postaigazgatóságnak kétségtelenül jogában van, mikor az érdekeltségtől a hátralékos hozzájárulási összeget akár per utján is behajtja, — és az érdekeltségnek fizető
