Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1901-11-17 / 28. szám

RÁKOS szakaszos füzetjegyek és szakaszos menettérti-jegyek kiadására, mely jegyeket ott, a hol állomási pénztár nincsen, a közönség a vonatkisérö személyzettől minden utánfizetés nélkül vehesse. Palágyi Kálmán az ellen szól, hogy az utolsó h. é. vasút megérkezése alkalmával nincsen az állo­máson villamos vasút, a mi türhetlen állapot. Azt is szükségesnek tartja, hogy a villamos vasút mu- zeumköruti végállomásán tüntessék föl egy jelző táblán azt, hogy mely vonatoknak van csatlakozása a cinkotai h. érdekű vasúthoz, Az értekezlet elhatározta, hogy mindezeket és egyéb fölhangzott panaszokat és indítványokat egy­befoglalva, a vasúttársaság igazgatóságát megkeresi a panaszolt bajok megszüntetésére és az indítvá­nyok értelmében való intézkedésre. Borhy János a fölpanaszolt bajokat és azok szanálását a vasúttársaság zsebkérdésének tartja, és csak az esetben reményli azok orvoslását, ha az a társaság zsebének érdekeivel megegyezik. Hiába kér, kön\ örög az érdekeltség ; addig, mig a cinkotai vicinális vasutat villamos erőre;nem ala­kítják át, a közlekedési mizériák nem fognak meg­szűnni. A maga részéröl nem sok reményt fűz ahhoz, hogy a vicinális vasúttársaság valami nagyon sokat fog az érdekeltségre hederiteni addig, a mig kon­kurencia nélkül áll, a mig az érdekeltség nem találja meg a módját annak, hogy a vasúttársaságot az át­alakításra reá kényszerítse, a minek érdekében minden eszközt meg kell ragadni. Erre vonatkozó­lag határozati javaslatot nyújt be. Veress Alajos az ellen szólal föl, hogy bár a köbánya-rákosfalvai villamos vasúti összekötte­tésre vonatkozólag a tárgyalások már nyolc éve fo­lyamatban vannak, a vasút még sem épült ki. A köz­úti vasút-társaság minduntalan újabb és újabb ter­vekkel lép föl akkor, a mikor a már megállapított tervek szerint a vasutat meg kellene építeni. Ez a kérdés megoldásának mesterséges utón való, jól ki­számított húzása, halasztása, a mi azonban a kör­nyékbeli lakosság érdekeinek rovására megy. Azok az indokok, melyek e vasúti összeköttetés sürgős létesítését megkövetelik, annyira nyilvánvalók, any- nyira ösmeretesek, hogy fölösleges szószaporitás volna azokról bővebben beszélni. A közúti vasút­társaság láthatólag vonakodik e vasutat megépíteni, ennélfogva az értekezlet adjon be a fővárosi tanács­hoz kérvényt az iránt, hogy szólítsa föl a budapesti városi villamos vasutat arra, hogy a köztemetői vas- utból kiágazólag csinálja meg az összekötő vasutat Kőbánya meg Rákosfalva között oly módon, hogy az Rákosfalván, Rákosszentmihályon át meghosszab­bítva, Mátyásföldig kiépíthető legyen. Hasonló kére­lemmel járuljon az érdekeltség a Rudapest városi villamos vasút igazgatóságához is. Fölszólaló sze­mélyesen meggyőződött arról, hogy ennek a vasút­társaságnak igazgatója: Hűvös József kir. tanácsos a legmelegebb rokonszenvvel fogadta ezt az eszmét, és a legnagyobb jóindulattal kész azt megvalósitani. Meg kell tehát ragadni az önmagától kínálkozó VIDÉKE 1901. — 28. sz. alkalmat, és a villamos vasút kérdését meg kell oldani úgy, és azzal a társasággal, a hogy és a mely- lyel lehet, és a mely társaság a villamos vasutat őszintén, minden hátsó gondolat nélkül akarja meg­építeni. Tompa Antal azt indítványozza, hogy a keres­kedelmi miniszternél küldöttségileg sürgessék meg a cinkotai vicinális vasút átalakítása ügyében be­adott kérvény elintézését. Többek hozzászólása után az értekezlet el­fogadta Veress Alajosnak indítványát, és elhatározta azt is, hogy a kereskedelmi miniszterhez deputációt meneszt. A küldöttség összeállításával az elnökséget bízták meg. Pálfi János indítványára kimondotta az érte­kezlet, hogy a mozgalom állandósítása végett az elnökséget és a tisztikart végrehajtó bizottság jelle­gével megbízza a további teendők végzésével, és szükség esetén újabb ülés összehívásával. Bukovszky Gyula dr. köszönetét mondott Veress Alajosnak (éljenzés) az értekezlet egy behívásáért (lelkes éljenzés), végül pedig Meixner Emil dr. elnök mondott köszönetét az értekezlet tagjainak a hig­gadt tárgyalásért és ezzel a gyűlést berekesztette. * Az értekezleten a vicinális vasutak és a villamos vasutak csatlakozása érdekében tett indítvány szel­lemében a kereskedelmi miniszter a napokban leiratot intézett a fővároshoz. Ebben a leiratban a miniszter elitélöleg nyilat­kozik a felöl, hogy a közúti villamos vasút soha nem törődött a vicinálisok és a nagy vasutak menetrend­jével. A reggel érkező közönség kénytelen a vasúti állomásokról gyalog tovább menni, mert a villámos vasút későn ébred. A miniszter hivatkozik leiratában arra, hogy a szent-lőrinci vicinálisnak hat, a buda­fokinak öt vonata érkezik, a melyekhez a közúti vas­útnak nincsen összeköttetése. (Hát a cinkotai vici­nálison hány vonatnak nincsen összeköttetése?) Az államvasutak is sok embert szállítanak reggel a fő­városba. Különösen sok munkást, a kiknek nagy szükségük lenne arra, hogy a közúti vasúton tovább mehessenek. A miniszter fölhivja a várost, hogy a jövő évi nyári menetrend meg állapításakor gondoskod­jék arról, hogy a közúti vasútnak összeköttetése legyen a reggel Budapestre érkező vonatokkal. Pestvármegye virilistái. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak névjegyzéke az 1902. évre immár el­készült s a virilisták a fizetett adó arányában a következők: *Dr. Csúszka György 181.085 K 24 fillér, Fülbp-Szász- Coburg- Cóthai herceg 58.169 K 06 fill., gr. Vigyázó Sándor 48.511 K 12 fill., *br. Prónay Dezső 42.229 K 28 fill., *gr. Csáky Károly 31.044 K 24 fill., Blaskovich Ernő 29.576 K 68 fül., Cyöngyei Illés 28.695 K 17 fill., gr. Károlyi Sándor 26.601 K 95 fill., V- Teleki József 21.069 K. 94 fillér. 20.000—10.000 koronáig: gr. Vigyázó Ferenc, br. Orczy Andor, br. Harkányi Frigyes, *Sváb Imre, gr. Dezsewífy Emil, *br. Podmaniczky Géza, Karsai Vilmos, gr. Szapáry István, ^Beniczky Ferenc, *Hetényi Mór, Schossberger Lajos, Schossberger Henrik, br. Prónay Gábor.

Next

/
Thumbnails
Contents