Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-11-24 / 29. szám
I. évfolyam. Budapest, 1901. vasárnap, november 24. 29. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: j FELELŐS SZERKESZTŐ I Előfizetési ár I fefévrftVre -------- ‘ kor‘ f'Z Rá kos-Sz.-Mihály, Almásy Pal-telep, Lajos-u. 449. j | Negyedévre . ... .. « 2!— — És kiadótulajdonos: ..... A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szer- | , , , , ^ 1 er. kesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadóhivatal cirnére 5 ~P/\ ~Ri* I ^ Hi~N y~T .T Q S Td H1 1 H irdeteseket fölvesz a kiadóhivatal küldendők. 5 1 Egy egy hasábos petitsor ára ÍO fillér. Farkas Ignác. Körülbelül nyolc esztendeje már, hogy Rákosszentmihály független gondolkozása polgárai megindították a községesités mozgalmát. Sok mindenféle érdekbe ütközött ez a mozgalom, és épen ezért, ha nem is mentjük, de értjük -azt a részben nyíltan fellépő, részben a kulisz- szák mögött dolgozó ellenszenvet, mely mindent meg tett arra, hogy a mozgalmat diszkreditálja, hogy céljának elérésében lehetetlenné tegye. Hanem a községesités vágya sokkal mélyebb gyökereket vert a különféle terhek súlya alatt nyögő polgárok lelkében, semhogy a mozgalmat akár a hatalom eszközeivel, akár pedig álokoskodásokkal elfojtani lehetett volna. Évröl-évre hangosabban lépett föl a követelés, hogy Rákosszentmihály elválva Csömörtől, önálló községgé legyen, —: de ez a törekvés meddő maradt mindaddig, mig a mozgalom élére olyan férfiú nem állott, a ki teljes őszinteséggel, becsületes, puritán lelkületének egész odaadásával, fizikai fáradságot nem ösmerö munkálkodásával a községesités kérdésének szentelte magát. Ez a fértiu, talán nem kell mondanunk, Farkas Ignác. Az ö szívós kitartásának köszönhetjük, hogy a mozgalom napról-napra nagyobb arányokat öltött, hogy az adófizető polgárok hangos követelésére végre az anyaközség is belátta az elválásnak mindkét félre szükséges és főleg üdvös voltát, — hogy a község képviselö-testülete hozzájárult a számban, intellektuális erőben gazdagabb puszta községgé alakulásához. A zászló alá, — melyet Farkas Ignác vett kezébe, hogy alatta Rákosszentmihály lakosságát jövendő boldogulására vezérelje, — lassan-lassan azok is odaesküdtek, kiknek talán aggályai voltak a tekintetben, hogy Rákosszentmihály polgársága elbírja e majd a községesitéssel járó terheket, melyek egyes túlzók látnoki agyában rémképekké fujódtak föl, ■- és a Csömör és Rákosszentmihály elválásán kesergő máriusok száma nagyon megapadt azóta, hogy Farkas Ignác és. a melléje csoportosult lelkes csapat a legridegebb számadatokkal kimutatta, hogy Rákosszentmihály elválásával a teherviselésnek oly mérvű fokozásáról, a milyenekkel egyesek hiszékeny polgártársaikat rémit- getni jónak látják, szó sem lehet. A pusztaszentmihályi örgró- fócskák uralmának végét jelentette a mozgalom, melynek immár meghódolt Rákosszentmihály polgársága úgyszólván a maga egészében, — és ha van ebben a mozgalomban a lakosság anyagi érdekeinek megvédésén kívül Farkas Ignácnak még egy másik, nem kevésbbé jelentős érdeme, ez kétségtelenül az, hogy a polgárságban fölébresztette az önállóság, az önrendelkezés joga iránti szeretetet: a független gondolkozást saját ügyeiben való intézkedésben. Ezt az öntudatra ébredést ideig-óráig el lehet még altatni kisded mesterkedésekkel, de az altató szerek csak addig kellemesek, mig föl nem ébredünk; azután testestül-telkestül megutáljuk őket undorító hatásukban. A szabad, független gondolkozásu polgári szellem öntudatra ébredését üdvözöljük mi abban a megtiszteltetésben, melyben Rákos-Szent-Mihály polgárai szeretett vezérüket, Farkas Ignácot, részesítik
