Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-11-10 / 27. szám
1901. — 27. sz. RÁKOS VIDÉKE MEGHÍVÓ. Van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy a budapest- kerepesi helyi érdekű vasút mentén fekvő fővárosi kerületek, községek és telepek vasúti közlekedésének fejlesztése érdekében teendő intézkedések megbeszélése céljából 1901. évi november hó 10-én, vasárnap d. u. 4 órakor Rákosfalván a, budapest-rákosi polgári kör és a «Zöldike» vendéglő helyiségeiben ÉRTEKEZLET lesz, melyre szives megjelenését az előkészítő-bizottság nevében annál inkább is kérem, mert az értekezlet napirendjére oly életbe vágó fontos kérdések megvitatása van kitűzve, a melyek egytől-egyig az említett vasút mentén lakó érdekeltséget egyformán sújtó, nyomasztó közlekedési viszonyok gyökeres orvoslására hivatvák. Budapesten, 1901 november 1-én. Az előkészítő bizottság nevében : Veress Alajos, székesfővárosi törvényhatósági-bizottsági tag, a budapest-rákosi polgári kör elnöke. Az elökészitö-bizottság hétfőn este 7 órakor ülést tartott a «Zöldike» vendéglőben és megállapította az értekezlet napirendjét, melynek tárgyalása közben az érdekelteknek alkalmuk lesz a legvitáli- sabb közlekedési kérdések megvitatására. A napirend a következő: 1. A téli menetrend módosítása és kibővítése. 2. Szakaszjegyek életbeléptetése. 3. A kőbánya-rákos falvai villamos vasút kiépítése. 4. A budapest-kerepesi h. érdekű vasútnak villamos üzemre alakítása. 5. A budapesti állomáson a vonatoknak közvetlen az állomás épülete elé tolatása és az áUomásokon a pályatestnek fokozottabb világítása. 6. Állandó végrehajtó-bizottság kiküldése. 7. Esetleges indítványok. Nagy reményeket füzünk az értekezlethez. Az elökészitö-bizottság dicséretes lelkiismeretességgel és szerencsés kézzel mindazokat a kérdéseket napirendre tűzte, a melyek a közel, a legközelebbi jövőben jogosan várnak kielégítésre. A magunk részéről csak azzal a kérelemmel fordulunk az értekezlet szónokaihoz, tárgyalják e kérdéseket azzal az imponáló higgadtsággal és tárgyilagossággal, a mely már magában véve is biztosítja a sikert, de egyúttal bizonyítéka a mozgalom komolyságának is. Ne legyen ennek a mozgalomnak támadó jellege egy irányban sem; csupán jogos érdekeiket védjék .azok, kik arra hivatvák, de ezt komoly, férfias határozottsággal tegyék, és annak jótékony, hatása semmi esetre sem fog elmaradhatni. Szerencse föl! 3 Licitálják a rákos-szent-mihályi malmot, Sok embernek okozott keserűséget ezelőtt pár évvel Barabás István, mikor az Almásy Pál-telepen a nyaralók között gőzmalmot épített. Az érdekeltek minden követ megmozgattak, hogy a malom üzembe helyezését megakadályozzák, de hasztalan, a malom végre is vigan zakatolt, kéménye öntötte a füstöt. A mi a szomszédoknak nem sikerült, azt elérte a malom egy hitelezője, a ki végrehajtást kért a malom • tulajdonosa ellen. A gödöllői járásbíróság november hó 18-ikára ki is tűzte a licitációt, melynek föltételeit az alábbiakban ismertetjük. Árverési föltételek. Graepel Hugó s csatlakozott végrehajtatóinak Barabás István végrehajtást szenvedő elleni 3845 korona 60 fillér stb. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében. 1. Az 1901. évi november hó 18. napján d. e. 10 órakor dr. Beck Sámuel budapesti ügyvéd közbenjöttével ezen kir. járásbíróság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen árverés alá bocsáttatik a gödöllői kir. járásbíróság területén levő, Csömör községhez tartozó, Puszta-Szent- Mihályon fekvő, a csömör-puszta-szent-mihályi 965. sz. tkvi betétben Barabás István nevén álló A. I. 1—2. sor 3293/156., 3293/157. hrsz. ingatlan s azon levő gőzmalom s egyéb tartozékok 21.546 korona 60 fillérben ezennel megállapított kikiáltási árban. 2. Ezen árverésen a fönt körülirt ingatlan a kikiáltási áron alul is eladatni fog. 3. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10% át készpénzben vagy az 1881: LX. t.-c. 42. § ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ban s egyéb igazságügyminiszteri rendeletben kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezeihez letenni avagy az 1881 : LX. t-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű bizonyítványt átszolgáltatni. 4. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben és pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedése napjától számítandó 30 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó 60 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítandó 90 nap alatt minden egyes vételári részlet után az árverés napjától számítandó 5%-os kamatokkal együtt az 1881. évi december 6-án 39.425/1. M. szám alatt kelt rendeletben előirt módon a gödöllői kir. adóhivatal, mint bírói letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. 5. Vevő köteles az ingatlant terhelő és az árverés napját követőleg esedékes adókat és átruházási illetékeket viselni. 6. Vevő a megvett ingatlan birtokába az árverés jogerőre emelkedése napján lép és annak haszna attól fogva őt illeti. 7. A vevőnek a vételi bizonyítvány az 1881 : LX. t.-c. intézkedései értelmében csak az esetben fog kiadatni, ha az árverés napjától számított 15 nap alatt az idézett törvénycikk 187. §-a intézkedésének megfelelő utóajánlat nem tétetik. 8. A tulajdonjognak a vevő javára bekebelezése csak a vételár és kamatainak teljes lefizetése után fog hivatalból elrendeltetni. 9. A mennyiben vevő az árverési föltételek bármelyikének a kitűzött időben eleget nem tenne, az általa megvett ingatlanra az érdekelt felek bármelyikének kérelme következtében az 1881 : LX. t.-c. 185. §-a szerint vevő személyére és költségére, bánatpénzének elvesztése mellett újabb árverés fog elrendeltetni. Gödöllőn, 1901. évi szeptember hó 27-ik napján. A gödöllői kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Stróbl, kir. aljárásbiró,
